Zseléóriás a török partoknál

A török partoknál búvárok találtak rá a zselészerű képződményre, mely távolról teljesen átlátszónak, míg közelről pöttyösnek látszott. A zselé körülbelül négy méteres volt, és a búvárok nem tudták mi lehet, de lefotózták, és videót is készítettek róla.

A megoldást az The Echinoblog szerzője Christopher Mah adta meg, aki Dr. Michael Vecchione, a Smithsonian Természettörténeti Múzeum tintahalszakértőre utalva, azt tartja a legvalószínűbbnek, hogy a zselészerű képződmény sok millió tintahaltojás lehet.

A kalmárok, vagy tintahalak burokba rakják a tojásaikat, amik aztán a tengerben szabadon úsznak. Egy-egy példány akár kétmillió tojást is lerakhat. A török partoknál talált tojásrakás az egyik legnagyobb, amit a blog szerzője valaha látott. 

Az óriási zselé egyébként az Ommastrephes bartramii nevű kalmár tojásait rejtheti magában. Ez az állat akár másfél méter hosszúra is megnőhet. Pár évvel ezelőtt egy Humbolt-kalmár által rakott tojáshalmazt találtak, ami hasonló méreteket (3-4 méter) öltött, abban hatszázezer és kétmillió közötti tojás lehetett.

A jelenség egyébként ritka, mivel a kalmárok mélyen a felszín alatt élnek, a tojások pedig hamar kikelnek.

Forrás és képek: Ecolounge, Wikipedia

Az óriáskalmár egyetlen faj?

A tudósok eddig úgy gondolták, hogy az óriáskalmárok (Architeuthis sp.) genetikai változatossága sokkal nagyobb, mint a nem régiben nyilvánosságra hozott kutatások eredménye. Tom Gilbert a Koppenhágai Egyetem munkatársa, aki a kutatásokat vezette, elmondta, hogy úgy tűnik, az óriáskalmárok bolygószerte az egész világon szaporodnak egymással, genetikai változatosságuk pedig sokkal kisebb, mint bármely más vizsgált tengeri élőlényé.

Japánok által lefilmezett óriáskalmár

A tudósok 43 óriáskalmár lágy szövetét használták fel, hogy kinyerjék az állatok mitokondriális DNS-ét, mely kizárólag anyai vonalon öröklődik, és sokkal jobb a sokféleség vizsgálatára.

Az mDNS-szekvenciák nagy hasonlóságot mutattak minden mintában, ami arra utal, hogy az óriáskalmárok egyetlen fajba tartoznak (eddig a fajok számát 1 és 21 közé tippelték), ráadásul mind ugyanannak a populációnak a tagjai. Ami azért hatalmas felfedezés, mert az óriáskalmárok testformája elég változatos és a mindenütt a világon előfordulnak.

A kutatók most azon dolgoznak, hogy a sejtmagi DNS vizsgálatával megerősítsék felfedezésüket. Amennyiben ez megtörténik, akkor bizonyítást nyerhet, hogy az óriáskalmároknál nem régen bekövetkezett egy populációs terjeszkedés, ráadásul megerősítené azt a hipotézist is, hogy a poliplárvák óriási távolságokra képesek eljutni az óceánokban.

Forrás: Origo

Kapcsolódó bejegyzések: Japánok lefilmeztek egy Óriáskalmárt; Érdekes videók, rövid hírek

Japánok lefilmeztek egy óriáskalmárt

 A világon először sikerült lefilmezni egy óriáskalmárt az óceán mélyén. Az óriáskalmár a világ legnagyobb gerinctelen állatfaja. A hatalmas lábasfejű egyedet 630 méter mélyen találták meg 2012. július 10-én a Chichi-szigettől 15 kilométerre. Ez a sziget a Csendes-óceánon fekszik. A kutatók búvárhajóját közel 900 méter mélységig követte az állat, amit a kutatók csalival csalogattak maguk után, aztán az állat eltűnt a mélyben.

Óriáskalmár

A felvételeket a Japán nemzeti Tudományos Múzeum, az NHK japán köztévé és a Discovery Channel csatorna közös kutatása készítette. A csapat vezetője Kubodera Tsunemi japán óriáskalmár-kutató volt. A háromszemélyes búvárhajóval több, mint százszor merültek le a mélyben az állatot keresve, és mintegy 400 órát töltöttek az óceánban, mire sikerül megcsinálni a felvételt. A lefilmezett egyed egy a csápjaival együtt több, mint 8 méter hosszú, sérült – két fő tapogatókarja hiányzott – állat volt.

Óriáskalmár

Az felvétel azért szenzációs, mert eddig csupán állóképek készültek az óriáskalmárokról a tenger mélyén, mozgófelvételt még nem sikerült csinálni. A felvétel január folyamán látható lesz a National Discovery csatornán – a japán köztévén is –, és tudományos folyóiratban is publikálva lesz a felfedezés.

Forrás: Hiradó.hu
Kapcsolódó bejegyzés: Érdekes videók - Rövid hírek!; Az óráskalmár egyetlen faj?