Hidak gyökerekből

Cherapunjee indiai város lakói nem kőből és vasból készítenek hidakat az hegyvidéki erdőkben, hanem a gumifa gyökerét használják fel, hogy természetes átjárókat készítsenek szurdokok és patakok felett. A kidőlt bételfa törzsét kifúrják, a megfelelő helyre teszik, és ezekbe a vájatokba vezetik a gumifa gyökerét, ezzel irányítva növekedésüket.

Az idő előre haladtával a gyökerek egyre erősebbé válnak, így évről-évre a híd terhelhetősége nem csökken, hanem nő. Egy 15 éves gyökérhíd 1 ember súlyát bírja el, az 500 éves hidak már akár 50 embert is képesek megtartani.

A leghosszabb gyökérhidak 100 méter környékén vannak.

Forrás, kép: Ecolounge

Misztikus Mekong - 367 új faj egy év alatt

A WWF nyilvánosságra hozta a Mekong folyó partján, 2012 és 2013 között felfedezett új fajokról szóló kiadványát, ami a Misztikus Mekong nevet kapta. A folyó Kínában ered, átfolyik Myanmaron, Laoson, Thaiföldön és Kambodzsán is, hogy végül Vietnám partjainál a Kínai tengerbe ömlik. Ez eddig ismeretlen partjait már vizsgálják egy ideje, egy év alatt 367 új fajt fedeztek fel ott, közöttük 290 növényt, 24 halfajt, 21 kétéltűt, 28 hüllőt, 1 madarat és 3 emlőst.

Kambodzsai szövőmadár
Orthotomus chaktomuk

Létrejött a világ legnagyobb nemzeti parkja

Május elején jött létre a világ legnagyobb nemzeti parkja Új-Kaledóniában. A csendes-óceáni szigetvilág egy részét magába foglaló, 1,3 millió négyzetkilométer nagyságú területen alakult meg a Korall-tengeri Nemzeti Park. 

Az Ausztráliától 3000 kilométerre fekvő szigetvilágon és környékén egyedülálló élővilág alakult ki. A nemzeti park egyik legnagyobb kincse, a víz alatti geológiai és egyéb képződmények, melyek színes tenger alatti élőhelyeket teremtenek, különleges és egyedi fajok számára.

A park 48 cápafajt, 25 tengeri emlős fajt, 19 madárfajt és 5 tengeri teknősfaj otthona. 

A szigeteken 250 ezer ember él, akik a halászatból élnek meg. A park egy fenntartható halászatot szeretne kialakítani, miközben a terület biodiverzitása csak minimálisan sérül.

A Korall-tengeri Nemzeti Park csupán egy kis szelete egy nagyobb védett terület kialakításában. A Pacific Oceanscape, egy olyan védett terület lenne, mely az USA-nál négyszer nagyobb területnyi régióban szeretne védettséget kialakítani, közel 40 millió négyzetkilométer nagyságon.

A természetvédelem mellett, a tengeri erőforrások védelme is fontos célja az új nemzeti parknak.

Forrás: Greeprofit

Képek: http://news.bbcimg.co.uk/, http://newswatch.nationalgeographic.com, www.flightsaustralia.com

Elektromos szennyezés zavarja a vörösbegyek vonulását

Évtizedek óta zajlik a vita arról, hogy az elektromos eszközök által keltett elektromos vagy mágneses mező hatással van-e az emberi egészségre. Egy friss tanulmány a Nature tudományos folyóiratban, most azt bizonyította be, hogy az emberi eszközök által keltett elektromos zajok kihatnak az állatok egész érzékelési rendszerére. Például az éjszaka vándorló énekes madarak belső iránytűjét megzavarhatják ezek a zajok, és a városi területeken áthaladó vándorló madarak, a kialakult elektromágneses mezők miatt elvesztik tájékozódási képességüket.

A vándorló madárfajok közül sok a Föld mágneses mezőjét használja fel, hogy megtalálja a vonulásának megfelelő utat. Ha ebbe a mezőbe elektromágneses zajok keverednek, akkor a madarak megzavarodnak, elvesztik a megfelelő irányt.

Henrik Mouritsen az Oldenburg Egyetem egyik tudósa így magyarázta a jelenséget: "Ha érzékelni tudnánk ezt az elektromágneses zajt, az valószínűleg olyan lenne, mintha folyamatosan rock koncert szólna körülöttünk."

Mouritsen és kollégái az európai vörösbegyen vizsgálták az elektromágneses zajok hatását a madarak belső iránytűjére. A vörösbegyeket egy elektromágneses háttérzajba helyezték, mely a faházak és az egyetem Campusa között állandóan jelen van. Amikor a madarak olyan gyenge elektromágneses mezőnek van kitéve, mint amilyeneket egy AM rádió jelei és különböző elektronikus eszközök is kibocsájtanak, a madarak nem tudnak tájékozódni a mágneses iránytűjével. Tanácstalanná válnak, merre kéne menniük, és egyik házról a másikra szállnak.

Amikor a kutatók leföldelték a faházakat és lefedték őket alumínium fallal, melyek a hullámokat a föld alá vezették, a madarak visszanyerték az irányjelző képességüket. Ez a módszer a szennyezést 50 kHz-ről 5 MHz-re szorította le. Ez a két nagyságrendű intenzitás csökkentéssel, a zaj már nincs hatással a Föld mágneses mezőjére. Mikor a földelést és a falat eltávolítottak, a madarak ismét megzavarodtak.

Szerencsére az európai vörösbegy, ahogy sok más vonuló madár is, nem csupán egy navigációs módszert alkalmaz. Hogy tévútra ne kerülhessen a Nap, a csillagok állásából vagy tereptárgyak segítségével is képesek tájékozódni. Mindazon által a Föld mágnesessége általi tájékozódás az egyik legjelentősebb, ezért törekednünk kell arra, hogy az elektromágneses zajokat lecsökkentsük.

Forrás: IFL Sciense!

Élelemként a kihalás szélén

Négy, a kihalás szélén álló állatfaj menekülhetne meg, ha Kínában betiltanák a fogyasztásukat. A tobzoska, a piszeorrú majom, az aranyos sármány és a tarka varánusz legnagyobb veszélyeztetője a kínai nép. Ez a négy faj ugyanis kiemelkedő szerepű az ország étlapján.

A Kínai törvényeket szigorítva, most megpróbálják betiltani ennek a négy állatnak a fogyasztását. A TRAFFIC (Wildlife Trade Monitoring Network) vadvédelmi ellenőrző hálózat (ami az IUCN, a WWF és a CITES munkáját hivatott segíteni) felmérése szerint a kínai kereslet miatt kialakult illegális kereskedelem miatt tűnt el Vietnám, Laosz és Kambodzsa nagy részéről.

Páncélvéséssel az orvvadászok ellen

A természetvédők új módszerrel próbálkoznak, hogy megelőzzék a teknősök orvvadászatát. A teknősök egyik legnagyobb veszélyeztetője ugyanis az ember. A vadászat egyik oka, hogy egy-egy állat páncélja, akár 10.000 dollárt is érhet, hogy ezt az értéket csökkentsék, a szakemberek a teknősök páncéljára egy egyedi számot és két levelet faragnak. Ez a vésés az állatnak nem fájdalmas, és a túlélési esélyeit sem csökkenti, ami az egyedi megjelöléseknél - nem csupán a védelem, de a monitorozás szempontjából is - fontos.

Mocsári teknős, Szegedi Füvészkert

A jelenlegi közel 330 faj több mint fele kihalással fenyegetett, néhány fajnak csupán pár száz vagy még kevesebb példánya maradt fent. Az páncél miatti orvvadászat mellett a teknősöket felhasználják étkezés céljára és státuszszimbólumként is tekintenek rájuk. Épp ezért a természetvédelmi törekvések nagyon fontosak.

Az új ötlet egyelőre még nagyon friss, de a szakemberek bizakodóak azzal kapcsolatban, hogy beválik a terv.

Forrás: Tiszta jövő

Alkalmazkodtak a csernobili madarak

Idén volt a csernobili atomkatasztrófa 28. évfordulója. A katasztrófáról számtalan természet- és környezetvédelmi civil szervezet emlékezett meg, mind a Zöld OT-n, mind máshol Magyarországon. A katasztrófa okozta környezeti rombolással már évek óta foglalkoznak. Bár a tudósok elejében azt gondolták, hogy a terület hosszú évekig, akár évszázadig is élhetetlen lesz, egyre inkább visszaszorul ez a nézet, hiszen az utóbbi majdnem harminc évben a természet egyre jobban visszafoglalja a területet. Éppen emiatt, egyre több kutatás is történik a témában.

A Functional Ecology tudományos folyóiratban jelent meg Ismael Galvan spanyol tudós kutatása, mely a csernobili területen élő madarak alkalmazkodását vizsgálta a káros hatások ellen. A kutató 16 madárfaj 152 egyedét vizsgálta meg az atomreaktor környező területein. Az állatokból vér- és tollmintát vettek, a vizsgálatokat ezeken végezték el.

Zöld OT képekben

Időpont: 2014. április 25-27

Szervezők: Reflex Környezetvédelmi Egyesület, Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség

Helyszín: Komárom, Monostori erőd

Az eurázsiai hiúz védelme

Az  eurázsiai hiúz (Lynx lynx) egy Magyarországon is őshonos hiúz faj. Napjainkban alig 10-15 példánya él az Északi Középhegységben, éppen ezért a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2004-ben egy védelmi tervet dolgozott ki a fajra:

Ártalmas az élővilágra a legnagyobb naperőmű

Már több hónapja működik, de hivatalosan február közepén kezdte el működését Las Vegastól 64 km-re lévő Ivanpath Napelektromosság-termelő Rendszer, azaz a világ jelenlegi legnagyobb naperőműve. A Nap fényét 300 ezer, egyenként számítógép vezérelt tükör vetíti rá három 137 méteres torony egyikére.

Foto: Bright Source Energy via odditycentral.com
Forrás: Index

Csakhogy a hatalmas naperőmű pár hónapos működése megmutatta, hogy az alternatív energia kinyerésének ezen formája igencsak káros a természetre. A tükrök felett a levegő akár 500 °C-ra is felmelegedhet, ami megperzselheti a felettük elszálló madarakat. A kutatások kimutatták, hogy az elmúlt hónapokban nem kevés madár sérült meg a naperőmű felett, melyek közül több el is pusztult. A sérül fajok között héják, sólymok, papagájok és más kismadarak is találhatók.

Egyes környezetvédők már megkérdőjelezik az naperőművek létének értelmét, hiszen nem biztos, hogy megéri naperőművet építeni a környezet védelmében, ha az pusztítja az élővilágot. Az erőmű így is kisebb lett a tervezettnél, mert az eredeti méret a sivatagi teknősök élőhelyét veszélyeztette.

Forrás: Index

Kapcsolódó cikkek: Index: Megnyílt a világ legnagyobb naperőműve

Átszelte az Északi-tengert egy törpedenevér

Hollandiában találtak egy durvavitorlájú törpedenevért (Pipistrellus nathusii), melyet 600 km-rel odébb, Nagy Britanniában, Bristol mellett jelöltek meg. Az állatot sajnos elpusztult, de az gyűrűje alapján azonosították az egyedet. Ez a felfedezés fontos a kutatók számára. Ez lehet az első bizonyíték, hogy a ezek a denevérek átkelnek az Északi-tengeren.

A nagy utazót 2012-ben a blagdoni tónál jelölte meg Daniel Hargreaves, a Bat Consevation Trust egyik munkatársa. Az állat tetemét 2013 végén fedezte fel egy frízföldi állatvédő aktivista észak Hollandiában. Az állatot egy mezőgazdasági épületben találták meg, ahol a denevérek előszeretettel tartózkodtak.

Forrás: Wikipedia
Készítő: Mnolf

Durvavitorlájú törpedenevér (Pipistrellus nathusii)

A durvavitorlájú denevér az emlősök osztályán belül a denevérek rendjéhez tartozik. Ezen belül kis denevérek alrendjébe tartozó simaorrú denevérek családjának egyik faja.

Európában és Ázsia keleti részén őshonos. Magyarország déli területein is él. Súlya 6-15 gramm, hossza 4-5 centiméter. A Shetland-szigeteken írták le először, 1940-ben és 1990 óta tartják számon Angliában.

A vándorlási szokásaikról még igen keveset tudnak a kutatók, de a kontinensen végzett vizsgálatok már bizonyították, hogy képesek nagy távolságokat megtenni. Ezt jelölés visszafogás módszerével mérték fel.

Emellett az Északi-tengeren lévő olajfúrókon is találtak már denevéreket, de ez az egyed az első, ami bizonyítottan, több mint 600 km vándorolt a tengeren keresztül.

A kutatók igyekeznek minél többet megtudni az állatok vándorlási szokásairól.

Forrás: Greenprofit, Wikipedia

Szokatlan viselkedés a vándoroknál

A szokatlanul melegre sikerült december és január a vándorló madarakat is megzavarja. Habár december végére a darvak már elhagyják hazánkat, idén januárban a Hortobágyon még mindig látni lehet őket, és még elvétve lehet látni "V" alakban repülő csapataikat Magyarországon.

Daru (Grus grus) Forrás: Arkive, Készítő: Jose B. Ruiz

Pingvinek 30 méter magasan

A brit antarktiszi kutatóprogram tudósai a felmelegedés újabb következményét írták le a PLOS ONE tudományos lapban közzétett tanulmányban. A tudósok műhold felvételeken észlelték a császárpingvinek költési helyeinek megváltozását. A madarak ugyanis 30 méteres jégfalakra költöztek át a tengeren úszó jégről.

Forrás: http://pctrs.network.hu/

A költözés azzal lehet összefüggésben, hogy az utóbbi években a tengeri jég nem erősödött meg annyira a költési időszakra, hogy elbírja a kolóniát, ezért a madarak egy masszívabb területre, a selfjegekre kényszerültek. 2008 és 2010 közötti műholdfelvételeken még az látszik, hogy a jég elég vastaggá vált a kolónia fenntartásához, ám 2011-ben és 2012-ben csak egy hónappal a költési szezon kezdete után alakult ki a tengeri jég. A szárazföldi fagyos selfekre feljutni viszont nehezebb, ez viszont megnehezíti a táplálék szerzést és a fiókák táplálását.  Ám talán jó hír, hogy a szakértők szerint ez a viselkedés azt jelenti, hogy az állatok alkalmazkodnak a környezeti változásokhoz. 

Forrás: Greenfo

Miért van szükség a nagy ragadozókra?

A Science-ben jelent meg az az átfogó tudományos cikk, mely a nagyragadozók eltűnésének következményét vizsgálja a Föld ökológiájára. A cikkben a kutatók a harmincegy nagyragadozó faj közül hetet választottak ki a vizsgálatokhoz: afrikai oroszlán, leopárd, eurázsiai hiúz, szürke farkas, puma, tengeri vidra és dingó.

Jaguár

A legnagyobb ragadozók 75%-nak csökken az egyedszáma, és tizenhét faj élőhelye csökkent már le több mint felére. Délkelet-Ázsia, Dél- és Kelet-Afrika és az Amazonas vidéke azok a területek, ahol jelenleg sok nagyragadozót kipusztulás fenyeget. Nyugat-Európába és az Egyesült Államok keleti vidékén már kiirtották a nagy ragadozókat (egy-két kivételtől eltekintve).

Szürke farkas

Globálisan azt lehet mondani, hogy az negatív hozzáállás ezekhez az állatokhoz, vadászatuk (szőrme, gyógyszer, trófea) és az élőhelyeik folyamatos csökkenése miatt folyamatosan csökken a nagyragadozók száma, pedig egyre jobban kezdjük megérteni, mennyire fontosak is az ökológiai egyensúly fennmaradásában:

• kordában tartják a növényevők szaporodását, ez által az egészséges növényzet fennmaradásában segítenek
• közvetve csökkentik a globális felmelegedést
• növelik a biodiverzitást
• szabályozzák a betegségek terjedését

A kutatók úgy látják, ha a jövőben nem lesz változás, akkor a nagyragadozók eltűnése az ökoszisztémák leromlásához fog vezetni. Csökken a flóra sokszínűsége és a produktivitása. A növényevők elszaporodása, a flóra leromlása a felmelegedést fogja elősegíteni. Az embereknek minél hamarabb meg kell érteniük, mennyire fontos együtt élni a nagyragadozókkal, és biztosítani túlélésüket a Földön.

Forrás: Origo

Remény a koralloknak

2009 és 2012 között Florida Keysben kísérleteket kezdtek, hogy megvizsgálják a tápanyagterhelés következményét a korallokra. A vizsgálatok azt mutatták ki, hogy a vizek magasabb nitrogén és foszfor szintje megduplázza a korallbetegségek és megtriplázza a korallkifehéredés (stressz jele) megjelenéseinek számát. A vizsgálat viszont azt is kimutatta, hogy ha a szennyezés abbamaradt, a korallok igen hamar - 10 hónap alatt - regenerálódtak.

Rebecca Vega-Thurber, a vizsgálat vezetője örült a meglepő eredményeknek. Bár aggasztó a betegségek és a stressz hatások számának növekedése a szennyezésre, viszont a tény, hogy a korallok képesek regenerálódni, azt mutatja, hogy a szennyezések csökkentését vagy beszüntetését célzó programok elősegíthetik a korallok helyreállását.

Az indiai férfi, aki dzsungelt ültetett

Dzsadav Pajeng, indiai férfi, több mint 500 hektár dzsungelt teremtett egymaga. A 47 éves férfi 14 évesen kezdte el áldásos munkáját az észak-indiai Asszam tartományban. Az indíttatása igen egyszerű volt: az akkori kisfiú észrevette, hogy az állatvilág szenved a parázsló napsütéstől, és az árnyékok hiányától.

Mielőtt maga fogott volna neki a munkának, előtte szólt az erdészeknek, de ők azt mondták, hogy azon a területen nem marad meg semmilyen növény, talán csak a bambuszok. Dzsadav Pajeng 1979-ben kezdte meg az erdősítést, mely mára igazi dzsungellé nőtte ki magát.

A hatóságok 2008-ban fedezték fel a munkáját, és örömmel fogadták az eredményeket.

Forrás: Érdekes világ

A rinocéroszok helyzete

Annak idején az orrszarvúak keresztülvándoroltak Eurázsián és Afrikán, és ismerünk barlangrajzokat Európában, melyek őket ábrázolják. Régen elterjedtek voltak Afrika szavannáitól egészen az ázsiai trópusi esőerdőkig, de manapság csupán néhány orrszarvú él a védett területeken és nemzeti parkokban.

Fehér orrszarvú (Ceratotherium simum) - Nőstény és kölyke Kenyában
Forrás: WWF

Ázsia

A két orrszarvú faj Ázsiában - a jávai és a szumátrai - kritikusan veszélyeztetett fajok (IUCN vörös listáján). A jávai orrszarvú egyik alfaja 2011-ben kihalt Vietnámban. A jávai orrszarvúk egy kis populációja egyelőre még él az indonéziai Jáva szigetén.

A sikeres fajvédelem a harmadik ázsiai faj, az indiai orrszarvú (vagy nagy egyszarvú) esetében történt, melynek egyedszáma növekedni kezdet. Az IUCN státusza veszélyeztetettből sebezhetővé vált, bár még mindig vadásznak rá a szarva miatt.

Két orrszarvú Namibiában
Forrás: WWF

Afrika

Afrikában, délen a fehér orrszarvúról azt hitték, hogy kihalt, de napjainkban a védett területek hatására növekedni kezdett a száma, és a "fenyegetett közeli" státuszba került. Viszont északon a fehér orrszarvú alfaja valóban kihalt a vadonban, és csak néhány fogságban élő példány található Kenyai rezervátumokban.

A fekete orrszarvú száma az elmúlt két évtizedben a duplájára nőtt. A mélypont 2.480 egyed volt, de az azóta kialakult teljes szám is csupán töredéket a 20. század elejére élő kb. 100.000 példánynak.

Forrás: WWF

Ötven évet jósolnak az ibériai hiúznak

A kutatók szerint a klímaváltozás gyorsabban változtatja meg egyes fajok élőhelyeit, minthogy azok alkalmazkodni tudnának hozzá. Az ibériai hiúz (Lynx pardinus) Spanyolország két déli régiójában él, és a kutatók, éppen emiatt a probléma miatt, 50 évet jósolnak a túlélésének.

Lynx pardinus

A körülbelül egy méter hosszú, akár 15 kilogramm súlyú macskaféléből közel 250 példány él már a természetben, élőhelye pedig 40.000 km²-től 1.200 km²-re csökkent. A szakértők szerint az állatot a mostani mentőprogramok, melyek eredeti élőhelyeire telepíti vissza a hiúzokat, már nem megfelelő. Radikális változásokat kell tenni, és az ibériai hiúzokat olyan környezetbe helyezni, melynek megfelelő a klímája. A tervek szerint évente hat nőstényt, ha hímet kellene új helyre költöztetni – mind 1-4 éves kor között –, hogy a faj menthető legyen.

Forrás: Greenfo

Veszélyben a grönlandi fókák – fogy a jég

Grönland partjainál egyre több elpusztult vagy legyengült grönlandi fókát (Pagophilus groenlandicus) találnak. Egy tanulmány szerint a pusztulás egyik okozója az Atlanti-óceán északi részén lévő jégtáblák csökkenése.

A legtöbb partra sodródott fóka ugyanis fiatal példány. A tanulmány készítői szerint az egyre csökkenő mennyiségű jégtáblákon egyre kevesebb fóka fér el, így sok olyan fiatal példány kényszerül a vízben maradni, akik még nem tanultak meg tájékozódni az óceánban, vagy nem tanulták meg még a vadászat alapjait. Ezért az éhes fókák a dél felé tartó halrajokat követve eltévedhetnek, az esetleges vadászatok sikertelensége miatt el is pusztulhatnak Grönland partjai közelében. A legtöbb fóka hím, ugyanis a hímek merészebbek, nagyobb távolságokra is elúsznak táplálékkeresés közben.

Grönlandi fóka

A kutatók úgy vélik, a probléma egyik okozója az északi jégtáblák olvadása. A grönlandi fókák jégtáblákon párosodnak, és itt is hozzák világra, és nevelik a borjaikat, de az elmúlt 30 évben 8% csökkent az áprilisi jégtáblák kiterjedése. Ez pedig az az időszak, amikor a legtöbb borjú megszületik.

Forrás: Index

Észak-Európában már fenntartható a halászat

Egy új kutatás szerint az Atlanti-óceán északi részén élő tengeri halfajok nagy részét már fenntartható mennyiségben halásszák. Ha ez a tendencia folytatódik, akkor hamarosan megindulhat az állományok növekedése.

A kutatók – Paul Fernandes és Robin Cook – 57 északkelet-atlanti halpopulációt vizsgáltak meg. Ezeket már közel 60 éve figyelik, így megfelelő alapot nyújtottak a túlhalászat vizsgálatára. A kutatók a halpiacokon gyűjtött, valamint a halász- és kutatóhajók által szolgáltatott adatokat dolgozták fel.

Az eredmények azt mutatták ki, hogy a zsákmány nagyságát csökkentették a halászok ez által pedig a halpopulációk mérete növekedni kezdett. A 2002-es halászati reform óta (lecsökkentették a halászható mennyiséget) a halállományok helyzete javulni kezdett. 2011-ben már a legtöbb halat fenntartható módon halászták ki.

A tudósok viszont felhívják rá a figyelmet, hogy a tengeri halállományoknak csupán egy részét vizsgálták, és szükséges lenne minden halászott halfajra odafigyelni. Pl. a tőkehalak populációja még nem igazán kezdett el növekedni. De ha továbbra is odafigyelnek a halászatra, és kerülik a túlhalászatot, akkor a tengerek halállománya visszatérhet az eredeti szintre.

Forrás: Greenfo