A lajhármaki (Nycticebus coucang) a félmajmok alrendjébe tartozik,
ezen belül pedig a lóriszerűek osztagába. Lassúságát
méregfogával ellensúlyozza. Bár a félmajmok közé tartozik,
igen egyszerű gondolkodású állat.
 |
| Lajhármaki |
Éjszaka aktív, fán lakó állat, bár nem ugrál ágról-ágra,
mint más makik. Lábuk hüvelykujja kapaszkodáshoz módosult,
véredényrendszerük alkalmazkodott ehhez az életmódhoz, és akár
órákig is képes egy lábon csimpaszkodva lógni a fák ágai
között. Nagy, előremeredő szemük van, retinájuk pedig
fényvisszaverő. Hosszú farkukat mászásra és egyensúlyozásra
használják, bundájuk sötétszürkétől a narancsos színeken át
egészen a fehérig minden színben pompázik.
.JPG) |
| Lajhármaki |
Hossza 26-38 cm, súlya 0,5-1 kg. A trópusi erőserdőkben közel
1,3 km-es magasságban, a fák tetején élnek. Akár 20 évig is
élhetnek, őket „maki nagyi”nak is nevezik, akik életük során
legalább 18 kölyöknek adnak életet. Vemhességi idejük 191
napos.
 |
| Lajhármaki |
Hatalmas, éles szemfogaival könnyedés ejt sebet bármilyen
élőlényen, ráadásul mérgezni is képest. A könyökén ez
faggyús mérgező váladékot választ ki, amit vadászat előtt a
szájába juttat, és nyállal elkeveri. A mérget a sebbe úgy
juttatja, hogy elülső fogával sebzi meg áldozatát. Ezt a mérget
a nőstények a kicsik megvédésére is alkalmazzák. Vadászat
előtt végignyalják kicsiket, így távol tartják a ragadozókat.
A kölykök apró rovarokat, madártojásokat és kisebb gerinceseket
esznek.
A lajhármaki lassúságának köszönhetően közvetlen közelről
támadhat. Az áldozat általában nem veszi észre a jelenlétét.
 |
| Lajhármaki védekező állásban |
Ha veszély fenyegeti karjait a feje köré kulcsolja, hogy gyorsan a
szájába vegye mérgét, és annak segítségével védekezzen.
A lajhármaki egy nagyon kedves, aranyos kinézetű állat, ám
vérmes ragadozó. Tartása bonyolult, hiszen a fák legtetején él.
Néhány videó a lajhármakiról:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése