Hidak gyökerekből

Cherapunjee indiai város lakói nem kőből és vasból készítenek hidakat az hegyvidéki erdőkben, hanem a gumifa gyökerét használják fel, hogy természetes átjárókat készítsenek szurdokok és patakok felett. A kidőlt bételfa törzsét kifúrják, a megfelelő helyre teszik, és ezekbe a vájatokba vezetik a gumifa gyökerét, ezzel irányítva növekedésüket.

Az idő előre haladtával a gyökerek egyre erősebbé válnak, így évről-évre a híd terhelhetősége nem csökken, hanem nő. Egy 15 éves gyökérhíd 1 ember súlyát bírja el, az 500 éves hidak már akár 50 embert is képesek megtartani.

A leghosszabb gyökérhidak 100 méter környékén vannak.

Forrás, kép: Ecolounge

Kaukázusi vagy óriás medvetalp

A kaukázusi vagy óriás medvetalp (Heracleum mantegazzianum), a zárvatermők, azon belül a kétszikű növények közé tartozik. Az ernyősvirágúak rendjén belül a zellerfélék családjába soroljuk be.

Eredeti élőhelye a Kaukázus környékén, illetve Közép-Ázsiában található, de Amerikában és már Európában is elterjedő, invazív faj. Magyarországon a Tisza egyes szakaszain, illetve Keszthely környékén megtalálni.

2-5, ritkán 7 méter magasra is megnövő, liláspiros foltokkal tarkított, vastag szárú (átmérő 3-10 cm), összetett levelű növény. A levélnyél üreges, a levél páratlanul szárnyalt, a lemeze osztott. Szélessége akár 1-2 méter is lehet. Fészekvirágzata sok, kicsi, fehér virágból áll, akár 80 centis átmérőjű is lehet. A termése 1 centi hússzú, ovális alakú lapos.

Tavasztól nyárig nyílik, évelő növény. Ősszel akár több ezer magvat is elszórhat. Igénytelensége okán erősen inváziós faj, nehéz ellene védekezni, ráadásul mérgező. A zellerfélékre jellemző furanokumarint tartalmaz hatalmas mennyiségben. Ez az anyag rákkeltő, és fényérzékenységet okoz. A növénnyel érintkező bőrfelület elveszti védelmét az UV ellen, és már 16-18 óra alatt hólyagosra ég a napon és kipirosodik. Szembe kerülve átmeneti vagy végleges vakságot is okozhat.

Ha a növény a bőrünkhöz ér, azonnal mossuk le szappanos vízzel, jó alaposan és forduljunk orvoshoz!

Karógyökerei mélyre leérnek, ez által a vágás nem megfelelő védekezés ellene. A lekaszált növények 4-6 hét alatt szinte teljesen regenerálódnak. A gyomirtók sem hatásosak ellene, mert csupán a hajtásokat pusztítják el, a gyökereket nem. Több megoldás viszont létezik: pl. Szlovákiában legeltetéssel tartják kordában, máshol kőlapokat helyeznek a levágott hajtásokra, így a gyökér két éven belül elpusztul. Magjai viszont akár 15 évig is csíraképesek maradnak, ezért folyamatos ellenőrzésre van szükség.

Mérgező volta miatt inváziója súlyos probléma Európában és Amerikában.

Forrás: Wikipedia

Képek: Derbyshire Wildlife Trust, Invasive

Kaweesaki sárkányfa

A Kaweesaki sárkányfa (Dracaena kaweesakii) egy 2013-ban, Thaiföldön felfedezett növényfaj. Thai neve Chan nuu vagy Chan pha krai. 

A faj a sárkányfafélék nemzettségébe tartozik, mely az egyszikűek osztályán belül a spárgavirágúak rendjének tagja. 

A levelei kard alakúak, fehér szélekkel, melyek nagy fürtökben lógnak, akár 20-50 levél is lehet egy fürtben, ezek hossza elérheti a 60 centimétert is. A virágai krém színűek, enyhén zöldes vagy sárgás árnyalattal, és élénk narancssárga szálakkal díszítve. Gyümölcse barna színű, mely megérve narancssárgává válik. A magja 6-7 centiméter átmérőjű.

A növény maga akár 12 méteresre is megnőhet. Törzsének átmérője 1 méteres, koronájának átmérője pedig akár 12 méteres is lehet..

A fát észak, észak-kelet és közép Thaiföldön találták meg. Egyes szóbeszédek szerint Burma közelében is láttak belőle példányokat.

A növény mészköves területeken él meg 550 és 2000 méteres magasság között. A magasabban élő egyedek alacsonyabbak, és kevesebb levél nő rajtuk.

A mészkőfeltárások miatt a faj veszélybe kerülhet. Egyes becslések szerint kevesebb mint  2500 egyed élhet a világon.

Forrás: Wikipedia

Kép: Species New to Science

Titánbuzogány

A titánbuzogány (Amorphophallus titanum) a világ legnagyobb virága, mely a zárvatermők, egyszikűek, kontyvirágfélék családjába tartozik. Úgy is szokták emlegetni, mint óriás kontyvirág. Ennek a gigantikus növénynek a virága akár 3 méteresre is megnőhet.

Kép: US Botanic Garden

Gén-tolvaj alga

A Galdieria suphuraria egy igen különleges vörösalga faj. A Yellowstone Park, Izland és az Etna vulkáni forrásainak legsikeresebb faja – az ott élő élőlények 90%-át teszi ki. Sokkal nagyobb számban fordul elő ezeken az extrém élőhelyeken, mint egyes alacsonyabb rendű extrém só- és nehézfém-toleráns baktérium vagy ősbaktérium fajok.

Ez a vörösalga faj átlagos körülmények között zöld színű és fotoszintetizálással állít elő energiát, ám az extrém körülmények között élő, nehézfém-toleráns változata sárga, és kemotróf - kémiai energianyerés - életmódra tért át. A G. suphuraria egysejtű szerveződésű, nyálkás réteget alkotva élnek köveken.

Gerald Schönknecht és csapata a Yellowstone Nemzeti Park vulkanikus forrásaitól vettek mintákat, és megvizsgálták a faj DNS-szekvenciáit. A vizsgálatok alapján pedig kiderült, hogy a faj sikerének titka, hogy géneket lop a környezetében élő baktérium- és ősbaktérium fajoktól. A folyamat jelentősége az, hogy míg a sejtmaggal nem rendelkező baktériumok képesek kicserélni egymással a DNS-szakaszaikat ivaros szaporodás nélkül (gén-transzfer), addig a magasabb rendű, sejtmaggal rendelkező eukarióták esetében, mint az algák, ez nem jellemző. A kutatók sikeresen meghatározták a G. suphuraria túléléséhez szükséges gének szerepét, és azt, hogy milyen hatékonyan alkalmazza a baktériumokra jellemző géntranszfer stratégiát. A vizsgálatok pl. azt mutatták ki, hogy az algákban az ATPáz enzim számos, ősbaktériumokra jellemző típusa jelent meg, mely a hőtűrésüket javítja. Az extrém termofil baktériumokban ez az enzim másféle szerkezettel rendelkezik, mint más élőlényekben, és ez segíti a hőtűrést. Hasonlóképpen jelentek meg a sók, arzén, higany és egyéb nehézfémek ártalmatlanítását szolgáló fehérjék kialakulásához szükséges gének is.

G. suphuraria
Kép: Christine Oesterhelt

De nem csupán ezek az enzimeket és fehérjéket „lopták” el a baktériumoktól, hanem a tápanyagfelvétel folyamatát is tőlük tanulták el. Így glicerolt, acetátot hasznosítanak, és nincsenek csupán a fotoszintézisre utalva.

A kutatók egyelőre még nem tudják a géntranszfer pontos folyamatát. Lehetséges, hogy vírusok, paraziták, szimbionta baktériumok által került be a sejtekbe. Hozzá kell tennünk viszont, hogy ha a G. suphuraria nem lenne egysejtű, akkor ez a módszer nem sokat érne. Többsejtűeknél ugyanis a géneknek az ivarsejtekbe kellene jutniuk, hogy öröklődhessenek.

A kutatók most más egysejtűeket is vizsgálnak a géntranszfer szempontjából. Az viszont már bizonyított, hogy a G. suphuraria nem lenne képes megélni ezen az extrém élőhelyen a baktériumoktól szerzett gének nélkül.

ATP: adenozin-trifoszfát - energia tárolásra, szállításra, energiaforrásként használja a szervezet.
enzim: biokatalizátor - gyorsítja a szervezetben lejátszódó biokémiai folyamatokat

Forrás: Medbio

Állat és mégis növény?

 A Dél-Floridai Egyetem kutatói különös felfedezést tettek közre a múlt héten az Elysia chlorotica nevű tengeri csigáról. Az E. chlorotica Kanada és az USA partvidéki vizeiben él, és képes fotoszintetizálni és képes klorofill előállítására.

Forrás: Szabadföld.hu

Húsz év kutatás után sikerült felfedezni ennek okait is. Az újszülött E. chlorotica a sejtjeibe építi a zöldalgák génjeit, ez által lesz képes klorofill előállítására. A kísérletek azt is bizonyították, hogy a csiga, ha elég fény éri, képes állati táplálkozás nélkül leélni a teljes – egy éves – életét, és növényként viselkedik.

Forrás: Szabadföld.hu
Kapcsolódó bejegyzés: Új tengeri csigafaj, Ismerd meg 19. - Csupaszkopoltyús csigák

Kárpáti sáfrány

 A kárpáti sáfrány (Crocus heuffelianus) a Kárpátok és a Balkány hegyvidék egyik endemikus növényfaja. A mediterránban élő Crocus nemzettség egyik legészakabbi faja. Élénklila törékeny növény, mely hegyvidékeken, a még hófoltos réteken elsőként virágzik ki a tavaszi tájon.

Latin nevét a havasi rétek elsőként ébredő növényét leíró – Herbert – Heuffel Jánosról nevezte el. Ő egy pozsonyi orvosdoktor volt, aki a Bánság flóráját írta le. A Crocus elnevezés görög fonal szóról kapta a nevét. Ez a sáfrányok fonalas bibéjére utal.

A kárpáti sáfrány apró termetű, föld feletti szára nincs. Gumós növény. Tőállású levelei méregzöldek, fonákján a főér fehér csíkként látszik. Nagy virágai élénk lilák, a levelekkel egy időben jelennek meg. Egyszikű növényként lepellevelei vannak, azaz nincs csésze és sziromlevelei. Ezek körben hármasával állnak és egy csövet alkotnak, mely végén tölcsérszerűen kiszélesedik.

Ismertető jegye: lepellevelek csúcsán lévő sötét V alakú folt. Régebben összekeverték az illír sáfránnyal, mely hasonlított, de a V alakú folt hiányzik róluk. Ezen kívül a kökörcsinekkel és a kikericsekkel is keverik néha, de az előbbieknek szőrös száruk, az utóbbiak pedig ősszel virágoznak.

Három hosszú bibeszálon rojtos, narancssárga bibék ülnek. Virágzás előtt a bimbót fehéres hártyás buroklevél borítja, akárcsak az íriszeket. Nincs föld feletti szára, így termése a föld alatt fejlődik ki.

Termése: háromélű, száraz, felnyíló, sokmagvú, világosbarna színű toktermés. A magok érése után a felszínre kerül.

A kárpáti sáfrány az alhavasi rétek, legelők növénye. Néhol még tömegesen is előfordul, habár a juhok gátolják a terjedését. Főként a letaposott föld akadályozza a magok beérését. Az állatok magát a növényt nem fogyasztják bódító hatása miatt. Egyelőre még nem védett, de érdemes figyelemmel kísérni a helyzetét.

Forrás: Gyergyóremete infó

Kapcsolódó hír: Virágnéző túra a Beregben – Híradó.hu

Korábban virágzanak a növények

 Az egyre melegedő klíma problémát okozhat a növények körében. A klímaváltozás miatt a virágos növények nyílási időszaka egyre korábbra tolódik, de a beporzók aktivitási ideje nem biztos, hogy képes alkalmazkodni hozzájuk. Ennek vizsgálata ugyan még ma is tart, ám a veszély nem lebecsülendő.

Egy az USÁ-ban készült tanulmány szerint, 2012-ben olyan korán virágoztak a növények, mint korábban még sohasem. Massachusetts-ben egy helyen egy hónappal hamarabb kezdődött el a nyílási időszak, mint adatrögzítések kezdetén, 1852-ben.

A kutatók szerint a hőmérséklet növekedés hatására 4 nap/°C lehet a virágzás előretolódásának üteme. A tanulmány egyik írója, Elizabeth Ellwood szerint, minél nagyobb klímaváltozás, annál hamarabb fognak virágozni a növények.

A klímaváltozás nem elvetendő dolog. A kutatások és vizsgálatok alapján 2012. 1880 óta a tíz legmelegebb évei közé tartozik, ráadásul az USÁ-ban mért adatok szerint 1,83 °C-kal a 20. századi átlaghőmérséklet felett teljesített.

1880 óta a világ éves átlaghőmérséklete 0,8 °C-kal emelkedett, ami nem elhanyagolható. Az egyre növekvő hőmérséklethez a természet alkalmazkodik, egyes fajok északabbra vonulnak, vagy éppen feljebb a hegyekbe, növényeknél pedig a korábbi virágzás lehet bizonyíték.

Az viszont, hogy a felmelegedés természetes folyamat-e vagy valóban az emberiség CO₂ kibocsájtásának következménye, ezen megoszlanak a vélemények.

Forrás: Híradó.hu

Ásotthalmi Láprét

Az Ásotthalmi Láprét Természetvédelmi Terület 1990-ben alakult meg. A területet a látogatók egyszerűen Csodarétnek nevezik, a területen megtalálható számtalan ritka, védett vagy fokozottan védett növény miatt. A helyiek a területet Királyhalmi rétként emlegetik.

BUÉK! - Boldog Új Évet Mindenkinek!

 És, hogy még se hagyjuk itt az évet egy újabb Zöld Vadon cikk nélkül, így jöjjön a 8. Ismerd meg: a négylevelű lóhere.

A négylevelű lóhere, az eredetileg három levelű fehérhere (Trifolium repens) egy ritka változata. E ritkaság miatt Európában a szerencse egyik szimbólumának tartják. A négylevelű változat megjelenésének esélye 1:10.000-hez, ám gyakran előfordul, hogy ha egy megtalálható, akkor általában több is lesz. Ez személyes tapasztalat. Két éve, egy nyári napon 7 négylevelű lóherét találtam egymáshoz közel lévő zöld területeken. A négy levél kialakulásának oka egyelőre nem ismert.

A fehérhere leveleinek száma nem csupán 4-ig növekedhet, a Guinness Rekordok Könyve szerint a legnagyobb levélszám eddig a 21 volt.

A hagyomány szerint a lóhere négy levele hitet, reményt, szeretet és szerencsét szimbolizál.

Forrás: Wikipédia

Zöld Vadon Karácsony – Mikulásvirág

Mindenki jól ismeri már a szinte karácsonyi szimbólummá vált piros, különleges és szép Mikulásvirágot, de most tudjunk meg többet róla!

Mikulásvirág a természetben

Más növényekből táplálkozni képes algára bukkantak

 Német tudósok megállapították egy gyakori zöldalga fajról (Chlamydomonas reinhardtii), hogy képes növényi anyagokat lebontani, amennyiben nem fér hozzá szokásos táplálékforrásaihoz. Ez az első eset, hogy kimutatták, hogy egy növény egy másik növény cellulózát bontja le, és használja fel táplálékként.

Ez a zöldalga normális körülmények között fotoszintézissel (CO₂-ból, vízből és napfényből) állít elő glükózt. Ám amikor a kutatók nem adtak elég CO₂-t, elkezdett más növényi anyagokat fogyasztani. Ezzel azt is bizonyították, hogy egy fotoszintézisre képes organizmus cellulózbontásra is képes. Ez előre lendítheti a bioüzemanyag gyártást, hiszen drága enzimek helyett, most már algákat is lehet majd alkalmazni etanol gyártásra. Ez a zöldalga ráadásul zsírokat is képes előállítani, ami szintén a bioüzemanyag gyártásban lehetne felhasználni.

Ez a zöldalga egyedülálló, mivel képes celluláz enzimet termelni, amelyről eddig úgy tudták, hogy a növényeknél nem fordul elő.

Forrás: Híradó.hu

Németország új sztárja: Kerti sarkantyúka

 A kerti sarkantyúka nevű, élénksárga kerti növény egy nagyon hasznos és jótékony gyógynövény. Mustárolajat, illóolajokat, káliumot és olajat tartalmaz. A magjában lévő antibiotikum a légúti megbetegedések ellen kiváló, ugyanis anélkül pusztítja el a baktériumokat, hogy károsítanák a bélflórát.

A növény minden föld feletti része ehető: leveleit salátának használják fűszeres ízük miatt, a virágot sajtokkal, salátákkal fogyasztják édes borsos, retekre emlékeztető íze miatt. Virágbimbóit ecetes-sós lében szokták eltenni, így ízük olyan, mint a kapribogyó. Viszont csak nyersen ajánlott a folytatása, mert sütve-főzve, szárítva elveszik az aromája.

Barangolás a Maros ártéren – Növénylista

 Minap Újszegeden voltunk kint felmérni. A Maros holtág partján (Szegeden Maros ártérként ismert) sétálva írtuk össze a fellelhető növényfajokat listában. A következőkben ezt a listát közlöm, több fajról képet is mutatok:

Bővült a védett fajok listája!

 Október 1-ével módosult a Magyarországon védett és fokozottan védett fajok listáját meghatározó rendelet. Ez egyszer alapul a Fegyver, Horgászat, Vadászat Nemzetközi Kiállításon (FeHoVa) a természetvédelmi és a vadgazdálkodási ágazat állami és civil képviselői által aláírt megállapodáson, és a védelemben részesülő fajok listájának az uniós irányelveknek megfeleltetésén, valamint a fajok aktuális veszélyeztetettségi helyzetének, az új tudományos vizsgálatok általi felülbírálásán.

Kerceréce (wikipedia)

• Egyes madárfajok állománya annyira lecsökkent, hogy felkerültek védett fajok listájára.
• A jövőben a védett fajok listájára kerül a csörgő-, kerceréce, mint átvonuló madarak és a menyét, mint mezőgazdaságilag hasznos, egér és pocokírtó állat.
• Viszont a mezőgazdasági károk elkerülése végett, szigorú szabályok keretében vadászható lesz a nyári lúd, mivel hazai állománya nagyon megszaporodott.
• Magyarországon nem honos vagy eltűnt – de európai országokban nagy állományban élő – fajok trófeáinak behozatala egyszerűsödik.
• Védelem jár azoknak a gerinctelen állatoknak, amelyeket nagyban fenyeget az illegális kereskedelem, és a 2001 óta hazánkban újonnan előkerült és veszélyeztetett növény- és állatfajokat is.
• Védelem jár azoknak az állatcsoportokat is, amelyek kiemelt szerepet játszanak a növények biológiai sokféleségének megőrzésében, a beporzásban és a vízi ökoszisztémák működésében.
• Az új rendelet erősítette egyes közösségi jelentőségű fajok védelmi helyzetét.
• Óvja a nemzetközi kereskedelemmel és gyűjtéssel veszélyeztetett fajok, valamint a hazánk területéről újonnan előkerült kis állománnyal rendelkező, veszélyeztetett fajokat.
• Védelemben részesülnek egyes, a biológiai növényvédelemben, ökológiai, illetve biogazdálkodásban fontos állatcsoport képviselői (pl. hangyalesők, csőrös rovarok, futóbogarak) is.

  

  Csörgőréce (koroser.hu)

  
  

A Természetvédelem.hu honlapon hamarosan elérhető lesz a védett fajok legfrissebb statisztikája és fotói megtalálhatók lesznek.

Forrás: Greenfo

Új áttörés a növényi gyökerek vizsgálatában!

 A skóciai James Hutton intézetben sikerült kialakítani az átlátszó termőtalajt. Ez az új találmány áttörést jelenthet a növények gyökérzónájában zajló folyamatok vizsgálatára. Az eddig rejtve maradt gyökerek, most láthatókká válnak a kutatók számára.

Kép: Index.hu

A kutatások két évet vettek igénybe. A talaj egy olyan összetett dolog, melyet nagyon nehéz leutánozni. A kutatók sok időt töltöttek a megfelelő szemcseméret, az ásványi-anyag tartalom és a talaj savanyúságának megfelelő beállításával. Emellett pedig kísérleteztek az öntözéshez használt folyadékkal is, míg végül Lionel Dupuy bejelentette, hogy elkészült a világ első átlátszó talaja, mely segítségével immáron láthatóvá válik a rizoszféra is.

A mesterséges talaj 350 – 1600 mikron vastagságú szintetikus anyagból, az úgy nevezett Nafionból készült. Ez az anyag üzemanyagcellákban segít kontroll alatt tartani az ionokat. Ám ez az anyag alkalmas arra is, hogy baktériumfilm réteget növesszünk rajta. Dupuy és csapata szintén ezt az anyagot használták fel a talaj kialakításában. Az kialakítás egyik fontos része volt, hogy a tudósok módosították az anyag szerkezetét, hogy az öntözésre úgy reagáljon, mint a természetes talaj.

Az anyag minősége ugyan nem tökéletesen utánozza a természetes termőföldet, de a fizikai és kémiai minősége alapján képes imitálni azt. Ez az új talaj lapállapotban nem átlátszó, de amint meglocsolják a kifejezetten ehhez a folyamathoz tervezett, víz alapú oldattal, a talaj és az oldat keveréke megtöri a fényt, és az anyag áttetszővé válik.

Forrás és további érdekességek: Index

Terep 1.: Csanádi puszta

 A Csanádi puszta a Kőrös-Maros Nemzeti Park egyik igen nagy fokozottan védett területe. A terület Tótkomlóstól nyugatra és délre terül el, Királyhegyes vonaláig. A puszta három nagyobb részből épül fel, melyek csupán a Száraz-ér által érintkeznek egymással. Ez a három terület: délen a Királyhegyesi puszta, tőle északabbra a Montág puszta, és legészakabbra a Kopáncsi puszta. Ebből a három területből mi a Királyhegyesi pusztát jártuk be, melynek területén fekszik a Fekete halom, mely ex-lege védett kunhalom, és mely három település határpontja.

Teknős mentes teknősözés, avagy képek a füvészkertből!

A mai nap ismét kint voltunk Orsinak segíteni a teknősözéssel. Ráadásul ma be is szedtük a teknős csapdákat. Sajnos fogni nem sikerült, viszont sok-sok képet sikerült csinálni a füvészkertben különböző szép virágokról és növényekről, amiket most megosztok veletek.

A Tisza part növényzete

 Az extrém alacsony vízállás Szegednél lehetővé tette a gyorsan növő növényfajoknak, hogy a visszahúzódó víz által szárazra kerülő partot elárasszák. Egy pár órás felmérés alapján megállapítottuk mely fajok azok, amik az elmúlt hónapokban megtelepedtek az általában vízzel borított partszakaszon.

Következzenek a Tisza parton talált növények:

Vidrák és az éghajlatváltozás

 A kutatók megfigyelései alapján a tengeri vidrák elősegíthetik az éghajlatváltozás csökkentését. Az összefüggés igen egyszerű. A tengeri vidrák tengeri sünökkel táplálkoznak, a tengeri sünök pedig tengeri moszatokkal. A tengeri moszatok pedig nagyon hatékony CO₂ megkötők. A tudósok 40 év kutatás alatt megállapították, hogy az egészséges moszatok 12x több CO₂-t tárolnak el, mint azok, amiket a tengeri sünök megrágtak. És a vizsgálatok persze azt is kimutatták, hogy azokon a területeken, ahol sok a tengeri vidra, ott a tengeri sünök elbújnak, és hínármaradékokkal táplálkoznak.

Kép: tengervilaga.eoldal.hu

Így tehát azokon a területeken, ahol a tengeri vidráknak nagy populációja él, ott a CO₂ megkötés is sokkal nagyobb.

Ez a felfedezés önmagában persze nem oldja meg az éghajlati problémákat, de ha hozzácsatoljuk az emberiség által tett CO₂ csökkentő erőfeszítésekhez, a moszatok nagy CO₂ megkötő képessége nagy segítség lehet az éghajlatváltozás csökkentésében.

Kép: image.imgsrv.farm.hu

Forrás: Tiszta jövő