Besorolás:
Karmosmajom-félék << Csuklyásmajmok << Főemlősök << Emlősök << Gerincesek
Élőhely:
Dél-Amerika trópusi esőerdői. Az Amazonas vidékén él, az esőerdők peremrészein, tisztásokban és erdősávokban.
Megjelenés:
Az ezüstüs selyemmajom (Mico argentata) egy kis termetű majomfaj, tömege 140-160 gramm, testhossza 20-25 cm, farokhossza 26-30 centi. Magassága 12-15 centiméter. Rövid szőre világos, fehér vagy ezüstös, esetleg nagyon világos barna színű, farka barna vagy fekete. Gyakori az ezüstös árnyalat rajta, és a faroktő iránya felé sötétedik. Az arca vöröses vagy fehér, a sötétebb egyedek esetében barna. Füle szőrtelen, kiáll a szőrzetből.
Táplélék:
Gyümölcsök, levelek, nektár, fanedvek, pók ok, csigák, tojás
Életmód:
Az ezüstös selyemmajmok csoportokban élnek, melyek egy szülőpárból és azok utódaiból állnak. Általában fákon élnek, ám kimerészkednek füves részekre is. Színe álcázó a természetes környezetében, így nehezen vehető észre. Az éjszakákat bozótosban vagy odúban töltik, nappal gyümölcsfáról gyümölcsfára vándorolnak.
A csoport territóriuma néhány 10 hektár, melyet a gyümölcstermő fák száma határoz meg.
A csoportokban kizárólag a szülőpár szaporodik. A nőstény évente egyszer 145-150 napos vemhesség után 2 utódot hoz világra. A kicsiket az apa, de még az öregebb testvérek is nevelik, és vigyáznak rá. A kicsik nagyon erősen tudnak kapaszkodni, a testvérek ugyanis sokszor igyekeznek megszabadulni nem kívánt terhüktől, később maguk vállalkoznak szállításra és tanításra.
A kicsik elejében csak a szüleik kezéből esznek, így tanulják meg, mi ehető, mi nem. Gyakran nagyobb korukban is kiveszik a szülők kezéből az ételt.
A ezüstös selyemmajmok kicsinyei igen korán önállósodnak, és 2 év alatt lesznek ivarérettek.
Élettartalmuk 10-12 év.
Természetvédelmi helyzet:
Nem veszélyeztetett
Fogságban ritkán tartott faj. Magyarországon a Szegedi Vadasparkban található egy szaporodó csoport.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése