Megfejtették a bagolynyak rejtélyét!

 A Johns Hopkins Egyetem két kutatója felfedezte, hogyan képesek a baglyok akár 270°-os szögben elfordítani a fejüket. Erre a legtöbb állat nem képes, mivel elszorulnának a nyaki ütőerei, vagy más károsodás érné a gerincüket.

A kutatók természetes módon elhullott baglyokat vizsgáltak meg, és azt állapították meg, hogy a fejforgatás egyik alapja ezeknek a madaraknak a csontszerkezetében rejtőzik. A baglyoknak a nyaka sokkal több csontot tartalmaz, mint az embereké. Emellett a gerincben apró üregeket találtak, amik a vérerek védelmét biztosítják.

Ez a másik alapja nyakatekert mozdulatnak. A baglyok véredény rendszere szintén különleges. A nyaki ütőér nem oldalt, hanem középen fut a gerinc előtt, így nem mozdul el a nyak tekerése közben, kisebb a sérülés esélye. Emellett az apró üregek a gerincben, melyek közel 10x akkorák, mint a vérér, légbuborékokat tartalmaznak. Ezek odébb tolják az eret mozgáskor.

Emellett van még egy különlegessége a baglyok ereinek. Mikor a fejét elforgatja az állat, a nyaki erek megvastagodnak, ellentétben az emberi szervezetben, ahol a vérerek megnyúlásakor azok összeszűkülnek. Ez a megvastagodás biztosítja, hogy forgatáskor a vérér ne záródjon el, és a fej megfelelő vér ellátásban részesüljön.

Az éjszaka ragadozóinak életfontosságú ez a képesség. A szemük nem tud úgy mozogni, hogy körbe lássanak mindent, ezért a fej mozgatásával tudnak csak megfigyelni mindent maguk körül.

A kutatók most arra is kíváncsiak, vajon a héják is hasonló módszerrel forgatják-e a fejüket.

Forrás: Index