Kétfejű kobra Kínában

A Nanning állatkertben, dél-Kínában, két fejű kobra született. Mind a két fej saját aggyal és gondolkodással rendelkezik, és bár próbálnak sokszor ellentétes irányba menni, a közös test nem engedi őket. A kobra lassan húsz napos lesz, még nem iszik és nem eszik, de hamarosan fog. Egyelőre egészségesnek tűnik, így a gondozók remélik, hogy sokáig fog élni, bár a két külön fej okozhat gondot, ugyanis már most megesik, hogy összevesznek.

Ha a kígyó túléli a két fej okozta gondokat, akkor a táplálkozás elkezdésével pár év alatt majdnem másfél méteresre is megnőhet.

Forrás: Index

Videóhoz lépj tovább!

Két újabb gyík Ausztráliában

Ausztráliában két új gyíkfajt (Melville-foki szivárvány vakondgyík és Melville-foki zártajkú vakondgyík) fedeztek fel a York-foki-félszigeten, egy esőerdő élettérben, 170 kilométerrel északra, Cooktown-tól. A gyíkok felfedezője Conrad Hoskin, a James Cook egyetem kutatója, aki leírta a két új faj eddig teljesen elzártan élt egy hegy tetején. A hegy különlegessége, hogy gránitsziklák vágják el a csúcsot a környező vidéktől.

Carlia wundalthini (Hoskin 2014)

Halálos marás egy kígyófejtől

Kínában egy levágott sziámi kobra (Naja siamensis) feje okozott halálos tragédiát, miután 20 perccel a halála után megmart egy szakácsot. A kígyóból különleges levesspecialitás, Guangdong született volna. Néhány kígyófaj, köztük a kobrák is akár egy óráig is aktívvak maradhatnak, ha elvesztették testük egy részét, vagy akár egészét. A kobrák esetében, amíg a méregmirigyek és a harapóizmok sértetlenek, a fej képes a harapásra.

A jelenség alapja a kígyók lassú anyagcseréjében keresendő, ezért az agyuk és más szöveteik még akár egy órát is képesek túlélni, ha megszűnik az anyagcsere.

Forrás: IFL Science
Fordító: Trubacs Zoltán

TOP 10 fajok 2013.

2008 óta minden évben taxonómusok és biológusok gyűlnek össze, hogy megválasszák az előző évben felfedezett új állatok 10-es toplistáját. Idén a választás a SUNY Környezettudományi és Erdészeti Főiskolán történt, és május 23-án, Karl von Linné születésnapjára időzítették a lista nyilvánosságra hozatalát.

A tudósok szerint még legalább 10 millió felfedezetlen faj élhet a földön, az egysejtűektől egészen az állatokig. És félnek is attól, hogy gyorsabban halnak ki a fajok, minthogy fel tudnák fedezni őket. Ezért is tartják fontosnak a top10-es lista közlését minden évben.

Olinguito
Kép: Greenprofit

2013 TOP10 ÚJ FAJAI:

• Olinguito
• Kaweesakii sárkányfa
• Andrill anemoina (Edwardsiella andrillae)
• Csontváz garnéla (Liropus minusculus)
• Narancs penicilin (Penicillium vanoranjei)
• Levélfarkú gekkó (Saltuarius eximius)
• Spiculosiphon oceana egy óriás protozoo
• Tersicoccus phoenicis egy mikróba
• "Csingiling" légy (Tinkerbella nana)
• Zospeum tholussum egy átlátszó házú csiga

Forrás: Greenprofit, ESF.edu

Páncélvéséssel az orvvadászok ellen

A természetvédők új módszerrel próbálkoznak, hogy megelőzzék a teknősök orvvadászatát. A teknősök egyik legnagyobb veszélyeztetője ugyanis az ember. A vadászat egyik oka, hogy egy-egy állat páncélja, akár 10.000 dollárt is érhet, hogy ezt az értéket csökkentsék, a szakemberek a teknősök páncéljára egy egyedi számot és két levelet faragnak. Ez a vésés az állatnak nem fájdalmas, és a túlélési esélyeit sem csökkenti, ami az egyedi megjelöléseknél - nem csupán a védelem, de a monitorozás szempontjából is - fontos.

Mocsári teknős, Szegedi Füvészkert

A jelenlegi közel 330 faj több mint fele kihalással fenyegetett, néhány fajnak csupán pár száz vagy még kevesebb példánya maradt fent. Az páncél miatti orvvadászat mellett a teknősöket felhasználják étkezés céljára és státuszszimbólumként is tekintenek rájuk. Épp ezért a természetvédelmi törekvések nagyon fontosak.

Az új ötlet egyelőre még nagyon friss, de a szakemberek bizakodóak azzal kapcsolatban, hogy beválik a terv.

Forrás: Tiszta jövő

Három új fajt fedeztek fel Ausztráliában

Conrad Hoskin, a James Cook egyetem kutatója egy National Geographic expedícióhoz csatlakozott, melynek célja a York-szigeti Melville-fok hegyvidékei voltak. Az expedíció alatt a kutató három teljesen új fajt fedezett fel: egy gekkót, egy gyíkot és egy békát.

A felfedezés jelentős, ugyanis Ausztrália igen feltérképezett az állatfajok szempontjából, nem számítottak már új fajokra, de a hegyvidék esőerdővel borított sziklás fennsíkja mégis meglepetést okozott.

A gekkó
Kép: Conrad Hoskin

A Saltuarius eximius névre keresztelt új gekkófaj a három közül a legfontosabb felfedezés. Az alig 20 cm-es állat még az ősidőkből maradt fent, és teljesen különbözik a többi ausztrál gekkófajtól.

A Saproscincus saltus nevet viselő gyíkfajt a fennsík erdőségeiben találták, és ő is erősen különbözik rokonaitól.

A gyík
Fotó: Tim Laman

A harmadik felfedezés egy béka, melynek a Cophixalus petrophilus latin nevet adták. Ez egy sziklalakó kétéltű, mely a száraz időszakot a repedésekben meghúzódva vészeli át, ahol párásabb és hűvösebb a levegő. Az ebihalak a petén belül fejlődnek, és csak a teljesen kialakult állat bújik ki. Erre az állandó víz hiánya miatt van szükség. Az esős, nedves időszakban táplálkoznak és párzanak.

A béka
Kép: Tim Laman

Az expedíció a felfedezéseket felbuzdulva, hamarosan vissza akar térni a Melville-fokra.

Forrás: Index

Magyarország hüllői

Teknősök rendje (Testudines)

Mocsáriteknős-félék családja (Emydidae)

Mocsári teknős (Emys orbicularis)

Mocsári teknős (Emys orbicularis)

Gátépítés veszélyezteti az új fajt

 2012-ben a dél-amerikai Madeira folyó mellékágának gátépítése közben fedeztek fel egy új a lábatlan kétéltűek (Gymnophiona) rendjén belül féreggőték (Caeciliidae) családjába tartozó fajt. Különleges hengeres alakja és lapos feje miatt a péniszkígyó (Atretochoana eiselti) nevet kapta.

A fajról egyelőre még igen keveset tudnak, de azt sikerült kideríteni, hogy tüdőtlen kétéltű, csak a bőrén keresztül lélegzik. Látása csupán fényérzékelésre korlátozódott, de a szaglása igen fejlett lehet. A fiatal egyedek egy másik, Francia Guyanában felfedezett féreggőtéhez hasonlóan anyjuk bőrével táplálkoznak, mely ebben az időszakban megvastagszik és a zsírtartalma is megnő. Férgekkel, termeszekkel, halakkal és vízi kétéltűekkel táplálkozik, trópusi erdők avarjában él, vizek közelében.

Péniszkígyó

Tavaly hat péniszkígyót mentettek ki egy kiszáradt folyóból, ezek közül kettőt tudtak a tudósok vizsgálni, mert egy elpusztult a maradék hármat pedig visszaengedték a természetbe. Populációjuk mérete egyelőre nem ismert, de a természetvédők szerint az Amazonas folyóhoz kapcsolódó gátépítések veszélyeztethetik létüket. A 2020-ig megépülő 30 gát amúgy is nagy károkat okozhat az esőerdőkben.

Forrás: Greenprofit

Új gyíkfaj Madagaszkáron!

 A francia Nemzeti Kutatási Tanács (CNRS) szakemberinek irányítása alatt dolgozó nemzetközi kutatócsoport új gyíkfajt fedezett fel az afrikai szigeten. Az új hüllő a vakondgyíkfélék (Scincidae) osztályába tartozik. A francia, madagaszkári, amerikai és német kutatók a szigetország száraz, északnyugati részén fedezték fel az állatot. Ez a gyíkfaj föld alatti életmódra specializálódott, bőre fehér – hiányoznak belőle a festékanyagok –, szeme visszafejlődtek, végtagjai közül pedig csak a mellső lábai maradtak meg, de azok is inkább uszonyokra hasonlítanak.

Index.hu

A CNRS közleménye szerint az állat a kétéltűek, hüllők, emlősök és madarak anatómiai jellegzetességeit is magán hordozza, emellett kinézete hasonlít a cetfélékre, ezért is nevezték el az új gyíkfajt Hermann Melville amerikai író fehér bálnája után Sirenoscincus mobydick-nek.

Az új faj leírását a Zoosydtema című folyóiratban publikálták.

Forrás: Index

Hasonló bejegyzések: Új gyíkfaj – Ausztrália

Talán mégsem halt ki a Galapagosi óriásteknős egyik alfaja

 2012. június 24-én meghalt a Magányos George-nak keresztelt óriásteknős, akiről úgy hitték, hogy a Chelonoidis nigra abangdonii (Galapagoszi óriásteknős alfaj) utolsó példánya. Georgot egy magyar származású kutató, Vágvölgyu József fedezte fel 1972-ben a Pinta-szigeten. Később a Charles Darwin Kutatóállomásra került, itt is halt meg júniusban. A kutatók szerint közel 100 éves lehetett.

Magányos George

Ezzel úgy gondolták, hogy a Chelonoidis nigra abangdonii kihalt, ám a Galapagos Nemzeti Park bejelentette, hogy Magányos George mégsem volt olyan magányos. A szigeteken 17 olyan teknőst találtak, ami ugyanabból a fajból származik, mint George, ráadásul a génkészletük is hasonló.

A nemzeti park 2008 óta tudja, hogy élnek olyan teknősök, melyek magukba hordozzák a Pinta-szigeteki teknősök génjeit, de eddig úgy gondoltál, hogy ez nem elég ahhoz, hogy George faja ne haljon ki. Most viszont úgy tűnik, Magányos George nem volt egyedül.

Forrás: Index

Új gyíkfaj! – Ausztrália

 Perth melletti homokdűnéken új gyíkfajt fedezett fel egy kutatócsoport. A bejelentést hétfőn tették, mely szerint a mindössze hat centiméteres méretű Ctenotus ora-nak elnevetett faj a városiasodás miatt eltűnik. A felfedezésre a Délnyugat-Ausztráliában történő biodiverzitást felmérő kutatás során került sor, az eredményeket pedig a Zootaxa folyóiratban hozták nyilvánosságra.

Ctenotus ora

A gyík egyik felfedezője, az Ausztrál Nemzeti Egyetem ökológusa Geoffrey Kay a következőket nyilatkozta: „Egy új faj felfedezése fontos pillanat a tudományban. Eddig nem ismert faj észlelése ilyen közel az ország egyik legnagyobb városához azt mutatja, mennyi minden vár még felfedezésre. Bár a felfedezés fantasztikus, nincs okunk ünnepelni. Az új gyík olyan gyorsan eltűnhet, mint amilyen hirtelen feltűnt előttünk. Csak néhányat találtunk a természetben, így tudjuk ugyan, hogy az egyedszám alacsony, de nem vagyunk biztosak a fennmaradó populáció pontos méretében” (fordítás: Híradó.hu).

A Ctenotus ora-nak otthont adó homoksávot fokozatosan beépítik, ám a kutató szerint a fejlesztőknek figyelembe kell vennie az új fajt, és a lehetőséget mennyi felfedezetlen állat vár még megtalálásra ezen a változatos területen.

Délnyugat-Ausztrália egy diverzitási forrópont – ráadásul a 25 legfontosabb körül az egyik, Madagaszkár, a Nyugat-Afrikai dzsungelek és a brazil Cerrado szavannái mellett.

„Hosszú ideje tudjuk, hogy a délnyugati rész kiemelkedő növényi diverzitást hordoz, ahogy csodás vadvirágai mutatják is – mondja Kay. – Azonban csak ezzel a kutatással ismertük fel, hogy az állatok változatossága – különösen a hüllők tekintetében – sokkal nagyobb arányú, mint korábban hittük." (fordítás: Híradó.hu).

Forrás: Híradó.hu

Teknős monitoring a Füvészkertben!

 Mai napra egy rövid beszámolót terveztem a Füvészkerti kiruccanásunkról. Asszisztáltam Orsi teknős monitoringjához, miközben megismerhettem a megfigyelések alapjait. Sajnos a teknősök ma bujkáltak, így a csapdák üresek maradtak, de Orsi mellcsizmába beöltözve, a tóban félig elmerülve mindet ellenőrizte és csalit is helyezett ki. 

Virág és méhecske

Én a partról asszisztáltam, a csalit nyújtottam át a víz felett és persze kattintgattam a fényképezőt. Végül mégis szerencsénk volt, sikerült észrevenni egy aprócska mocsári teknőst. A kicsike alig 27g nyomott, a páncélja torzulásmentes volt és elfért a tenyerünkben.

Orsi és a csapda :)

Megmértük a páncélját, a hasi páncélját is széltére hosszára, és Orsi feljegyezte az adatokat. Nagyon kis virgonc volt, de láthatóan nem félt tőlünk, legalábbis nem annyira, hogy állandóan behúzza a fejét.

Én nagyon jól éreztem magam, nagyon érdekes volt, és megyek majd megint asszisztálni, amint lehet :D Több teknőőőőst akarok látni :D