Kevesen tudják, hogy a középkori hajósok legendáiban szereplő
tengeri sárkány egy ma is élő, és létező állat. Habár koránt
sem olyan nagy és veszélyes, mint azt a régiek gondolták, a legnagyobb nagysága ugyanis csak 20 centiméter
körüli.
A tengeri sárkány, vagy cafranghal (Phycodurus eque) a tűhalfélék
családjába tartozik és a csikóhalak rokona.
Annyira közeli rokonságban állnak egymással,
hogy a szaporodásuk is azonos. A nőstény a hím farka köré
helyezi 100-300 tojását, amik beágyazódnak a bőre alá, így a
védett helyen fejlődhetnek, így a hím neveli fel a kis
sárkányokat. A tojások általában két hónapig maradnak ott,
mielőtt kikelnének. Legnagyobb méretét két éves korában éri
el.
A tengeri sárkányok élőhelye az Ausztrál korallzátonyok vidéke.
Ez is hozzájárult csodálatos és egyedi, sárkányszerű
kinézetéhez. A sárkányok teste alapból a csikóhalakéhoz
hasonlít, ám számtalan nyúlvány és cafrang nyúl ki belőlük
mindenfelé. A korallzátony számtalan színe között ezzel kitűnő
álcát alakított ki magának a ragadozók ellen.
Nem csak méretükben, de táplálkozásukban is egészen mások,
mint a középkori legendák sárkányai. A cafranghal ugyanis
planktonikus lényekkel táplálkozik.
Forrás: Vadonrege
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése