Óriásteve a sarkvidéken

 A kanadai Ellesmere-szigeten 30 töredékből álló, fosszilis lábszárcsontra bukkantak a kutatók. A leleteket három nyári ásatáson gyűjtötték be, és mint kiderült, a pliocénből (3,5 millió év) származnak. A lábszárcsont valószínűleg egy hatalmas tevétől való, és ezáltal a felfedezés korszakalkotó lehet, hiszen tevét még nem találtak ennyire északra. A további leletek alapján kiderült, hogy ez a tevefaj a hideg mérsékelt típusú erdei környezetben élt, a Föld egy felmelegedési szakaszában.

A szakemberek régóta úgy tartják, hogy a tevék Észak-Amerikából származnak, és egy jégkorszak során szakadtak el egymástól. Az egyik csoport, a púpos tevék, átkeltek az akkor még száraz Bering-szoroson Ázsiába, egy másik csoportjuk pedig délre vándorolt. Belőlük alakultak ki később a púp nélküli tevék (vikunya, guanakó, láma, alpaka).

A kanadai természettudományi múzeum paleontológusa szerint, ez a felfedezés az első bizonyíték arra, hogy a tevék az északi-sarkvidékeken is megéltek. Ez a lelet nagyjából 1200 km-re északra kiterjeszti a tevék elterjedési területét, amiről a kutatók arra következtetnek, hogy ezen állatfajok ősei a sarkvidéki erdei környezethez alkalmazkodtak. Ez a faj kb. 30%-kal lehetett nagyobb a ma élő tevéknél, és a kutatók szerint talán már nála is megjelent pár, a modern tevékre jellemző specializáció.

Illusztráció

A csontokról 3D lézerletapogatóval készítettek digitális képeket, így számítógép segítségével virtuálisan képesek voltak a darabkákat összeilleszteni. Evvel a kutatók megerősítést nyertek, hogy egy igen nagy emlős lábszárcsontját találták meg. Mivel akkoriban Észak-Amerikában tevék éltek, így rögtön arra gondoltak, hogy a csont egy tevefajhoz tartozott. Hogy bizonyítsák is ezt a hipotézist, a csontokat kollagén-ujjlenyomat vizsgálatnak vetették alá. Ez egy teljesen új technika az emlőfajok beazonosításához, melyet Mike Buckley, a Manchersteri Egyetem egyik tudósa dolgozott ki. A csontokból kis mennyiségű kollagént vontak ki, majd megjelölték a peptideket, és az így kialakult kollagénprofilt összehasonlították 37 modern emlősfaj, valamint egy fosszilis teve profiljával. A sarkvidéki teve kollagénprofilja a dromedárokéra (egypupu teve), valamint a Yukonban talált teve fosszilia profiljára hasonlított leginkább.

A lelet komoly mérföldkő lehet a tevék evolúciójának vizsgálatában. A kutatók úgy gondolják, hogy a modern, púpos tevék néhány speciális ismertető jegye – szétterpeszthető láb, púp, nagy szem – is a sarkvidékhez való alkalmazkodásból származik.

Forrás: Origo