Európai vidra

Az európai vidra (Lutra lutra) a ragadozók rendjén belül, a menyétfélék családjában, a vidrák alcsaládjába tartozik.

Elterjedése:

Európában és Ázsiában elterjedt fajról van, szó, az északon a Sarkkörig, délen pedig Észak-Afrikáig húzódik az elterjedési területe. A II. Világháború után viszont néhány európai iparosodott országból kihalt. Magyarország egész területén megtalálható, bár a Kisalföldön, a Duna-Tisza közének középső részein és a középhegységekben ritkább. A haza állományok egymással összefüggnek, nem fragmentáltak.

Élőhelye:

Minden olyan vizes terület, mely halakkal benépesült, emellett holtágak, mellékágak és folyópartok, melyek környékén táplálékát, búvó- és szaporodóhelyét megtalálja. Élőhelyül szolgálnak még a természetes- és halastavak, víztározók. Kisebb gyakorisággal, de mesterséges bányatavak és lápok mellett is találkozhatunk velük.  

Megjelenése:

Az európai menyétfélék közül a leghosszabb testű, és a harmadik legnagyobb tömegű faj. A hímek átlagosan 8-9, a nőstények 5-6 kg tömegűek. Átlagos hosszúságuk 60-70 centiméter, farok nélkül, ami akár 40 centiméter hosszú is lehet.

Vízi életmódhoz való alkalmazkodására utal hengeres teste, erős farka, és az ujjai közötti úszóhártya. Teste barna, torka és hasa világosabb, ami a rejtőzködésben és a vadászatban segíti.

Nyaka rövid, vastag, feje felülről lapított, fülei kicsik és lekerekítettek. Orr- és fülnyílásai víz alatt lezárhatók.

Szaglása és hallása kitűnő, emellett sötétben is jól lát.

Táplálék:

A vidra ragadozó, erre utal, hegyes erős fogazata. Főként halakkal táplálkozik.

Szaporodás:

A nőstényeket 40-45 naponként képesek megtermékenyülni, így szaporodásuk nem kötött igazán évszakhoz. Ennek ellenére fő párzási időszakuk tél vége, tavasz elejére tehető.
A vemhesség 61-71 napig tart, ami után a nőstény 1-3 kölyköt hoz a világra. A kölykök akár másfél-két éves korukig is az anyjuk mellett maradnak. A hímek nem vesznek részt a nevelésben, a nőstények gondozzák a kölyköket.

Két éves korukban válnak ivaréretté, és akár 17 évig is élhetnek.

A verbális kommunikáció a fajnál fejlettnek mondható. A kicsik éles, rövid füttyszóval jeleznek az anyjuknak, ha elvesztek vagy félnek, kuncogó hangot hallatnak öröm esetében, és éles hosszú hangot hallatnak, ha fenyegetnek.

Természetvédelmi helyzet:

Az IUCN besorolása alapján veszélyeztetettség közeli az állapota, Magyarországon fokozottan védett, eszmei értéke 250.000 Ft.

A vízi életterekben kulcsfajként vagy zárókőfajként fontos szerepet játszik az élőhelyek fenntartásában, halasított tavak esetében példásul a beteg halak kiszelektálásában a vízből. Általában ugyanis a leggyakoribb, legkönnyebben elejthető halak ejti zsákmányul.

Állománya igen sebezhető. Az egyedek nagy távolságokat is képesek megtenni, vándorlás közben, így a közlekedés, az új hely ismeretlensége okozta sebezhetőség is veszélyezteti őket. Emellett a kutyák általi támadások, az orvvadászat, élőhelyek elvesztése is komoly gondot okoz.

Forrás: Natura 2000