2014. március 4., kedd

Mocsári macska

A mocsári macska (Felis chaus) vagy csausz a nádas, mocsaras területek ragadozója. Elnevezései között megjelenik a nádi- vagy mocsári hiúz is.

Besorolás: emlősök >> ragadozók >> macskafélék >> mocsári macska (Felis chaus).
Elterjedési terület, élőhely:
Megtalálható Afrika legnagyobb részén, Közel-Keleten, Közép-, Dél és Délnyugat-Ázsiában. Kedveli a hegyvidékeket, a Himalájában 2400 méterig megtalálták. Oroszország déli területei a faj északi elterjedésének határa.

Igen jó alkalmazkodási képességük miatt, több élőhelyen is megtalálhatók: sűrű tüskés bozótosok, tavak- vagy folyók melletti mocsaras erdők, partok, halastavak, csatornák mellett, szavanna, trópusi száraz és esőerdei részeken.
Egyedül a hidegre érzékenyek. Nem bírják a kemény teleket.


Megjelenése:
Viszonylag nagyméretű macskafaj. Hossza több, mint 90 centi, amiből a farka 30 centi körül van. Marmagassága 30-40 centiméter, súlya 6-9 kg. Az alfajok mérete nagyon különböző, így ezeket csak átlagos adatok.

Alapszíne sárgás és a szürkésbarna színek között változik. Mintázata nincs, csak a farka gyűrűzött. A kölykökön vannak cirmok, de azok felnőtt korra eltűnnek. Hasi oldalon világosabb.
Más macskákhoz képest kerekebb a feje, az arca keskeny, pofája fehér. A füle hosszú, és alapján viszonylag széles. Bár alfajonként változó a szemszíne, de általában zöld.
Teste karcsú, visszahúzható karmai vannak, amik az első mancsain különösen élesek, míg hátsó lábain jobban kopnak.

Életmód:
Hajnalban vadászik. Táplálékát kisebb rágcsálók, madarak és hüllők alkotják. Kitűnően úszik, szokott halászni is. Magányos életmódú, más állatok elhagyott odúiban vagy természetes üregekben húzza meg magát. Területét vizelettel jelöli meg. Akár 32 km/h sebességre is fel tud gyorsítani. Általában lesből vadászik, és könnyedén mászik fel és le fákra. Előfordul, hogy kifosztja a fészkeket az ágak között.

Fő vetélytársai: sakál, erdei macska
Ragadozója: krokodil, medve, farkas, tigris
Ha fenyegetik, akkor kisebb morgásokat hallat, amik figyelmeztetik ellenfelét a támadásra. Hangja mélyebb a házi macska hangjánál

Szaporodás:
Tavasz végén és ősz elején van az ivarzási időszak. Ilyenkor a hímek több nőstényt is felkeresnek. A nőstények is több hímmel párzanak. A társas életük csak az udvarlási pár hétre és a párzásra korlátozódik. A hímek ezek után azonnal elhagyják a nőstényeket.

A vemhességi idő 70 nap, ami után 3-4 kölyköt hoz a világra. A kicsik vakon születnek, de szőrösek. A szemük 10-13 nap után nyílik ki. 50 naposan vesznek először szilárd táplálékot magukhoz. Hat hónaposan kezdenek el vadászni, ahonnan kezdve önállósodni kezdenek, de általában 1,5-2 évig még az anyjuk mellett maradhatnak.
Fogságban a hímek védelmezik az utódjaikat, a természetben viszont nem vesznek részt a nevelésben. Ivarérettség elérésének ideje tisztázatlan.

Természetvédelmi helyzete:
CITES II-es faj.
Afganisztánban 2009 óta védett.
Védett: Indiában, Bangladesben, Kínában, Izraelben, Mianmarban és Pakisztánban, Tadzsikisztánban, Thaiföldön, Törökországban.
Vadászható: Bhutánban, Gróziában, Laoszon, Libanonban, Nepálban, Srí Lankán és Vietnámban.
IUCN: Nem fenyegetett

Forrás: Wikipedia

2 megjegyzés:

  1. Balatonon szaladt el mellettem egy állítólag "nádi hiúznak" nevezett macskaféle. Kb 60 cm magas, szőre rövid, közép barnás színű és hosszú farka végén világos bojt volt. Füle valóban a hiúzéra hasonlított. Sehol nem találok róla fotót, talán mert nem is tudom az állat pontos megnevezését. Tudna esetleg valaki segíteni?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!
      Magyarországon nem háziasított macskafélék közül a vadmacska és a hiúz él. A hiúz jelenleg csak az Északi-Középhegységben. Ha nem állatkertből szökött macskaféle (erről most nem hallottam), akkor lehetséges, hogy vadmacska és házi macska keveréke. Azok elég változatosak.

      Törlés