Jegesmedve DNS lábnyomból

Egy sarkvidéki expedíció során, tudósok a hóban hagyott nyomokon, fagyott bőrsejtekből izoláltak jegesmedve DNS-t. A felfedezés nagy áttörés lehet a kutatásokban, mivel eddig a DNS-t drága és invazív módon tudtak csak kinyerni. A lábnyomból nyert DNS jelentősen csökkenti a beruházások méretét, így könnyebb lesz a populációkat nyomon követni.

Körülbelül tíz mancslenyomatból gyűjtötték össze a havat, amit aztán leolvasztottak. A sejteket különböző szűrőkön fogták fel. A DNS-ek között nem csupán jegesmedve, de az egyik lábnyom mellett fóka és sirály DNS-t is találtak. A WWF kutatói arra következtetnek, hogy a jegesmedve épp elejtett egy fókát, a sirály pedig potyafalatok reményében ment oda.

A kinyerés technológiájának finomításának egyelőre egy csapat tudós dolgozik, hogy minél több információt kideríthessenek az állatról. Molekuláris markereket használnak, hogy egyedileg is azonosíthassák a medvéket. Ez abból fontos, hogy az állatok a különböző területeket hogyan használják, és miként kapcsolódnak egymáshoz.

A tudósok abban reménykednek, hogy nem csupán jegesmedvékre, de más ritka és nehezen megfigyelhető állat esetében is tudják alkalmazni majd a kinyerést, és nem csupán hóval, de akár sárból is. Nehezítő tényező, hogy a melegebb területeken a DNS lebomlása gyorsabb.

Forrás: IFL Science
Kép: News Watch - NG

Álterhesség a gondoskodásért

Kínában az óriáspandákat kutató szakemberek új viselkedési formát fedeztek fel a pandáknál. A Chingendu Óriáspanda Tenyésztő Kutatási Központban le kellett mondani a 6 éves, Ai Hin névre keresztelt, nőstény panda élő adásban történő ellését, ugyanis kiderült, hogy az állat valójában nem vemhes.

Nem lett CITES 1-es faj a jegesmedve!

 Csütörtökön a washingtoni egyezmény bankoki találkozóján leszavazták az USA azon javaslatát, hogy a jegesmedve bekerüljön a CITES fajok közé, az 1-es függelékbe, mely megtiltaná mind az állat, mind a testrészei, vagy az abból készült termékek kereskedelmét.

A javaslatot Kanada, Grönland és Norvégia – a jegesmedvéknek is otthont adó országok – ellenezték. Az inuit csoportok a leginkább, akik szerint a javaslat elfogadása a megélhetésüket veszélyeztetné.

A jegesmedvékből jelenleg mintegy 25 ezer egyed él a természetben, ebből körülbelül 16 ezer él abban az egyetlen államban – Kanada –, mely engedélyezi a testrészeik exportját is.

Évente mintegy 600 jegesmedvét ölnek meg évente. A legtöbbet az inuitok vadásznak le, akik szőnyegként adják el a bundát, de más testrészeket is exportálnak. Egy bunda átlagosan 4800$-t ér, ami az inuitok megélhetésének alapja.

2008 óta az Egyesült Államokban a jegesmedvét bevették a veszélyeztetett fajok közé – a sarki jég olvadása, olajszennyezések, hulladékok és a vadászat is fenyegeti őket. Oroszország és Kína egyelőre csak fenyegetett fajként tartják nyilván.

Forrás: Híradó.hu

Barnamedve az Ipoly-völgyben

 Egy ideje már több jel is arra mutatott, hogy Balassagyarmat közelében egy medve kószál. Szőrszálakat találtak, ráadásul a macit többször is látták, ahogy a szemétben guberált és ráijeszt a kutyákra. Most viszont hóban lévő nyomok alapján sikerült pontosan meghatározni, hogy egy európai barnamedvéről van szó (Ursus arctos arctos). Major Tamás, a terület fővadásza szerint a szlovákiai vaddisznóhajtások riasztották fel a mackót, és ezért is jött át Magyarországra.

A medve jelenlétét bejelentették a rendőrségre, és az önkormányzatok is tudnak róla, így óvatosságra inthetik a lakosságot. A Bükki Nemzeti Park Igazgatósága arra kéri a környéken lévő települések lakosságát, hogy ételmaradékot ne dobjanak a kukákba, illetve nejlonzsákokat se használjanak, mert a medve valószínűleg a szemétből szerzi az élelmét. Az állat nem veszélyes, de azért jobb elkerülni.

Többször is előfordult már, hogy barnamedvék jártak át Szlovákiából Magyarországra. A 30-as években még hajtóvadászatot is indítottak egy-egy példány után. Ma már viszont, több olyan állatfajjal együtt, mely Magyarországon kihalt, de a környező országokból vissza-visszatérnek, az barnamedve is védett állat. Eszmei értéke 50.000 Ft.

Forrás: Greenfo

Szecsuáni Pandaközpont

 2008 májusában a Richter-skála szerinti 8-as erősségű földrengés megrongálta a Szecsuán tartományban lévő Wolong Természetvédelmi Terület megrongálódott, így 32 pandát szállítottak el onnan az ország különböző parkjaiba, 30 másikat pedig egy másik szecsuáni központba került.

Ebből a 62 pandából, 18-at most hazaszállítottak a pár napja nyitott pandaközpontba, melyet a hongkongi különleges közigazgatási övezet kormányzata támogatott. A közel 20 ezer m²-es park 59 panda befogadására képes. Az új központ viszont nem csak élőhelyet biztosít az állatok számára, de úgy alakították ki, hogy tenyésztésre, és a vadonba való visszaszoktatásra is alkalmas legyen.

Az óriáspandákból ma már körülbelül 1600 él vadon, többségük Szecsuánban. Ezzel a számmal a világ egyik legveszélyeztetettebb állatai közé tartoznak. Jelenleg közel 340 él fogságban.

Forrás: Greenfo