A feketelábú macska (Felis nigripes) a ragadozók közül, a macskafélék családjába tartozik. A kisebb macskák közé.
A fekete lábú macska Afrika déli részének endemikus faja. Főként Namibiában és a Dél-Afrikai Köztársaságban fordul elő, de láttam már példányokat Botswanában is, Zimbabwe határán és Angola legdélebbi határán is. Populációja sajnos csökkenő félben van, és egyedszámuk egyre alacsonyabb.
A feketelábú macska élőhely specialista, főként a nyílt, rövid füves területeken fordul elő, ahol nagy az előfordulása a földön fészkelő madaraknak. Ilyen területek a száraz, nyílt szavannák, gyepek és Karoo félsivatagjai gyér bokros, fás területekkel, ahol az éves csapadék 100 és 500 mm közé esik.
A hímek általában 37-39 centik, a farkuk 8-20 centi hosszú, súlyuk 1,5-2,4 kilo. A nőstények valamivel kisebbek, 35-40 centik, viszont a farkuk hosszabb, 13-18 centis is lehet, 1-1,6 kilogramm.
A szőrzete a fahéj és a vörösesbarna között változik, fekete vagy barna hosszúkás mintákkal, mely az álcázásban segíti az állatot. A koponyája széles, a fülei kiemelkedőek és kerekek. A szemei nagyok, és tapetum lucium visszaverő réteggel rendelkeznek (akárcsak a lajhármakik), mely az éjszakai látásban segíti őket. Nevét fekete talpáról kaptat.
Éjszakai állat, csak a sötétben vadászik, ezért ritkán látni őket. Territoriális állatok, mint a legtöbb macskaféle, a hímek területe nagyobb, de fedésben van a nőstényekével. Határait vizelettel jelzi. Magányosnak élnek és vadásznak, egy este akár 16 kilométert is megtesznek zsákmánykeresés közben. Ételválasztéka elég tág, 54 féle zsákmányállatot fogyaszt, közöttük madarak, rovarok és hüllők, cickányok, egerek, futóegerek. Olyan madarakat is képesek elejteni, akik a saját súlyuk kétszeresét nyomják.
A párzási időszakuk július és március között van. Általában novemberben, két hónapos vemhessé után hozza világra egy vagy két kölykét, akik elhagyott termeszhalmokban vagy lyukakban nevelnek fel. Fogságban akár 13 évig is élhetnek.
Természetvédelmi státusz:
- IUCN Vörös listás, Sebezhető faj
- a mérgező csalétkek és a csapdák veszélyeztetik
- az élőhely vesztés is veszélyezteti a létét
- CITES I-es faj
- Botswanaban és a Dél-Afrikai Köztársaságban tiltott a vadászata
Képek: Arkive
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése