A Georgia Institute of Technology által kifejlesztett új
technológia lehetővé teszi, hogy a már a levegőben lévő
szén-dioxidot megkössék, ezáltal nagy mennyiségben – évi akár
ezer tonna – távolítsák el a levegőből.
A szén-dioxid megkötést egy módosított szilikagél végezné,
melyet kerámia méhsejtre vinnének fel. Ezen áramoltatnák
keresztül a tisztítandó levegőt.
Forrás: Tiszta jövő
A cikk arról nem szól, hogy mit kezdenek majd évi 1000 tonna
szén-dioxiddal, ha valóban sikerül elindítani a technológiát,
és gyakorlatban is megállja a helyét. Persze alap ötletnek ott
van, hogy használható a kémiában vagy szódagyártásban, de
tény, hogy az ehhez szükséges mennyiséget a különböző
iparágakban melléktermékként kialakult szén-dioxid bőven elég.
Akkor pedig még mindig fennáll a kérdés: hova került évi 1000
tonna CO2? Azt tudjuk, hogy eddig hol volt, a föld alatt pihent
kőszénként és földgázként megkötve a szén. Talán most is az
lenne a legjobb, ha kifejlesztenének egy technológiát, mellyel a
szént és az oxigént szét lehetne választani, és a szént később
újra felhasználni az energiaiparban.
Ez érdekes kérdés lenne, ha meglenne a megfelelő technológia,
hogy lehetne-e így újrahasznosítható energiaforrás a szén.
Egyáltalán a szén-dioxidból készült szén adna-e annyi
energiát, mint a fekete kőszén, lignit vagy földgáz. Nem lenne-e
veszteséges, azaz több energiába kerülne a szén előállítása,
amint amennyit belőle nyerni tudnánk.
Ezek persze csak elméletek, de egyszer meg kell majd oldani ezt a
kérdés. Nem a szén-dioxid szétválasztását, de az elhelyezést
igen, amennyiben a fent említett technológia gyakorlatban is
bevezetésre kerül.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése