2014. május 20., kedd

Tibeti antilop

A tibeti antilop vagy csiru (Pantholops hodgsonii) az emlősök osztályán belül a párosujjú patások rendjébe, a tülkösszarvúak családjának tagja.

Előfordulás, élőhely:
A csiru eredetileg a Tibeti-fennsíkon fordult elő, de mára már kiszorult a keleti területekről és Nepálból, így állományának zöme Csiengtang fennsíkjain él, és rendszeresen az indiai Ladak tartományba vándorol át.
Élőhelye a fennsíkok és hegységi völgyek, közel 3700-5500 méter magasságig.



Megjelenés:
Puha, gyapjas szőre megvédi őket a hegyvidéki időjárástól. Bundája fakó, rózsaszínes árnyalatú, a has és az állrésze krém fehér. A feje és a lábai elülső része sötétbarna vagy fekete. Patái hosszú, keskeny, orra gumós, két oldalán egy-egy felfújható bőrzacskót is visel.
Testhossza: 120-130 cm
Farka: 18-30 cm
Nőstény magassága: 75 cm
Nőstény tömege: 25-30 kg
Bikák magassága: 80-85 cm
Bikák tömege: 35-40 kg.
Függőlegesen álló, enyhe S-görbületű szarvai csak a bikának vannak, melyek akár 70 centiméteresek is lehetnek.

Életmódja, szaporodása:
Félénk, óvatos faj, mely gyorsan tud menekülni, ha veszélyben érzi magát. Reggel és este táplálkozik, a déli órákban pihen. Ilyenkor egy közel 30 centiméteres mélyedést készít magának, amely megvédi a széltől és a ragadozóktól.
A csordák folyamatosan mozognak, telente alsóbb fekvésű legelőket keresnek meg, itt kerül sor a párzásra, majd nyáron északabbra vonulnak. A tehenek a borjakkal csoportokban, a hímek magányosan élnek.

A párzási időszak november és december között van. Ilyenkor a hímek megküzdenek egymásért, és ezeknek a küzdelmeknek nem egyszer halálos a kimenetele. Egy átlagos háremben egy hímhez 10-20 nőstény tartozik.
A vemhességi idő 7-8 hónap, az újszülöttek május-júniusban jönnek a világra. Általában egy vagy két borjú születik. Az első két hónap alatt a borjak fele elpusztul, és az ivarérettséget (1,5-2,5 év) alig harmaduk éli meg. Átlagos élettartam 8 év, fogságban 10-15.

Természetvédelmi helyzet:
A tibeti antilopok egykor milliós számban éltek a Tibeti-fennsíkon, amiből ma már a becslések szerint, alig több, mint 100.000 lehet. A fajt régóta vadásszák a szőre, bőre, húsa és szarvai miatt. Mára Kínában és Indiában is védett állat, 2002-ben Indiában betiltották a szőrének feldolgozását is. Ma már Csientang tartományban egy rezervátumban élnek, és vándorlásukat fegyverrel ellátott erdészeti rendőrök vigyázzák.

IUCN Vörös Listás, veszélyeztetett faj.
CITES I-es faj

Forrás: Wikipedia, Hír24
Kapcsolódó bejegyzés: A CITESZ-ről
Képek: Arkive

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése