15 színes gyönyörűség

A Lemon oldalon találkoztam ezzel a tizenöt elképesztően gyönyörű és színes tengeri állattal, így úgy gondoltam, hogy nem csupán a képeket, de pár sor ismertetőt is hozok nektek hozzájuk.

Szóval kezdjük!

Tengeri fecske v. kék sárkány (Glaucus atlanticus)

A puhatestűek törzsén belül a csigák közé, pontosabban a tengeri csigák közé sorolható ez a faj. Nyílt tengerekben él, a legtöbb óceánban és tengerben felfedezték. Általában fejjel lefelé lebeg a víz felszínén. Átlagos mérete 3 centiméter.

Vadászó, ragadozó életmódot folytat, zsákmányállatai között olyan veszélyes állatokat is találunk, mint a portugál gálya, melynek immunis a mérgére, sőt fel is használja védekezésre.

Zseléóriás a török partoknál

A török partoknál búvárok találtak rá a zselészerű képződményre, mely távolról teljesen átlátszónak, míg közelről pöttyösnek látszott. A zselé körülbelül négy méteres volt, és a búvárok nem tudták mi lehet, de lefotózták, és videót is készítettek róla.

A megoldást az The Echinoblog szerzője Christopher Mah adta meg, aki Dr. Michael Vecchione, a Smithsonian Természettörténeti Múzeum tintahalszakértőre utalva, azt tartja a legvalószínűbbnek, hogy a zselészerű képződmény sok millió tintahaltojás lehet.

A kalmárok, vagy tintahalak burokba rakják a tojásaikat, amik aztán a tengerben szabadon úsznak. Egy-egy példány akár kétmillió tojást is lerakhat. A török partoknál talált tojásrakás az egyik legnagyobb, amit a blog szerzője valaha látott. 

Az óriási zselé egyébként az Ommastrephes bartramii nevű kalmár tojásait rejtheti magában. Ez az állat akár másfél méter hosszúra is megnőhet. Pár évvel ezelőtt egy Humbolt-kalmár által rakott tojáshalmazt találtak, ami hasonló méreteket (3-4 méter) öltött, abban hatszázezer és kétmillió közötti tojás lehetett.

A jelenség egyébként ritka, mivel a kalmárok mélyen a felszín alatt élnek, a tojások pedig hamar kikelnek.

Forrás és képek: Ecolounge, Wikipedia

Jegesmedve DNS lábnyomból

Egy sarkvidéki expedíció során, tudósok a hóban hagyott nyomokon, fagyott bőrsejtekből izoláltak jegesmedve DNS-t. A felfedezés nagy áttörés lehet a kutatásokban, mivel eddig a DNS-t drága és invazív módon tudtak csak kinyerni. A lábnyomból nyert DNS jelentősen csökkenti a beruházások méretét, így könnyebb lesz a populációkat nyomon követni.

Körülbelül tíz mancslenyomatból gyűjtötték össze a havat, amit aztán leolvasztottak. A sejteket különböző szűrőkön fogták fel. A DNS-ek között nem csupán jegesmedve, de az egyik lábnyom mellett fóka és sirály DNS-t is találtak. A WWF kutatói arra következtetnek, hogy a jegesmedve épp elejtett egy fókát, a sirály pedig potyafalatok reményében ment oda.

A kinyerés technológiájának finomításának egyelőre egy csapat tudós dolgozik, hogy minél több információt kideríthessenek az állatról. Molekuláris markereket használnak, hogy egyedileg is azonosíthassák a medvéket. Ez abból fontos, hogy az állatok a különböző területeket hogyan használják, és miként kapcsolódnak egymáshoz.

A tudósok abban reménykednek, hogy nem csupán jegesmedvékre, de más ritka és nehezen megfigyelhető állat esetében is tudják alkalmazni majd a kinyerést, és nem csupán hóval, de akár sárból is. Nehezítő tényező, hogy a melegebb területeken a DNS lebomlása gyorsabb.

Forrás: IFL Science
Kép: News Watch - NG

Álterhesség a gondoskodásért

Kínában az óriáspandákat kutató szakemberek új viselkedési formát fedeztek fel a pandáknál. A Chingendu Óriáspanda Tenyésztő Kutatási Központban le kellett mondani a 6 éves, Ai Hin névre keresztelt, nőstény panda élő adásban történő ellését, ugyanis kiderült, hogy az állat valójában nem vemhes.

Halálos marás egy kígyófejtől

Kínában egy levágott sziámi kobra (Naja siamensis) feje okozott halálos tragédiát, miután 20 perccel a halála után megmart egy szakácsot. A kígyóból különleges levesspecialitás, Guangdong született volna. Néhány kígyófaj, köztük a kobrák is akár egy óráig is aktívvak maradhatnak, ha elvesztették testük egy részét, vagy akár egészét. A kobrák esetében, amíg a méregmirigyek és a harapóizmok sértetlenek, a fej képes a harapásra.

A jelenség alapja a kígyók lassú anyagcseréjében keresendő, ezért az agyuk és más szöveteik még akár egy órát is képesek túlélni, ha megszűnik az anyagcsere.

Forrás: IFL Science
Fordító: Trubacs Zoltán

Búvárkodj otthonról

Amerikai tudósok olyan speciális vízalatti panoráma felvételekkel kísérleteznek, melyek segítségével hamarosan talán már nem csak a városok utcáit tekinthetjük meg az internetről, vagy Magyarország túraútvonalait járhatjuk be, mint a Google Streetview esetében, hanem az Amerika partjai melletti tengerek víz alatti élővilágát is megtekinthetjük. Az első, halszemoptikával készült képek egy része már a héten elérhető lesz.

A képek mellé olyan adatokkal szolgálnak majd, melyek a korallok védelmére, helyreállítására vonatkoznak, ezek között a sikerek és a sikertelenségek is megjelennek. A képek a kutatók munkáját is segíteni fogják, és a tudósok abban is reménykednek, hogy a látványvilág felkelti az emberek érdeklődését, jobban megértik majd a tengeri rezervátumok jelentőségét, és segít a környezet- és természetvédelmi szemléletformálásban is.

A fotózási technológia ugyanaz, mint a Google Streetview esetében. A felszerelés közel 65 kilogrammos, a búvárok 1-1 órás merülések alkalmával készítik a felvételeket, ez alatt közel 20x akkora területet képesek felvenni, mint más vízalatti kamerákkal. Emellett GPS koordinátákat is rögzítenek.

Reméljük hamarosan elérhetőek lesznek a felvételek, és megismerhetjük a tengerek világát.

Forrás: Greeninfo

Kép: Érdekes Világ; http://vizimadok.network.hu/

Eartship

Az Earthship, nyers fordításban földhajó egy önfenntartó építmény. Lényege, hogy megújuló forrásokból nyeri az energiát, és minden felhasznált részlete újrahasznosított, és újrahasznosít.

Egy jó Eartship ház akár 30-40 évig is képes eltartani egy családot. Az épület nehezen lebomló hulladékból - sörös doboz, gumiabroncs, üveghulladék - épülnek fel. A legdrágább része a megújuló forrásokat energiává átalakító szerkezetek, de mivel ezeket 1-2 generáción át lehet használni, így megtérülő befektetésnek számít.

A ház a földön bárhol megállja a helyét. Tervezője, Mike Reynolds, úgy alkotta meg, hogy a sivatagtól az északi sarkig bárhol 22 °C legyen a belső hőmérséklet, és bármilyen körülmények között képes a víz összegyűjtésére. Ez utóbbit a levegőből és a csapadékból történik, és az összegyűjtött víz ezután egy speciális szűrőn halad keresztül, hogy biológiailag is tiszta legyen (baktériummentes). 

A használt vizet a ház szintén képes megtisztítani. A vécéöblítésre használt vizet egy betontartályba gyűjtik, melyben hő hatására öntisztuló folyamatok indulnak meg. És a víz később még öntözésre használható.

Mindemellett az Earthship házakhoz üvegházak is tartoznak, így lehetőség nyílik zöldséget és gyümölcsöt termeszteni. Emellett halastó, tyúkok tartására megfelelő terület is hozzáépíthető, így zöldség mellett húsféleséget is lehet tenyészteni.

Egy ilyen házban a rezsi minimálisra, sőt akár nullára is csökkenthető lenne.

Forrás és képek: Álmaim otthona

Hidak gyökerekből

Cherapunjee indiai város lakói nem kőből és vasból készítenek hidakat az hegyvidéki erdőkben, hanem a gumifa gyökerét használják fel, hogy természetes átjárókat készítsenek szurdokok és patakok felett. A kidőlt bételfa törzsét kifúrják, a megfelelő helyre teszik, és ezekbe a vájatokba vezetik a gumifa gyökerét, ezzel irányítva növekedésüket.

Az idő előre haladtával a gyökerek egyre erősebbé válnak, így évről-évre a híd terhelhetősége nem csökken, hanem nő. Egy 15 éves gyökérhíd 1 ember súlyát bírja el, az 500 éves hidak már akár 50 embert is képesek megtartani.

A leghosszabb gyökérhidak 100 méter környékén vannak.

Forrás, kép: Ecolounge

2048: Nature edition

A népszerű 2048 játék Zöld Vadon változata. Katt a képre és máris játszhatsz!

Magmából energia

A világon Izlandon, a Fülöp-szigeteken és El Salvadorban a legnagyobb a geotermikus energia kihasználtsága. A három ország a villamosenergiájuk 25-30%-át geotermikus energiából állítják elő.

Izlandon a lakások 90%-át fűtik fel ezzel az energiával, így hát a kutatók folyamatosan végeznek feltárásokat újabb hőforrások után kutatva. 2009-ben az Izlandi Mélyfúrás Projekt (IDDP) és a Krafla geotermikus erőmű geológusai a sziget északkeleti részén kutattak. Az 5000 méter mélyre tervezett fúrások viszont elakadtak, mikor közel 2100 méteren olvadt kőzetbe, azaz magmába ütköztek. Ez csupán a második eset, hogy ilyen magasságban olvadt kőzetet találtak.

Forrás: Greenprofit

A magma hőmérséklete 900-1000 °C fok, melynek kihasználására már tervek készültek. A magas hőmérsékletet egy acélburkolatú kút segítségével nyernék ki. Jó hőkezelés mellett, akár rekord magas hőmérsékletet, 450 °C-ot is kinyerhetnek, ami 36 MW elektromos energia termeléséhez lehet képes. Ráadásul ez a folyamatosan termelődő energia tiszta, nem szennyezné sem a vizeket, sem a levegőt.

Forrás: Greenprofit

Függőleges kert Srí Lankán

Srí Lankára tervezték meg a világ legnagyobb függőleges kertjét. A 46 emelet magas, 164 lakásos épület minden hasonló építményt felülmúl. A kert Srí Lanka legnagyobb városától, Colombo-tól 10 km-re épül majd fel. A kisebb felhőkarcoló magasságú épületből így tökéletes rálátás lesz majd a Diyawanna-tóra.

A projekt célja, hogy az épület minél több természetes erőforrást kihasználjon (energiát például napelemekkel biztosítanak, de esővíz-gyűjtőt is terveztek. A tervezéskor figyelembe vették a nap járását, a szellőzés irányát, és a növények segítik a hang- és  hőszigetelést, miközben tisztább levegőt biztosítanak.

Forrás és kép: Tiszta jövő

Önellátó várost terveztek Kínában

Kínában egy különleges futurisztikus várost terveztek meg, ahol a város és a vidék előnyei együtt érvényesülnek. A 45 villából álló közösség teljesen önellátó lenne, és olyan technológiákkal büszkélkedne, mint a Nap útját követő és azonnal szinkronizálódó automatikus-hőszabályzók, intelligens energiahálózat, és mindenféle szélenergiát hasznosító technológiák. Ezek zöld területeket, tiszta levegőt és egészséges termékeket biztosít.

Forrás: Tiszta jövő

A terveket a környezettudatos életmód és a fenntartható innovációk képezték.

Forrás és további képek: Tiszta jövő

Szimbiózisban élnek a lajhárok

A Proceeding of the Royal Society B folyóiratban jelent meg egy új tanulmány szerint a háromujjú lajhárok szimbiotikus kapcsolatban élnek a bundájukban található molyokkal és algákkal.

Forrás: képguru.hu

A lajhárok szinte tökéletesen alkalmazkodtak a fán lakó életmódhoz. A háromujjú lajhár kisebb területen él kétujjú rokonánál, és csupán lombbal táplálkozik. Emésztése olyan lassú, hogy hetente egyszer kell lemásznia a fáról üríteni. Ez a folyamat sok energiát igényel, ráadásul a földön sokkal inkább ki van téve a ragadozóknak. Mégis ez a viselkedés fontos a lajhárok életében, azaz a haszna nagyobb, mint a kockázata. Az ürülék jó szaporodó hely a molyoknak, amik a lajhár bundájában élnek, amik pedig fontosak az algák szaporodása szempontjából.

Kihalt ízeltlábú faj fosszíliájátt találták meg Kínában

Evolúciókutatás szempontjából áttörő felfedezésre bukkantak az Arizona Egyetem és a londoni Természettudományi Múzeum munkatársai Kínában. Egy ismeretlen új faj kiválóan megmaradt fosszíliájára bukkantak Kunming város közelében, a híres Chengjiang formáció rétegeiben. A ősmaradvány egy, a tengeri ízeltlábúak kihalt csoportjához, a Megacheirákhoz tartozik. Ez a faj 520 millió évvel ezelőtt élt a tenger fenekén, és paleontológiai és tudományos szempontból nagy felfedezés, ugyanis segíthet megfejteni, hogy a Megacheirák hova illeszkednek az ízeltlábúakon belül. A vizsgálatok kimutatták, hogy ennek a csoportnak a központi idegrendszere a mai tőrfarkú rákokéhoz és skorpiókéhoz hasonlít. Ez azt bizonyítja, hogy rákok ősei és a csáprágósok ősei a kambrium elején együtt éltek. Azaz a csáprágósok több, mint fél milliárd évvel ezelőtt váltak az ízeltlábúak külön altörzsévé.

Alalcomenaeus ősmaradvány
Forrás: N. Strausfeld/University of Arizona

Különös madárpáros: az egerészölyv és a dolmányos varjú

Egy dolmányos varjú és az egerészölyv egymásba akaszkodva, de élve feküdtek a peszéradacsi földúton, mikor egy helyi gazdálkodó Gyurik Péter rájuk talált. A dolmányos varjú lábaival kapaszkodott az ölyv lábaiba, valószínűleg azért, hogy megvédje magát a ragadozótól, ráadásul csőrével még az ölyv csőrét is tartotta. Ebben a pozícióban nem tudtak megmozdulni. A varjú valószínűleg tudta, ha elengedi a ragadozót, azzal megpecsételné a sorsát.

Forrás: KNP
Kép: Gyurik Péter

A két madár így könnyű préda jelenthetett volna bárminek vagy bárkinek. A gazdálkodó autóba tette a két madarat, és azonnal elvitte őket az illetékes természetvédelmi őrnek, akinek a segítségével a madarakat sikerült szétválasztani. Az ölyv visszatért a természetbe, ám a dolmányos varjú valószínűleg túl nagy sokkot kaphatott az ölyv sikertelen támadása miatt, és később elpusztult.

A Nemzeti Park hálás Gyurik Péter tettéért, mert hála neki legalább a védett egerészölyv épségben visszatérhetett a természetbe.

Forrás: Kiskunsági Nemzeti Park

Átszelte az Északi-tengert egy törpedenevér

Hollandiában találtak egy durvavitorlájú törpedenevért (Pipistrellus nathusii), melyet 600 km-rel odébb, Nagy Britanniában, Bristol mellett jelöltek meg. Az állatot sajnos elpusztult, de az gyűrűje alapján azonosították az egyedet. Ez a felfedezés fontos a kutatók számára. Ez lehet az első bizonyíték, hogy a ezek a denevérek átkelnek az Északi-tengeren.

A nagy utazót 2012-ben a blagdoni tónál jelölte meg Daniel Hargreaves, a Bat Consevation Trust egyik munkatársa. Az állat tetemét 2013 végén fedezte fel egy frízföldi állatvédő aktivista észak Hollandiában. Az állatot egy mezőgazdasági épületben találták meg, ahol a denevérek előszeretettel tartózkodtak.

Forrás: Wikipedia
Készítő: Mnolf

Durvavitorlájú törpedenevér (Pipistrellus nathusii)

A durvavitorlájú denevér az emlősök osztályán belül a denevérek rendjéhez tartozik. Ezen belül kis denevérek alrendjébe tartozó simaorrú denevérek családjának egyik faja.

Európában és Ázsia keleti részén őshonos. Magyarország déli területein is él. Súlya 6-15 gramm, hossza 4-5 centiméter. A Shetland-szigeteken írták le először, 1940-ben és 1990 óta tartják számon Angliában.

A vándorlási szokásaikról még igen keveset tudnak a kutatók, de a kontinensen végzett vizsgálatok már bizonyították, hogy képesek nagy távolságokat megtenni. Ezt jelölés visszafogás módszerével mérték fel.

Emellett az Északi-tengeren lévő olajfúrókon is találtak már denevéreket, de ez az egyed az első, ami bizonyítottan, több mint 600 km vándorolt a tengeren keresztül.

A kutatók igyekeznek minél többet megtudni az állatok vándorlási szokásairól.

Forrás: Greenprofit, Wikipedia

Szokatlan viselkedés a vándoroknál

A szokatlanul melegre sikerült december és január a vándorló madarakat is megzavarja. Habár december végére a darvak már elhagyják hazánkat, idén januárban a Hortobágyon még mindig látni lehet őket, és még elvétve lehet látni "V" alakban repülő csapataikat Magyarországon.

Daru (Grus grus) Forrás: Arkive, Készítő: Jose B. Ruiz

Áttörés az evolúció kutatásban - A sétálóhal

Minden szárazföldi gerinces ősét, a Tikraalik roseae, azaz a sétálóhal hátsó testrészeit rekonstruálták amerikai tudósok. Ez az őslény egy fontos kapocs az evolúció azon kérdésére, hogy a tengeri gerincesek, hogyan hódították meg a szárazföldet. Az első megtalált kövületeken a tudósok csupán a test első részét tudták tanulmányozni, de a legutóbb elemzett maradványon már a hátsó részről is fontos információkat voltak képesek feltárni.

Sziámi-iker bálnákat találtak partra vetve

Sajnos már élettelenül találtak rá a válluknál összenőtt sziámi-iker bálnaborjakra a Mexiko Baja California félszigeten. A fiatal szürke bálnák csupán pár órát maradhattak életben a szárazföldön.

A tudósok most bőr-, izom- és szilamintákat vesznek róluk, hogy tanulmányozhassák az esetet.

Ezek a bálnák a Csendes-óceán északi részén, Alaszka környékén élnek, de Mexicóba vándorolnak szaporodni. A faj szerencsére nem veszélyeztetett, populációjuk stabil, több mint 15.000 egyeddel.

Forrás: Origo

Befagyott a Niagara

Magyarországon is gyönyörű látványt szokott nyújtani egy-egy befagyott vízesés (Fátyol vízesés vagy a Lillafüredi), de a látvány egy sokkal monumentálisabb vízesés esetében még lenyűgözőbb.

Egy északi-sarki állandó ciklon felől érkező hideg levegő szokatlanul kemény telet okoz Észak-Amerikában, mely miatt még tavak és folyók is befagyhatnak. Így lehetséges, hogy a Nagy-Tavak között elhelyezkedő Niagara vízesésen is olyan monumentális jégcsapok láthatók, amiktől úgy néz ki, mintha a vízesés egy része befagyott volna. 

A gyönyörű látványról a Reuters fotósa, Aaron Harris készített képeket.

Forrás: Index

Képek: Aaron Harris (Business Insider)