Sárgafejű selyemmajom

A sárgafejű selyemmajom (Callithrix flaviceps) a csuklyásmajmok családján belül a karmosmajmokhoz vagy selyemmajmokhoz tartozik. A Callithrix nem hat faja közül az egyik.

Élőhelye:

A brazil felföldön (dél-kelet Brazília), az Atlanti esőerdőkben található meg, legalább 400 méteres magasságban. Előnyben részesíti a sűrű erdővel borított szegélyeket, mint a másodlagos vagy zavart erdőket, akár természetes, akár ültetett.

Megjelenés:

A sárgafejű selyemmajom hasonló felépítésű, mint a többi újvilági majom. A szőre hosszú, lefelé állnak az orrlyukai. Ami más selyemmajmoktól megkülönbözteti, azok a fehér bojtok a feje két oldalán, és az arca sokkal fehérebb, eltekintve a szeme és az orra körüli sötét részektől. Testük nagy része szürkés-feketés színű. A háti oldalon sötétebb, mint a hasi, és a farkukban a világos részek gyűrűszerűen jelennek meg. A hüvelykujjuk nem szembe fordítható a többivel, és körmeik karomszerűek. A hímek és a nőstények nem különböznek egymástól. Testhosszuk 180-300 mm közötti, farkuk hossza 172-400 mm. Súlyuk átlagosan 400 gramm.

Táplálék:

Főként növényevők, de rovarokat is fogyasztanak. Fő táplálékuk a gyümölcsök lennének, de mivel évek óta a kismajmok élőhelyén egyre szűkösebben elérhetőek a gyümölcsök, így kénytelenek másra specializálódni. Ez a fákból kinyerhető nedv. Karomszerű körmükkel, és erős metszőfogukkal képesek felsérteni a fák ágait és törzseit, és aztán kinyalogatják a nedvet. A fanedvek szénhidrátokat és komplex poliszacharidokat (cukrok) tartalmaz, ezért a gyomrukban egy speciális vakbél alakult ki, mely olyan baktériumokat tartalmaz, mely ezek lebontását segíti elő. A fák nedvét főként akácia fajokból (leginkább az Acacia paniculata) nyerik ki.

Természetes ellenségei:

kígyók, macskák és a sólymok.

Szaporodás:

Általában csapatokban él. Előfordul náluk a poligínai (egy hím több nősténnyel is párosodik) és a poliandria (egy nőstényhez több hím is tartozik), de a monogám (egy hím-egy nőstény) kapcsolatok a legjellemzőbbek.

A vemhességi idő 140-150 nap, az ikerszülés jellemző. Egy éven belül, akár háromszor is történhet szülés. A csapat segít a kicsik nevelésében, cipelik és tanítják őket, amíg azok le nem másznak az idősebbekről.

Természetvédelmi helyzet:

Legfőbb veszélyeztetője az emberi területhasználat. Élőhelye fragmentált, és egyre kisebbé válik, ahogy mezőgazdasági területet csinálnak az erdőkből.

IUCN Vörös Listás faj: Veszélyeztetett fokozat

CITES I-es

Forrás: IUCN, Animal Diversity Web

Képek: Arkive