2014. január 25., szombat

Kihalt ízeltlábú faj fosszíliájátt találták meg Kínában

Evolúciókutatás szempontjából áttörő felfedezésre bukkantak az Arizona Egyetem és a londoni Természettudományi Múzeum munkatársai Kínában. Egy ismeretlen új faj kiválóan megmaradt fosszíliájára bukkantak Kunming város közelében, a híres Chengjiang formáció rétegeiben. A ősmaradvány egy, a tengeri ízeltlábúak kihalt csoportjához, a Megacheirákhoz tartozik. Ez a faj 520 millió évvel ezelőtt élt a tenger fenekén, és paleontológiai és tudományos szempontból nagy felfedezés, ugyanis segíthet megfejteni, hogy a Megacheirák hova illeszkednek az ízeltlábúakon belül. A vizsgálatok kimutatták, hogy ennek a csoportnak a központi idegrendszere a mai tőrfarkú rákokéhoz és skorpiókéhoz hasonlít. Ez azt bizonyítja, hogy rákok ősei és a csáprágósok ősei a kambrium elején együtt éltek. Azaz a csáprágósok több, mint fél milliárd évvel ezelőtt váltak az ízeltlábúak külön altörzsévé.
Alalcomenaeus ősmaradvány
Forrás: N. Strausfeld/University of Arizona


A maradvány maga 3 centiméter hosszú, és az Alalcomenaeus nemzettség tagja. Ez a csoport régóta kihalt.
A nemzettségre megnyúlt szelvényezett test, tucatnyi testnyúlvány-pár jellemző. Ezek segítették az állatokat az úszásban és/vagy a mászásban. Ezen felül rendelkeztek egy pár ollószerű nyúlvánnyal, melyek a fejükhöz csatlakoztak. A csoport is erről kapta a Mecacheira azaz a "nagy kezű" nevet. 
Alalcomenaeus fejrégiójának közelképe a két vizsgálati módszer összevont képe
Forrás: N. Strausfeld/University of Arizona

Atlanti tőrfarkú rák (Limulus polyphemus)
Forrás: www.aquaportail.com

A kutatók számtalan vizsgálatot végeztek a fosszílián: CT-vel készítettek 3 dimenziós rekonstrukciót és lézeres letapogatást is alkalmaztak. Ez utóbbi hozta a legtöbb eredményt, és a vaslerakódások segítségével sikeresen megmutatta az idegrendszer körvonalait. Végül a kutatók összedolgozták a két módszerrel kapott képeket. Az eredmény, mely olyan, mint a maradvány negatív röntgenje, nagy részletességgel mutatja meg az idegrendszert.
Ezek a képek tették lehetővé, hogy bizonyítsák a csoport a csáprágósok közé tartozott. Az állat idegrendszere a skorpiók és pókok idegrendszeri sajátosságait mutatja:
  • az idegsejtek dúcokba tömörülnek
  • az első három szelvény dúcpárjai összeolvadva hozzák létre az agydúcot
  • az agydúc a garatalatti dúccal és a többi szelvény dúcpárjával hasdúcláncot alkot
  • látásközpontok elhelyezkedése (két pár szem jelenléte, mint a tőrfarkú rákoknál)
A rákok altörzsénél az idegdúc jobban elkülönül és hosszú idegekkel kapcsolódik.

A tudósok nem csak ez alapján döntöttek a Alalcomenaeus csáprágósok közé való besorolása mellett. Ezek a tulajdonságokat hozzáadták egy már létező adatbázishoz, és az idegrendszer használták alapján keresték az ízeltlábúak közötti összefüggéseket. A statisztikai vizsgálatok eredményeképpen a csoport egyértelműen a csáprágósok altörzsébe kerül. A tudósok úgy gondolják, hogy a pókok és rokonaik rágó szájszerve az ősmaradványon talált ollós függelékekből alakulhatott ki, melyek nem csupán a táplálék megragadására, de talán érzékelésre is alkalmazhatók voltak.

A felfedezés fontos azért is, mert ez bizonyítja, hogy a rákok és a csáprágósok alrendje már elkülönült 520 millió évvel ezelőtt. Azaz közös ősüket korábban kell keresni.

Forrás: Origo

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése