Aranyfülű selyemmajom

Az aranyfülű selyemmajom (Callithrix aurita) 1986 óta szerepel az IUCN Vörös listáján, mint fenyegetett faj. Ennek legfőbb oka, hogy a természetben felbecsült populációi kevesebb, mint 10.000 egyedből állnak, melyek fragmentált populációkban élnek Dél-Amerikában. Ezek a fragmentált populációk közül a legnagyobb sem tartalmaz 1.000 egyednél többet. Mint a legtöbb selyemmajom esetében, ezt a fajt is az élőhelyvesztés fenyegeti a legjobban.

Besorolás: 

emlősök osztálya >> főemlősök rendje >> csuklyásmajmok családja >> karmosmajmok alcsaládja

Élőhelye, előfordulása:

Brazília nyugati részén őshonos, Rio De Janeiro és Minas Geralis, és kelet, észak-kelet São Paulo államban.

Az aranyfülű selyemmajom már sehol sem közönséges a világon. Populációi a Bocaina és Serra dos Orgãos Nemzeti Parkokban minimális.

Élőhelye az 1.300 méteres magasságban lévő fennsíkokon elhelyezkedő hegyi esőerdők, ahol a száraz évszakban a hőmérséklet fagyásponthoz közeli hőmérsékletig hűl le. Ez a faj a sárgafejű selyemmajommal (C. flaviceps) együtt a selyemmajmok legdélebbi formái.

Megjelenés:

Az aranyfülű selyemmajom testének nagyrésze fekete. A farkában szürke foltok is előfordulnak. A homlokukon fehér foltot viselnek. A legtöbb megfigyelt egyednél megfigyelték, hogy a füle felől hosszú, világos szőr található. Az alsó metszőfogai kisebbek, mint a többi Callithrix fajá, mert nem használják a fák kérgének véséséhez.

A testük kicsi, átlagos súlyuk 300-400 gramm.

Életmód, szaporodás:

Mint a legtöbb selyemmajom, az aranyfülű is fán lakó életmódot folytat. Kis teste és erős karmai segítségével vastagabb és vékonyabb ágakon is könnyedén mozog. Ám táplálkozásban nem annyira specializálódott a favéső életmódhoz - amivel a fák nedvét nyerik ki -, mint a többi Callithrix faj. Ennek ellenére a fanedv étrendjének fontos része, amit a fák olyan részéről szerzi, ahol nem szükséges kivésnie a kérget. Emellett megfigyelték, hogy az fogyasztja az Eciton burchelli hangyafaj egyedeit is. Emellett jelentős felfedezés, hogy ez a faj gombákat is fogyaszt. Ezt eddig csak a Goeldi-tamarinnál (Callimico goeldi) figyelték meg eddig.
Csapatokban élnek, mint a legtöbb selyemmajom, de nem olyan szoros a családkötelék, mint más fajoknál. A csapathoz az egyedek bármikor csatlakozhatnak, és bármikor elhagyhatják.
Ügyes rejtőzködő, nehéz megfigyelni.

Mint a legtöbb selyemmajomnál, az aranyfülűeknél is az ikerszülés a jellemző. A vemhességi ideje 138 és 170 nap között van.

Forrás: IUCN Vörös lista, Animal Diverstiy Web
Kapcsolódó bejegyzés: Goeldii-tamarin