Észak-amerikai urzon

Az észak-amerikai kúszósül vagy urzon (Erethizon dorsatum) a rágcsálók rendjébe, azon belül a kúszósülfélék családjába tartozik. Nemének egyetlen tagja.

Észak-Amerika erdős területein él. Északon Kelet-Alaszkától Új-Funlandig tart az elterjedési területe, délen Észak-Mexikótól Tennessee államig.

Forrás: Wikipedia

Megjelenése:

Az állat hossza 65-86 centiméter, a farka 15-30 centi. A súlya átlagban 3,5-7 kilogramm között mozog, a hímek ennek a többszörösei is lehetnek. A testükön tüskéket viselnek, akárcsak a többi sülféle. Amikor veszélyben érzik magukat, akkor a tüskéik felállnak, és a végükön lévő apró kampók beleakaszkodnak az ellenség bőrébe.

Mancsa kemény, szőrtelen. Éles karmokat visel rajta, ezek segítségével mászik fára. Színezete változó, sárgától feketéig bármilyen lehet.

Leírás:

Fák csúcsán szeret élni. Tápláléka fakéreg, fenyőtű, levelek, rügyek és magok. 

A párzási időszak októbertől decemberig tart. A udvarláskor a hímek két lábra állnak, és hasukat előre mutatva közelítik meg a nőstényeket. Aztán távolról levizelik őket. Ha a nősténynek nem tetszik a hím, akkor lerázza a vizeletet, és odébb áll. Ha igen, akkor úgy helyezkedik, hogy a hím a hasoldala felől tudja őt megközelíteni. A párzás többször is megtörténik, és hosszú ideig tart. Ha a hím nem bírja, akkor a nőstény új párt keres magának. A vemhesség 6-7 hónap, az utódok száma 1 és 3 között változik. A kölykök alig egy hét alatt megtanulnak fára mászni. Az ivarérettséget 1,5-2,5 éves korban éri el.

Forrás: Wikipedia

Délvidéki földikutya

A délvidéki földikutya (Nannospalax leucodon montanosyrmiensis) a földikutyák egyik alfaja. Régen nagyon elterjedt volt hazánkban, de a mezőgazdaság miatt az élőhelye rendkívül összezsugorodott. Ma már fokozottan védett és kihalással veszélyeztetett faj.

Fő elterjedési területe Magyarországon Ásotthalom és Kelebia környéke, Szerbiában pedig Újvidéken található. A világállománya alig 300 egyedből áll, amiből közel 200 hazánkban él.

Életmódja leginkább a vakondéhoz hasonlítható. Testfelépítése a föld alatti élethez alkalmazkodott: nincs fülkagylója, és a szeme is gombostűfejnyi, és a szőre alatt található. A föld alatt a falak kopogtatásával kommunikál és tájékozódik, méghozzá nagyon precízen.

A rágcsálók közé tartozik, metszőfogaival vájja ki az akár 100 méteres barlangrendszerét. Habár az állat mindössze kb. 200 gramm, mégis akár több kiló földet is képes megmozgatni. Az idejük nagy részében magányosan élnek, és gyökerekkel táplálkoznak.

Forrás: HVG

Kapcsolódó bejegyzés: Megalakult a Körös Ér Tájvédelmi Körzet

Vízidisznó

A vízidisznó, vagy kapibara az emlősök, azok közül is a rágcsálók közé tartozik. Bár jóval nagyobbak náluk, de azért a tengerimalacok rokonai.

Természetes élőhelye Dél-Amerikában található. Elterjedési területe ezen belül igen nagy: Argentína, Uruguay, Kolumbia és az Amazóniai őserdő. A folyók, tavak mocsaras partvidékét kedveli, mindig a vizek környékén marad.

A világ legnagyobb rágcsálója.

Hossza akár 130 centiméter, súlya 65 kilogramm is lehet. A nőstények nagyobb termetűek. Szőrzete rövid sörteszerű, színe vörösesbarna. Feje nagy, szemei sötétbarnák, fülei kicsik. Farka szinte alig van. Mellső lábain 4, a hátsókon 3 lábujja van. Lábujjai között kicsi úszóhártyák találhatók. Amivel rendkívül jól úszik.

Bristoli állatkert kapibarái

A vízidisznók 15-20 fős csapatokban élnek, melyet általában az öreg, domináns hím vezet. Mikor eljön a száraz évszak, akár több száz fős csapatokban is összegyűlhetnek.

A vízidisznóknak jó a szaglásuk, így a hímek szagokkal jelölik meg a területüket. Ezen felül hangokkal is kommunikálnak (ugatás, füttyentés, röfögés, kattogás).

Vízidisznó mama és a kölykei

A kapibarát növényevők. Táplálékukat vízinövények, levelek, fakéreg, magvak és füvek alkotják. Alkalomadtán megdézsmálja a termesztett növényeket is.

A vízidisznók párzása az esős évszakhoz kötött. A nőstény 130 nap után 2-8 utódot hoz a világra, melyek azonnal lábra állnak, és követi az anyjukat a vízhez. 15-16 napig anyjuk tején élnek, de már ilyenkor is képesek a növények elfogyasztására. Ivarérettségüket 18 hónaposan érik el.

Kapibarák

A kapibarátnak elég sok természetes ellensége akad: anakodna, fekete kajmán, jaguár, ocelot, puma, sőt még az emberi vadászik rá a húsáért, és kártevő mivolta miatt. A katolikus egyház, akárcsak a hódot, tiszteletbeli hallá avatta a kapibarákat, azaz böjt alatt a húsát lehet fogyasztani.

Ellenségei elől a vízbe menekül, miután figyelmeztette társait. Nagyon jól el tud bújni vízi környezetben.

Forrás: Wikipedia