Fontosabb a közös étkezés, mint a kurkászás

A Max Planck Evolúciós Antropológiai Kutatóintézet kutató csoportja az ugandai Bundongó erdőben élő csimpánzok viselkedését vizsgálták, és rájöttek, hogy a közös étkezések jobban építik a társas kapcsolatokat, mint a kurkászás. A kutatás során 26 csimpánz 79, egy órával az táplálkozás után gyűjtött vizeletmintáját vizsgálták. Azoknál az állatoknál, akik társasan táplálkoztak, magasabb volt az oxitocin koncentráció. Az oxitocin hormon a társas kapcsolatok kialakulásában játszik szerepet. Embereknél időnként "szeretethormonként" is emlegetik.

Az oxitocin szintet az nem befolyásolta, hogy a majmok adták vagy kapták az ételt más majmoktól, ahogy az sem, hogy rokonok voltak-e vagy sem.
A kurkászás közben is kimutatható az oxitocin szint emelkedése, de nem olyan mértékben, mint a táplálkozásnál.

Forrás: Index
Kép: Greenfo

Új orángután populáció + állatkerti rövid hírek

 A WCS most februárban kezdte meg a Borneo szigetén felfedezett, közel kétszáz egyedből álló Pongo pygmaeus pygmaeus elnevezésű orángután alfaj újonnan felfedezett populációját vizsgálni. Ez az alfaj a legveszélyeztetettebb a szigeten élő alfajok közül, összlétszámát mindössze 3000-4500 példányra becsülik. Az új populáció a Sarawak állambeli Batang Ai Nemzeti Park melletti, mindegy 140 km² dzsungelben él. A WCS szakemberei felderítő körutat tettek éppen a térségben, mikor felfedezték az orángutánok által használt fészkeket és ügyesen felépített alvóhelyeket, és így találtak rá az új populációra is.

Forrás: Greenfo

Ntokou-Pikounda Nemzeti Park a gorillákért

 2012. december 28-án a Kongói köztársaság létrehozta a Ntokou-Pikounda Nemzeti Parkot. A Kongó északi részén fekvő védett terület 4572 m² területet fed le, és legfőbb célja, hogy megóvja a kritikusan veszélyeztetett nyugati síkvidéki gorillák kulcsfontosságú populációját, valamint egyéb veszélyeztetett fajokat. A WCS 2008-ban fedezett fel egy közel 125 ezer egyedből álló gorilla populációt. A Kongói Köztársaság a felfedezés után kötelezte el magát a védelmükre. A nemzeti park jelenleg 15 ezer gorillának ad otthont, emellett 8 ezer elefánt és 950 csimpánz is védelem alatt áll.

Az új nemzeti park magában foglalja a Zöld mélység elnevezésű területet is, melyet a Wildlife Conservation Society nevezett el a területen található igen gazdag gorillapopuláció miatt. Ezek az állatok, ahogy a többi gorillaalfaj, az Afrikai élőhelypusztulás, a háborúk, Ebola-vírus és az orrvadászok által veszélyeztetettek, védelmük kiemelt jelentőségű.

A négy gorillaalfaj – nyugati síkvidéki gorilla, keleti síkvidéki gorilla, hegyi gorilla, Cross-folyó menti gorilla – közül három kritikusan veszélyeztetettként (a Cross-folyó menti a világ legritkább emberszabású emlőse), míg a keleti síkvidéki gorilla veszélyeztetettként szerepel az IUCN Vörös Listáján.

Forrás: Greenfo

Kapcsolódó bejegyzések: Veszélyben a gorillák

Kép: Thomas Breuer/Wildlife Conservation Society-Max Planck Institute for Evolutionary Anthropology

Veszélyben a Gorillák!

 Egy brit olajipari cég, a Soco 2012 első felében engedélyt kapott a Kongói Köztársaságtól, hogy légi felméréseket végezzenek az ugandai határ környékén. A terület Afrika első nemzeti parkjának területe, ahol számos veszélyeztetett faj talált utolsó menedéket, és ami Afrika egyik legnagyobb diverzitású területe.

A kongói miniszter szerint, habár a Virunga Nemzeti Parkot jogszabályok és törvények védelmezik, ezeket lehet rugalmasan kezelni, és ha olyan mennyiségű kőolaj található a Nemzeti Park alatt, aminek elég nagy az értéke, akkor csak rajtuk múlik, hogy tiszteletben tartják-e a nemzeti park területét.

Ám a helyzet koránt sem ilyen egyszerű. A Virunga Nemzeti Park Afrika első nemzeti parkja, ráadásul az UNESCO Világörökség Része, mely menedéket nyújt olyan veszélyeztetett fajoknak, mint a kelet-afrikai csimpánz, az okapi, a szavannai- és az erdei elefánt, valami a keleti gorilla két alfaja, a keleti síkvidéki és a hegyi gorilla.

Kép: Origo

Az afrikai főemlősök élőhelye az elmúlt két évtizedben összement. A csökkenés leginkább a gorillákat veszélyezteti (keleti gorillák élőhelyeinek 52%-a, a nyugati gorillákénak 31%-a veszett oda, míg a Cross River-i alfajénak az 59%-a tűnt el.) A legjelentősebb pusztítás a Kongói Demokratikus Köztársaságban, az Egyenlítői Afrikai nyugati részében, valamint Libériában figyelhető meg.

A Kongói Demokratikus köztársaság, Uganda és Ruanda közös határvidékén húzódó, körülbelül 80 kilométer hosszúságú Virunga-hegység a hegyi gorillák utolsó menedékhelye. Az itt élő főemlősöket Dian Fossey zoológus kutatta, aki nem csak megfigyelte az itt élő állatok életét, de küzdött az orrvadászat ellen is.

A gorillák jövője veszélyben van. Ez a faj elsősorban leveleket, gyümölcsöket, gombákat, valamint időnként rovarokat is fogyaszt. Egyetlen ragadozója a leopárd, de igazán ez sem jelent veszélyt a populációra, hiszen egy nagyobb nőstény vagy hím gorilla már képes magát megvédeni tőlük, így a legnagyobb veszélyforrása az ember. Ennek a fajnak az eltűnése kihat az általa fogyasztott táplálékra, a ragadozójára, valamint mindazon fajokra, amelyek közvetve vagy közvetetetten kapcsolatban álltak vele. A gorillák védelme ráadásul egy okból fontosabb is, mint más állatoké: genetikailag rendkívül közel állnak az emberhez.

Kép: Origo

Christian Nelleman, az ENSZ-UNEP szakértője ezt nyilatkozta 2010-ben: „Ha megölsz egy gorillát, olyan, mintha egy emberi család egy családtagját ölnéd meg.”

Forrás: Origo
Kapcsolódó bejegyzés: Ntokou-Pikounda Nemzeti Park a gorillakért