Kétfejű kobra Kínában

A Nanning állatkertben, dél-Kínában, két fejű kobra született. Mind a két fej saját aggyal és gondolkodással rendelkezik, és bár próbálnak sokszor ellentétes irányba menni, a közös test nem engedi őket. A kobra lassan húsz napos lesz, még nem iszik és nem eszik, de hamarosan fog. Egyelőre egészségesnek tűnik, így a gondozók remélik, hogy sokáig fog élni, bár a két külön fej okozhat gondot, ugyanis már most megesik, hogy összevesznek.

Ha a kígyó túléli a két fej okozta gondokat, akkor a táplálkozás elkezdésével pár év alatt majdnem másfél méteresre is megnőhet.

Forrás: Index

Videóhoz lépj tovább!

11 Állatkert 1000 csöppség

Az Index összeszedte Magyarország 11 legnagyobb állatkertjében, hány állat született idén.

Jenny és Istvánka

Forrás: Index

Képek az állatkertből!

Mivel az elmúlt héten nem volt időm cikkeket vadászni, ezért úgy döntöttem, néhány képet feltöltök, amit az állatkertben készítettem!

Fóka Show Angival és Jengával

Rövid hírek a nagyvilágból

Zsiráf született Budapesten: Szerda reggelre megszületett a FÁNK idei második kis zsiráfja. Santana a pici mamája tapasztalt anyuka, ezért nem aggódnak a kicsi miatt. A borjú neme még ismeretlen, így nevet sem kapott. Már megtekinthető az állatkertben, a mamájával együtt elkülönítve a többiektől.

Forrás: Origo

Gólya a Szegedi Vadasparkból

Megkezdődött a gólyák vonulása: A gólyák már hosszú útjukra készülnek, hamarosan itt az ősz. Az MME által jeladóval ellátott gólyákat folyamatosan figyelik, és az adatok alapján elmondható, a vonulás elkezdődött. Egyes egyedek már Romániában tartózkodnak.

Forrás: Híradó.hu

Jó állapotú fosszíliára bukkantak Kínában: A tudósok által Megaconus mammaliaformis-nak elnevezett ősemlős több millió évvel a T-rex előtt, a tollad dinoszauruszok korszakában élt. A Kínában talált fosszília alapján mókusszerű alkata volt, és mérgező sarkantyúval védekezett a ragadozók ellen.

Forrás: Híradó.hu

Nimród, a kisvidra
Forrás: Délmagyar

Bemutatták Balut és Nimródot a Szegedi Vadasparkban: Pár napja bemutatták Nimródot, a Szegedi Vadaspark Természetvédelmi Mentőközpontjába került kis vidrát a nyilvánosságra. Minden évben kerül kis vidra a mentőközpontba, mint pl. Szaffi is, aki most megtekinthető az állatkertben. A 2 hónapos kis vidrát a Belvárosban, a Tisza parton találták. Picit az állatkert gondozója neveli.

Balu, a bőgőmajom kölyök
Forrás: Szeged Café

Balu, a kis bőgőmajom születése tegnap került nyilvánosságra. A körülbelül 4 hetes csöppséget az állatkert egyik gondozója neveli, és az apróság igencsak egészséges. Bőgőmajom Magyarországon csak a Szegedi Vadasparkban látható, Balu születése pedig igen nagy sikernek számít a fajmegmentési program szempontjából.

Forrás: Szeged Café, Délmagyar

Állatkerti hírek – Július

FÁNK

1. Két szürkenyakú koronásdaru fióka kelt ki a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A két fióka születését július 25-én hozta nyilvánosságra a FÁNK. A fiókák pihetollazata vörösesbarna, illetve zsömleszínű, és tömzsi lábakon szaladgálnak. Később felnőtt korban lábuk megnyúlik, és a fejükön is megjelenik a tollkorona, amiről a nevükről kapták. A szülőpár, Mami és Papi már 1999 óta él az állatkertben, és azóta majdnem két tucat fiókát költöttek ki.

Manul; kép: Bagosi Zoltán

2. Július 22-én érkezett hím manul – vagy pusztai vagy Pallas-macska –, a Fővárosi Állat- és Növénykertbe. A manul egy ázsiai macskaféle, és igazi ritkaságnak számít az állatkertek körében. Az új jövevény Angliából érkezett, és már látható az állatkertben.

Szegedi Vadaspark

1. Tompaorrú krokodilok születtek a Szegedi Vadasparkban. Ez még zoológiai körökben is szenzációnak számít. Ez a faj nagyon ritka, és szaporítása nagyon fontos, ezért is örömhír a 9 kis krokodil születése. A tojásokat nem a szülők, Barbi és Bobo, keltették ki, mivel a kifutójukban nincs meg hozzá a megfelelő környezet – 30 °C és 80-90% pára –, így mesterséges keltetőbe kerültek. 4 kiskrokodilt már a látogatók is megnézhetnek a 9-ből.

Tompaorrú krokodil kicsi; kép: Endrédi Lajos

Nyíregyháza – Sóstó ZOO

1. Július 25-én jelent meg a hír, hogy afrikai leopárdok születtek a nyíregyházi állatkertben. A szülőpár 2007-ben került össze, azóta minden évben születnek kis leopárdok, de idén ikrek jöttek a világra, most először. A kicsik az anyjuk kifutójában vannak.

2. Július elején fehérkezű gibbon született Nyíregyházán. A kicsivel együtt négytagúvá vált a család.

3. Július elején sárgaszakállas makik születtek nyíregyházán. Ez a faj igen ritka, így a kicsit születése nagy öröm az állatkertek számára.

Forrás: Nyíregyházi Állatkert honlapja, Szegedi Vadaspark, FÁNK

Állatkerti hírek

Szeged

1. Hat szurikáta született a Szegedi állatkertben! A sokak által kedvelt állatok kicsinyei a héten bújtak ki a járatokból, így már a látogatók is megtekinthetik őket.

2. A Szegedi vadaspark is részt vesz a kék vércsék védelmében. Az állatkert a nyestek kutatásával akarja támogatni a ragadozómadarak védelmét. A nyest ugyanis a legnagyobb veszélyeztető tényező a kék vércsék számára.

3. Júniusban egy kea pár érkezett az állatkertbe. A Szegedi Vadaspark nem titkolt szándéka a keák szaporítása.

Kea (illusztráció)

Forrás: Szegedi Vadaspark

Jászberény

Július 4-én nyit a Jászberényi Állatkert éjszakai háza. Az új különleges épületben a látogatók madárpókokat, sáskákat, skorpiókat, csótányokat és a nagy szenzációt a csupasz turkálókat tekinthetik meg. Ide költözött Ananász a háromöves tatu is.

Forrás: Jászberényi Állatkert facebook oldala

Veszprém

A Veszprémi állatkertben 4 indiai antilop született.

Indiai antilop (illusztráció)

Forrás: Veszprémi állatkert facebook oldala

Kapcsolódó bejegyzés: Ismerd meg 18. - Kea

Új orángután populáció + állatkerti rövid hírek

 A WCS most februárban kezdte meg a Borneo szigetén felfedezett, közel kétszáz egyedből álló Pongo pygmaeus pygmaeus elnevezésű orángután alfaj újonnan felfedezett populációját vizsgálni. Ez az alfaj a legveszélyeztetettebb a szigeten élő alfajok közül, összlétszámát mindössze 3000-4500 példányra becsülik. Az új populáció a Sarawak állambeli Batang Ai Nemzeti Park melletti, mindegy 140 km² dzsungelben él. A WCS szakemberei felderítő körutat tettek éppen a térségben, mikor felfedezték az orángutánok által használt fészkeket és ügyesen felépített alvóhelyeket, és így találtak rá az új populációra is.

Forrás: Greenfo

Állatkerti rövid hírek

Szeged

Március 23-án átadták a Fókabemutatót. A 20-án érkezett két borjúfóka, Matthias és Yenga mellé, kedden (26-án) érkezik a harmadik borjúfóka Angi. A vadaspark még egy nőstény borjút vár a héten.

Forrás: Szegedi Vadaspark

Két zöldszárnyú arapapagáj fióka született a Szegedi vadasparkban. Arafiókák már születtek a Vadasparkban, ám az igazi különlegesség, hogy téli időszakban történt a kikelés. A fiókákat egyedi, speciálisan csak nekik készített tápszerrel etetik. A két fióka már igen nagyra nőtt, és már a tollaikat is elkezdték elváltani.

Forrás és részletes információk:

Egy fókabemutató átadásának apropóján – Szegedi Vadaspark honlapja

Arabölcsöde a vadasparkban – Szegedi Vadaspark honlapja

Veszprém

Tizenöt új állat érkezett a Veszprémi Állatkertbe március 14-én. A szállítást a hirtelen jött hó megnehezítette ugyan, de az állatok végül biztonságban megérkeztek Veszprémbe. Az új egyedek négy fajból kerültek ki (ormányos medve, szakállas bagoly, dromedár, szomáli juh) és négy különböző állatkertből hozták őket. Az egyedek először karanténba kerülnek, később már a látogatók is láthatják őket.

Forrás: Veszprémi Állatkert Facebook oldala

Nyíregyházi Állatpark

Párt kapott a 10 éve Nyíregyházán élő jegesmedve hím, Ootek. Az ifjú vőlegény Kanadából származik, frissen érkezett párját, Zorát pedig a Palicsi állatkertből hozták Nyíregyházára. A Palicsi állatkert a nőstény maciért cserébe kapott egy ifjú hímet, így ők sem maradnak medve nélkül. A pénteken érkezett hölgyikét és a Kanadai urat egyelőre még csak szoktatják egymáshoz, de az állatkert gondozói remélik, hogy hamar összeengedhetik őket, és mindenki reménykedik egy rövid időn bekövetkező nászban.

Jegesmedve, Palics, 2011.

Forrás: Nyíregyházi Állatpark Facebook oldala

Fővárosi Állat- és Növénykert
Asha, a február 14-én született kis elefánt rátalált a facebookra. Akit érdekelnek a legfrissebb információk óra: Asha Facebook oldala

Krugel – fehér – oroszlánok

 A Panthera leo krugeli, azaz a dél-afrikai fehér oroszlán, az afrikai oroszlánok egyik igen különleges alfaja. Az immár Magyarországon – Szegeden – is megtekinthető különleges állatok nem albinók, azaz nem a pigment hiányzik a szervezetükből, hanem a környezet miatt kialakult világos színváltozatok. Ezek az oroszlánok nem is teljesen fehérek, inkább halvány vajsárgák.

Az oroszlánok ezen különleges, világos változata csak bizonyos környezetben alakul ki. Ilyen terület Timbavati, ahol 1938-ban írták le az alfajt. Itt a talaj nagyon világos, így az itt élő oroszlánok sokkal könnyebben elbújhatnak evvel a bundával.

Nadja üvegen keresztül
(saját kép)

A fehér oroszlánok egyébként a természetben már kihaltak. Legutoljára 1994-ben láttak élő példányt. Ennek az az oka, hogy az oroszlánok vadászata kvóta alapján zajlik. A kvóta viszont nem köti ki külön, hogy a normális színű és a fehér oroszlánokat – az utóbbit nem védi külön jogszabály – milyen arányban lehet vadászni, így a vadászok a különlegesebb színváltozatot előnyben részesítették.

Ennek ellenére, a fehér színváltozat állatkertekben, magángyűjteményekben és vadaskertekben – az utóbbiban vadászat céljából – fennmaradtak. Nemzetközi szervezetek szeretnék elérni, hogy külön védelmet kapjon az alfaj, hogy meg lehessen próbálni visszatelepíteni a természetbe.

Timba és Nadja
Kép: Kelemen Zoltán Gergely

Az állatkertekben jelenleg 230 fehér oroszlán él. Ezek közül kettő jelenleg a Szegedi Vadasparkban látható. A vadaspark terve, hogy Timba – a Franciaországból érkezett hím – és Nadja – a Belgrádból hozott nőstény – megörvendeztesse majd a gondozókat és a látogatókat egy kis oroszlánnal, ugyanis az állatkertben eddig élő – pl. az Algyőről érkezett – oroszlánok nem szaporíthatók kevert alfajuk miatt. A fehér oroszlánok viszont nagy természetvédelmi értéket képviselnek, és tiszta génállományuk lehetővé teszi a szaporítást.

A két fehér oroszlán immár elfoglalta a kifutóját, és megtekinthető a Szegedi Vadasparkban.

Forrás: Index

Lajhárkölyök a FÁNK-ban

 2012. december 23-a éjjelén született meg egy kis kétujjú lajhár a FÁNK-ban. Habár az anyukát nem különítették el a Pálmaházban, így a nagyközönség is figyelemmel kísérhette volna a kicsi növekedését, mégsem lehetett eddig látni őt, mert az anya rejtegette a látogatók szeme elől. Csupán a gondozóknak volt lehetőségük erre.

Forrás: MTI

Most hat héttel később a pici előbújt anyukája szőréből. Leginkább délután lehet látni, a lajhárok ilyenkor a legaktívabbak. A legifjabb kis lajhár Banyának és Alfnak a közös gyermeke. Alf, a hím, időközben átkerült a Majna-Frankfurti Állatkertbe.

Banya és a kis lajhárkölyök

Egyelőre nevet még nem kapott, de azt tudják róla, hogy hím.

Forrás: Origo

Fehér tigriskölyök

 Az ausztriai Kernhof élményparkjának állatkertjében, a Weisser Állatkertben, négy fehér tigriskölyök született. Burani, a nőstény bengáli tigris december 27-én hozta világra Mumbait, Maját, Melodyt és Mona Lisát. Mind a négyen egy kilogrammos súllyal születtek, egészségesek, és naponta tíz dekával gyarapodnak.

Burani nem először hoz világra kölyköket, de most először örvendeztette meg Ausztriát fehér tigriskölykökkel. Az apa, Samir szintén fehér.

Tigris kölykök a videóból

A fehér bengáli tigrisek színe mögött egy génhiba áll. Ez a hiba a természetben hátrányt jelent számukra, ezért ritkán maradnak életben, rejtőszín hiányában. Fehér tigrisekből a világon alig 300 él, így nagy ritkaságnak számítanak.

Forrás: Origo – Itt egy videót is megtekinthettek róla!

Más:

Szavazzatok, érdekelne-e titeket, ha lenne az blognak egy facebook oldala, ahol több cikket posztolnék ki a forrásokból :). Ha erre nincs igény, az sem gond, csak lássam :)

20 szavazat alatt nem számít, mert ha csinálok oldalt, akkor szeretném, ha olvasnák is :). Szóval tessék szavazni, március 1-ig lehet :)

Vadaspark hóban - Képek

A Szegedi Vadasparkban készült havas felvételek következnek :)

Rozsomák

A rozsomák (Gulo gulo) a globális felmelegedés egyik olyan áldozata, akire még nem fordított elég figyelmet a világ. A hó és a jég olvadása nem csak a jegesmedvéknek ártalmas, a tajga területek felmelegedése a világ legnagyobb menyétféle ragadozójának túlélését is veszélyezteti.

Ismerjük meg hát ezt az állatot.

A rozsomák emlős állat. A ragadozók rendjén belül a menyétfélék családjába tartozik. Azok közül is a legnagyobbnak járó díjat viheti haza. Elterjedési területe elég tág, Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában is előfordul, ám csupán a tundra és a tajga övezetben, ami lecsökkenti életterét. Főleg, hogy egyre nagyobb problémát okoz az éghajlatváltozás, és a tagja és tundra területek felmelegedése.

Az IUCN veszélyeztetettség közelinek ítélte az állapotát, ám az USA Halászati és Vadászati Hivatala szeretné elérni, ha Vörös Listára kerülne, mint veszélyeztetett faj. Európai létszáma ~ 2500 egyes, az USA területén kolóniái és populációi egyre fogynak, Kanadában még található nagyobb létszáma.

Szegedi Vadaspark rozsomákja
Kép: Endrédi Lajos

Testtömege: 22-32 kg

Testhossz: 70-83 cm

Tápláléka: Ragadozóként kisebb és közepes méretű állatokra vadászik. Télen a hóban ügyesebb, mint áldozatai, ráadásul nem alszik téli álmot, ilyenkor nagyobb méretű állatokat is célba vesz. Nyáron növényi táplálékot is vesz magához.

Élettartama: 8-10 év

Életmód: Általában egyedül él, csak párzási időben láthatók együtt a hímek a nőstényekkel.

Szaporodás: Emlős állat, 270 napos vemhességi ideje van, ált. 2-4 kölyköt hoz a világra.

Teste zömök, medveszerű. Rendkívül erős, télen akár a szarvasnak is nekimegy. A hátára ugrik, és a torkot veszi célba. A hímek territoriális viselkedésűek, akár 1500 – 2000 km² területet is birtokolhatnak, amit vizelettel és ürülékkel jelöl. Télen képes hatalmas távolságokat – 45 km – is megtenni élelem után kutatva. Téli sikeres vadászatát hosszú, meleg bundája, és lábujjai között feszülő bőrhártya segíti. Ez megnöveli a mancsa felületét, így nem süllyed el a hóban. A szaglása nagyon jó, ami kiváló vadásszá teszi. Karmai nagyok és erősek, nem csupán vadászatra, de fa- és sziklamászásra is használja.

Egyik magyar elnevezése a torkosborz, mivel nagy étvágyúnak tartják. Ám gyakran elássa élelme egy részét, és akár még félév elteltével is visszatér hozzá.

Szegedi Vadaspark rozsomákja
Kép: Endrédi Lajos

A rozsomák veszélyeztetettségének a klímaváltozáson kívül más okai is vannak. A legnagyobb menyétféle ragadozóként rossz híre volt mint Európában, mint az Amerikai kontinensen, emiatt nem csak vadászták, de megpróbálták kiirtani. Amerikában csupán pár államban találhatóak meg, és számukat 230-250 egyedre becsülik. 2009-ben Európában mindössze 2260 egyede élt. Ráadásul a vadászt és az állatok mérgezése még ma is nagy veszéllyel fenyegeti ezeket az állatokat. A ragadozók rossz híre miatt, az a védettség, amit jelenleg élveznek, nem elég a populáció növekedéséhez.

A rozsomák EEP-s faj, azaz ez európai fajmegmentési programban szerepel. Magyarországon kevésbé ismert állatfaj, először 2008-ban a Szegedi Vadasparkban láthatták először az emberek. Európai állatkertekben mindössze 70 egyede él, viszont genetikai állománya megfelelőnek mondható.

Forrás: Szegedi Vadaspark

Kapcsolódó bejegyzések: Veszélyben a Rozsomák

Mhorr gazella született a FÁNK-ban!

 A Fővárosi Állat- és Növénykert Szavanna Komplexumának lakója, Evita a nőstény Mhorr gazella, csütörtökön hím borjat hozott a világra. A világviszonylatban is ritkának és különlegesnek számító Mhorr gazella (Nager dama mhorr) Marokkó és a Nyugat-Szahara őslakója, és ezzel együtt a világ legveszélyeztetettebb patásainak egyike. Ez a gazella faj a természetben már nem él, csupán az állatkerti populációja menti meg a kipusztulástól – ebben főként az európai és az észak-amerikai állatkertek tenyészprogramjai játsszák a főszerepet. Az állatkerti populációk egyedeinek száma alig több, mint 150.

Ebo, a FÁNK új lakója

A FÁNK 2008 óta vesz részt a Mhorr tenyészprogramban. 2009 óta rendszeresen születnek borjak a főváros állatkertjében. Evita is többször hozott világra kölyköt, ám az anyaszerepre eddig nem igazán volt alkalmas. Ez volt az oka annak is, hogy Ebo-t az újszülött hím borjút, mesterségesen nevelik fel, és cumisüvegből táplálják két és fél óránként.

Forrás: Híradó.hu

Állatkerti hírek a facebookon: Állatkertek kedvelői

Törpe lajhármaki született Szegeden

 Hat héttel ezelőtt törpe lajhármaki született a Szegedi Vadasparkban. Az apróság egyelőre a Krumligombóc névre hallgat, és bemutatták őt a sajtónak. A kicsi születése igazi szenzáció. Lajhármakival Magyarországon csak Szegeden lehet találkozni, ráadásul 15 éve először született egészséges utód.

A kicsi nemét egyelőre nem tudták még megállapítani, ugyanis folyamatosan az anyján csüng. Malaga – az anyuka – vemhessége ráadásul titokban maradt a gondozók elől is, az állat ugyanis testesebb példány, és nem vették észre rajta a terhesség jeleit.

Születési utáni első négy hét igazán kritikus. Ugyanis egy korábbi szaporulat pár nappal a születés után elpusztult. Ám úgy tűnik, Krumpligombóc és Malaga is jól vannak, immár hat hete.

A kicsi egyelőre a Szegedi Vadasparkban marad, de később majd átkerül egy másik állatkertben. A beltenyésztés elkerülése érdekében a génállomány frissítése nagyon fontos, és ebben Krumpligombócnak nagy szerepe lehet, így Európa bármelyik országába, de akár az USÁba is átkerülhet majd.

Forrás: Szegedma.hu

Kapcsolódó bejegyzések: Ismerd meg 3. – Lajhármaki

Képek: Szegedma.hu

FÁNK új lakói: Rövidcsőrű hangyászsün

A Rövidcsőrű hangyászsün (Tachyglossus aculeatus) a hangyászsünök családjába tartozik, és annak az öt állatfajnak a tagja, melyeknél legjobban megmaradtak a hüllőkre jellemző ősi jellegek. Emellett viszont számos emlősre jellemző tulajdonságot is magával hordoz.

Élőhely

Természetes élőhelye Ausztrália, Indonéz szigetvilág, Pápua-Új Guinea. Átterjedésének egyik leheséges magyarázata, hogy a jégkorszak alatt az óceán szintje alacsonyabb volt, így az Ausztrál kontinenst földhíd kötötte össze a szigetekkel. Valószínűleg ugyanezért őshonos Tazmániában is.

Megjelenése és életmódja

Testhossza: 35 – 55 cm

Súlya: 2 – 6 kg.

Teste zömök, hengeres, megjelenése életmódjához alkalmazkodott. Fogatlan hosszú szájszervvel és ragadós nyelvvel rendelkezik, melyekkel a legkönnyebb a hangyák fogyasztása. A rovarok kitinpáncélját szarutüskékkel zúzza össze a szájában. Erős karmaival a mellső lábán képes a rothadó fát és a termeszvárat is megbontani. Tüskéit védekezésre használja, ha veszélyt sejt összegömbölyödik, vagy beássa magát a homokba.

Szemei aprók, hallójárata egészen hátul helyezkedik el.

Rendelkezik méregmiriggyel, akárcsak a kacsacsőrű emlős.

A nőstény június és augusztus között rak le egy lágy héjú tojást, melyből 10 nap múltán kel ki a kis hangyászsün. Ezek után az anya az erszényében neveli tovább, de ez az erszény nem olyan fejlett, mint az ausztrál erszényeseké.

A FÁNK egyik új lakója

Emlős, ősi bélyegekkel

A hangyászsün egy olyan emlős, mely a hüllőkre jellemző bélyegeket visel magán. Ezek az ősi bélyegek:

– lágy héjú tojással szaporodik

– kloáka: a szaporodási, emésztési és kiválasztási szervrendszer közös kivezető járata

– nyakcsigolyákhoz bordák kapcsolódnak

– vállövben hollócsontjuk és köztes kulcscsontjuk van

Ennek ellenére, emlősnek számít, ugyanis az emlősök egyik legjellegzetesebb tulajdonságát – tejjel táplálja utódját – a hangyászsün is örökölte.

Az evolúció során ezek az állatok az egyik legkorábban ágaztak el a törzsfán. Találtak hangyászsün leleteket 115 millió éves kőzetekben is, amit azt jelenti, hogy ez a csoport már akkor is létezett.

FÁNK

A rövidcsőrű hangyászsünöket ma már a Fővárosi Állat- és Növénykertben is meg lehet tekinteni. Habár az elmúlt heteket – az előírásnak megfelelően – karanténban töltötték, de hamarosan elfoglalják új helyüket az állatsimogató mellett, a wombatokkal szemben.

Forrás, további információk: Híradó.hu, Greenfo, Wikipedia

Réti Sast mentettek meg Szegeden

Az új évben is számtalan beteg, sérült állat kerülhet be a Szegedi Vadaspark Természetvédelmi Mentőközpontja. Január elsején máris bekerült egy macskabagoly, másnap pedig egy vörös vércse, de olyan súlyosak voltak a sérüléseik, hogy nekik nem tudtak már segíteni. Ám a nemrégen mérgezés gyanújával bekerült réti sas, már ma el is hagyta a Vadasparkot.

Az állatot Bócsa közelében találták meg, egy mérgezett róka tetem mellett, amiből valószínűleg evett, így másodlagos mérgezést szenvedhetett el. A Kiskunsági Nemzeti Park természetvédelmi őre fedezte fel a madarat, és vitte be a Vadasparkba, ahol az Mentőközpont állatorvosa kezelésbe vette, és a gyógyítás sikeresnek bizonyult. Mivel fészkelési időszak felé közeledünk, ezért a gyors visszakerülése a vadonba, fontos szempontnak számított. Szerencsére nem kellett sokáig bent tartani, a KNP Igazgatóság emberei ma 1-kor engedték szabadon Bócsán az állatot, természetesen miután meggyűrűzték. Ezzel ő Szeged első mentett madara.

Forrás: Greenfo

Szegedi Vadaspark - Képek

Arra gondoltam, hogy mára hozok nektek pár képet, amit vasárnap készítettem a Szegedi Vadasparkban. Kellemes kép nézegetést :).

Az első magyar szőrös tatu

 Sörtés armadilló, azaz nagy szőrös tatu (Chaetophractus villosus) született a Miskolci Állatkert Trópusi-házában szeptember 2-án. A kis hím tatu a Dömpinek és Sphienak elkeresztelt armadilló pár kölykeként jött a világra.

A tatuknál két hónapos vemhesség után általában két kölyök jön a világra, de a most 126 grammal, 13 centiméterrel és 5 centis farokkal világra jövő kis tatu egyke lett. Másfél hónappal a születése után már nem csak anyatejjel táplálkozik, hanem kezdi megismerni a hús, gyümölcs és kevés zöldség fogyasztásának élvezetét is.

Szőrös tatu

A nagy szőrös tatu Dél-Amerikában honos, a pampák füves területein, félsivatagokban és ritkás erdőkben él. Az ősi övesállatok tagja. A nagy szőrös tatu kihalással veszélyeztetett faj, a világon eddig 117 példányát tartják számon, mely 118-ra növekedett a miskolci kölyökkel. Idén eddig mindössze 10 egyeddel gyarapodott a számuk, és külön öröm, a miskolci egyed, ugyanis Magyarországon eddig még nem született szőrös tatu.

Forrás: Index