Rozsomák

A rozsomák (Gulo gulo) a globális felmelegedés egyik olyan áldozata, akire még nem fordított elég figyelmet a világ. A hó és a jég olvadása nem csak a jegesmedvéknek ártalmas, a tajga területek felmelegedése a világ legnagyobb menyétféle ragadozójának túlélését is veszélyezteti.

Ismerjük meg hát ezt az állatot.

A rozsomák emlős állat. A ragadozók rendjén belül a menyétfélék családjába tartozik. Azok közül is a legnagyobbnak járó díjat viheti haza. Elterjedési területe elég tág, Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában is előfordul, ám csupán a tundra és a tajga övezetben, ami lecsökkenti életterét. Főleg, hogy egyre nagyobb problémát okoz az éghajlatváltozás, és a tagja és tundra területek felmelegedése.

Az IUCN veszélyeztetettség közelinek ítélte az állapotát, ám az USA Halászati és Vadászati Hivatala szeretné elérni, ha Vörös Listára kerülne, mint veszélyeztetett faj. Európai létszáma ~ 2500 egyes, az USA területén kolóniái és populációi egyre fogynak, Kanadában még található nagyobb létszáma.

Szegedi Vadaspark rozsomákja
Kép: Endrédi Lajos

Testtömege: 22-32 kg

Testhossz: 70-83 cm

Tápláléka: Ragadozóként kisebb és közepes méretű állatokra vadászik. Télen a hóban ügyesebb, mint áldozatai, ráadásul nem alszik téli álmot, ilyenkor nagyobb méretű állatokat is célba vesz. Nyáron növényi táplálékot is vesz magához.

Élettartama: 8-10 év

Életmód: Általában egyedül él, csak párzási időben láthatók együtt a hímek a nőstényekkel.

Szaporodás: Emlős állat, 270 napos vemhességi ideje van, ált. 2-4 kölyköt hoz a világra.

Teste zömök, medveszerű. Rendkívül erős, télen akár a szarvasnak is nekimegy. A hátára ugrik, és a torkot veszi célba. A hímek territoriális viselkedésűek, akár 1500 – 2000 km² területet is birtokolhatnak, amit vizelettel és ürülékkel jelöl. Télen képes hatalmas távolságokat – 45 km – is megtenni élelem után kutatva. Téli sikeres vadászatát hosszú, meleg bundája, és lábujjai között feszülő bőrhártya segíti. Ez megnöveli a mancsa felületét, így nem süllyed el a hóban. A szaglása nagyon jó, ami kiváló vadásszá teszi. Karmai nagyok és erősek, nem csupán vadászatra, de fa- és sziklamászásra is használja.

Egyik magyar elnevezése a torkosborz, mivel nagy étvágyúnak tartják. Ám gyakran elássa élelme egy részét, és akár még félév elteltével is visszatér hozzá.

Szegedi Vadaspark rozsomákja
Kép: Endrédi Lajos

A rozsomák veszélyeztetettségének a klímaváltozáson kívül más okai is vannak. A legnagyobb menyétféle ragadozóként rossz híre volt mint Európában, mint az Amerikai kontinensen, emiatt nem csak vadászták, de megpróbálták kiirtani. Amerikában csupán pár államban találhatóak meg, és számukat 230-250 egyedre becsülik. 2009-ben Európában mindössze 2260 egyede élt. Ráadásul a vadászt és az állatok mérgezése még ma is nagy veszéllyel fenyegeti ezeket az állatokat. A ragadozók rossz híre miatt, az a védettség, amit jelenleg élveznek, nem elég a populáció növekedéséhez.

A rozsomák EEP-s faj, azaz ez európai fajmegmentési programban szerepel. Magyarországon kevésbé ismert állatfaj, először 2008-ban a Szegedi Vadasparkban láthatták először az emberek. Európai állatkertekben mindössze 70 egyede él, viszont genetikai állománya megfelelőnek mondható.

Forrás: Szegedi Vadaspark

Kapcsolódó bejegyzések: Veszélyben a Rozsomák