2012. szeptember 24., hétfő

Terep 1.: Csanádi puszta


 A Csanádi puszta a Kőrös-Maros Nemzeti Park egyik igen nagy fokozottan védett területe. A terület Tótkomlóstól nyugatra és délre terül el, Királyhegyes vonaláig. A puszta három nagyobb részből épül fel, melyek csupán a Száraz-ér által érintkeznek egymással. Ez a három terület: délen a Királyhegyesi puszta, tőle északabbra a Montág puszta, és legészakabbra a Kopáncsi puszta. Ebből a három területből mi a Királyhegyesi pusztát jártuk be, melynek területén fekszik a Fekete halom, mely ex-lege védett kunhalom, és mely három település határpontja.
A Csanádi puszta elhelyezkedése

Történet:
A Királyhegyesi puszta körülbelül 1000 ha területű, fokozottan védett pusztaság. Botanikailag a három puszta közül a legjobb. 90%-a soha nem volt felszántva, így megmaradtak a mikrodomborzati formák, ahol változatos növénytársulások jelentek meg.
Régen uradalmi legelőként hasznosították (Blaskovics, 7777 kataszteri hold területen), és rajta szürke gulyákat legeltettek. Ezek után a terület egy TSZ alá került, így juhokat, disznót és libát tartottak a területen.
1980-ban Molnár Gyula és Nemes István bejárták a területet, és madártani szempontból végeztek kutatásokat (túzok, ugartyúk, kék vércse), ezért a terület védetté vált. Később Molnár Gyula felfedezte a terület kiváló botanikai értékét is, amit a szolonyec és szoloncsák szikesek határai, és a löszpusztarétek kiváló növényzete jelentette. A területen számtalan védett és ritka növény található, pl. egy különleges szikes láp, ahol pompás kosbor nyílik.
1989-ben fokozottan védett területté vált. A pusztán a belépés és bárminemű kutatás vagy tevékenység csakis engedéllyel lehetséges. A területet végül 1997-ben a Kőrös-Maros Nemzeti Park részévé vált.
Szikpadka


Élőhelyek:
A területen található változatos mikrodomborzat változatos élővilágot hozott létre. Botanikai szempontból a következő társulások fontosak: vakszik, szikpadka, ecsetpázsitos szikes rét, ürmös puszta
A Csanádi puszta egyetlen őszi kikericse

Területhasználat:
A területen 2011-ben kezdtek el legeltetést. A legeltetést a nemzeti park végzi, így nincs konfliktus a környékbeli gazdákkal a legeltetés menetéről. A szürke marha gulya 150 állatból áll, és meghatározott helyeken legel. Tavaly ugyan csupán 3 hétig voltak a pusztán, idén már május óta legelnek. A legeltetés a kétszikű növényeknek kedvez, és ezzel próbálják jobbá tenni a gyepet.


A gulyás lova
Növények/állatok
A területen számtalan növény és állatfaj megtalálható. Nem régen pl. megtalálták az egyetlen példányát egy őszi kikericsnek, de több ezer tő tavaszi hérics is található a területen. Ezen kívül a következő növényfajokkal találkozhatunk a pusztán:
Veresnadrág- vagy sovány csenkesz, sziki üröm, bárányparéj, közönséges tarackbúza, peszerce, csombor menta, zsióka, ecsetpázsit, gyékény, fehér tippan, nád, vetővirág, kónya zsálya, szártalan csűdfű, gímpáfrány (kútban), kígyófarkfű, csattogó eper, tejoltó galaj, taréjos búzafű, útszéli zsázsa, kunkorgó árvalányhaj.
Állatfajok közül: túzok, kabasólyom, imádkozó sáska, sisakos sáska, kék vércse, ugartyúk, havasi lile, vörös vércse, mezei pacsirta. És ezek csak azok a fajok, amiket mi láttunk.

Vetővirág hangyával
Sóvirág
Imádkozó sáska

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése