A makákó és a jakuzzi

A cerkófmajmok családjába tartozó japán makákók (Macaca fuscata) természetes élőhelyükön már turistalátványosságnak számítanak. A Nagano környéki hegyekben, a Jigokudani Majom Parkban élő majmok ugyanis télen szívesen merülnek bele a rezervátumban található hőforrásokba.

A főemlősök közül a japán makákók élnek legészakabbra, ez által még a -15°C-ot kibírják, ám a hőforrás nagyon vonzó menedék a számukra. A vulkánok által fűtött természetes medencék vize akár 50 fokos is lehet, és a télen idejük nagy részét itt élik, és csak táplálékszerzésre hagyják el.

A majmok ezen szokását az 1960-as években fedezték fel. Egy fiatal nőstény az egyik hőforrásba ugrott, hogy kivegye a gondozók által bedobott szójababot, és rájött, hogy télen a hőforrás sokkal jobb, mint a hideg hegyek között. Ahogy telt az idő, egyre több időt töltött a hőforrásban, a társai pedig követték őt.

Most pedig következzen néhány kép a fürdőző makákókról!

Fotók: EPA, Ben Torode

Forrás: Világutazó blog

Jünnani piszeorrú majmok – bába segít a szülésben

 Tavaly márciusban érdekes megfigyelést tett Wen Xiao és csapata. A yunnan-i Dali Egyetem kutatói évek óta foglalkoznak a Jünnani piszeorrú majmok életével. Tavaly márciusban pedig egy különös jelenségre lettek figyelmesek. Egy fiatal vemhes nőstény, egy rhododendron fa tetején tekeregni kezdett, és hívó hangokat adott ki a torkán. Tíz perc múlva hangos sivításba kezdett – megkezdődött az ellés –, aminek hatására egy másik nőstény, valószínűleg egy már tapasztalt anya mászott fel hozzá, és figyelni kezdte a szülés folyamatát, majd mikor a kicsi feje megjelent, a nőstény megfogta, és kihúzta az újszülöttet. Pár perc múlva odaadta az anyának, aztán tovább állt.

A jelenség igen ritka a főemlősök között, már csak azért is, mert sok kismajom ellési ideje alig pár 10 perc, csak azoknál nehéz a szülés, ahol hosszú a vemhességi idő, és az újszülött nagyra nő.

Jünnani piszeorrú majom

Jünnani piszeorrú majmok (Rhinopithecus bieti): 
A kínai Yunnan tartomány hegyvidékein élnek, bonyolult, akár 400 főt is számláló kolóniákban. Kolónia általában 10 fő alkotta kisebb háremcsaládokra tagolódik, mely egy hímből, több nőstényből és az utódaikból áll. De vannak agglegénycsapatok is, melyek kizárólag hímekből állnak.

Sarah Turner, a monterali McGill Egyetem egyik kutatója szerint, a jelenség mögött a rokonszelekció áll, mely az evolúciós elmélet egy fontos része. Lényege, hogy a közeli rokonok megmentésével, az állat a saját génjei továbbélését is biztosítja. Az asszisztanciával az újszülött túlélésének esélyét növelik. A piszeorrú majmok esetében a nőstények általában abban a csoportban maradnak, ahová születtek, ez által közeli rokonok között élnek, és nekik segítenek.

Jünnani piszeorrú majom

Más majmoknál is figyeltek meg hasonló jelenséget, habár ezek a tapasztalások igen ritkák, de pl. Liszt-majmocskáknál egyszer egy hím példány segédkezett a szülésnél, a sapkás lagúrnál pedig egyszer egy nőstény az ellés közben a leendő anyát ápolta, hogy ezzel csökkentse a fájdalmát.

A majmoknál az gyakran előfordul, hogy az szülésnél fiatal, tapasztalatlan nőstények figyelik az eseményt, esetleg a leendő anya maga segít kibújni a kicsinek, miközben egy bába segít.

Forrás: Index

Új majomfajt azonosítottak Afrikában

 Új majomfajt írtak le Kongóban. A helyiek által lesulának nevezett Cercopithecus lomamiensist egy mindössze 17 négyzetkilométernyi területen él a Kongói Köztársaságban a Lomami és Tshuapa folyók közötti elhagyott erdőségben.

A kutatók szerint egy csendes, félénk fajról van szó, melynek egyedei kis csoportokban élnek. A kutatások 2007 óta tartanak, a kutatók – John és Teresa Hart – viselkedést, környezeti viszonyokat, genetikai és anatómiai vizsgálatokat is végeztek, mielőtt PLoS ONE folyóiratban közölték volna az új felfedezést.

Cercopithecus lomamiensis:

Kép: Origo.hu

– Cerkómajomforma

– Közepes termetű

– Hím tömege ~ 7 kg

– Nőstények: kisebbek, mint a hímek

– Színek:

– szőke sörény

– szőke mellkasszőrzet

– deréktájon vörös folt

– hímek farpofáé és heréi azúrkékek

Forrás: Index