E-fa

Izraelben felállították az első működő, életnagyságú E-fát. Ez a technológia összekapcsolja a környezettudatos gondolkodást, a mai modern, internetet nélkülözhetetlen életmóddal. Az E-fának a tervek szerint Izrael főterein fontos szerepe lesz.

Az E-fák napenergiát gyűjtenek, amit fel lehet majd használni például telefon vagy laptoptöltésre. A napelemek megújuló energiával látják el az E-fát, ami nem csupán töltőközpontként, de információs- és ingyenes Wi-Fi pontként is működni fog. Mindemellett az alá helyezett padokon még megpihenni is lehet.

Forrás: Ecolounge

Jegesmedve DNS lábnyomból

Egy sarkvidéki expedíció során, tudósok a hóban hagyott nyomokon, fagyott bőrsejtekből izoláltak jegesmedve DNS-t. A felfedezés nagy áttörés lehet a kutatásokban, mivel eddig a DNS-t drága és invazív módon tudtak csak kinyerni. A lábnyomból nyert DNS jelentősen csökkenti a beruházások méretét, így könnyebb lesz a populációkat nyomon követni.

Körülbelül tíz mancslenyomatból gyűjtötték össze a havat, amit aztán leolvasztottak. A sejteket különböző szűrőkön fogták fel. A DNS-ek között nem csupán jegesmedve, de az egyik lábnyom mellett fóka és sirály DNS-t is találtak. A WWF kutatói arra következtetnek, hogy a jegesmedve épp elejtett egy fókát, a sirály pedig potyafalatok reményében ment oda.

A kinyerés technológiájának finomításának egyelőre egy csapat tudós dolgozik, hogy minél több információt kideríthessenek az állatról. Molekuláris markereket használnak, hogy egyedileg is azonosíthassák a medvéket. Ez abból fontos, hogy az állatok a különböző területeket hogyan használják, és miként kapcsolódnak egymáshoz.

A tudósok abban reménykednek, hogy nem csupán jegesmedvékre, de más ritka és nehezen megfigyelhető állat esetében is tudják alkalmazni majd a kinyerést, és nem csupán hóval, de akár sárból is. Nehezítő tényező, hogy a melegebb területeken a DNS lebomlása gyorsabb.

Forrás: IFL Science
Kép: News Watch - NG

Hangyák és a mállás

Huszonöt évvel ezelőtt, Ronald Dorn, az Arizona Állami Egyetem kutatója elkezdett egy hosszútávú vizsgálatot az ásvány kőzetek mállásával kapcsolatban. A vizsgálat a különböző környezeti körülmények hatásait vizsgálta. A kísérletet úgy végezte, hogy szemcsésre zúzott bazaltot fél méteres lyukakba szórta különböző helyszíneket (sima föld, fás-gyökeres talaj, hangyaboly, műanyag edény stb.). Ötévente mintákat vett, huszonöt évvel később, pedig elektronmikroszkóp alatt készített vizsgálatot. A legnagyobb mállást a hangyabolyban tapasztalta. Míg a gyökerek 10-40x nagyobb mértékű mállást okoztak, mint a referenciaként használt műanyag edényben lévő, addig a hangyák az 50-175x-ös nagyságot is elérték. Emellett, a bazaltból itt alakult ki a legtöbb karbonát is.

A pontos okot, hogy miért a hangyák esetében a legnagyobb az erózió, még nem tudják, de az a feltevés, hogy a hangyáknál a kőzetek mozgatása miatt nőtt meg így az erózió.

A mállási folyamatok nagyon fontosak a Föld természetes hőszabályzó renderében. Egyes ásványi anyagok lebomlás közben reakcióba lépnek a szén-dioxiddal, megkötik azt. Melegedő klíma a mállási folyamatoknak kedvez, ami viszont hosszabb távon lehűlést jelenthet.

Forrás: Index

Kép: Wikipedia, Richard Bartz

Mesterséges levél

Julian Melchiorri angol egyetemista, és a Tufts Egyetem kutatói közösen fejlesztették ki azt a mesterséges levelet, mely képes oxigént termelni fény hatására. A levél a selyem egy speciális fehérjéjéből és az algák anyagából áll, és bármilyen felületet be lehet vele vonni.

A találmány az űrkutatás szempontjából még fontosabb, hiszen egy hosszútávú űrutazáshoz növényekre lenne, aminek termesztése nem megoldott, szinte lehetetlen, ám ezt az új felület megoldást nyújthat erre a problémára.

Forrás és képek: Mi volt ma

Algalámpa

Pierre Calleja francia biokémikus találta fel az áram nélkül is működő, szén-dioxid elnyelő lámpát. A lámpa alapvetően mikroalgák fotoszintézisén alapszik, és lényege, hogy elektromos árammá alakítják át az algák, fotoszintézis közben termelt energiájának egy részét. Az áram közvetlenül egy világítótestbe kerül, így nincs szükség hálózati áramra (csupán abban az esetben, ha nagyobb fényerőre van szükség.) A prototípust egy bordeaux-i mélygarázsban tesztelték.

A lámpa évente egy tonna szén-dioxidot képes elnyelni, ez akkora mennyiség, amit egy fa egész életében képes oxigénné alakítani.

Források: Ecolounge, 365 környezettudatos ötlet
Kép: Ecolounge

Összefüggést találtak az agyszerkezet és az madárdal összetettsége között

A Cornell és a Bathi Egyetem kutatói negyvenkilenc énekesmadárfaj hímjeit vizsgálta meg agyuk és énekük összefüggésében. Azt vizsgálták, hogy a hosszabb, összetettebb madárdalokhoz milyen agyméret és alak tartozik. A szakemberek a vizsgálatokból arra jutottak, hogy azok a madarak képesen több hangot kiadni, akiknek a felsőbb agyi régiói nagyobbak. Ugyanis ezek a régiók felelősek a tanulásért és megismerésért. Azok a madarak, akiknek ez az agyterülete nagyobb, azok többféle hangot képesek kiadni.

Csalogány
Fotó: természetbolond.hu

A vizsgálatok szerint a feketerigó 108, a mezei pacsirta 341 különböző hangot képek. Hozzájuk képest a csalogány például 1160 hangot képes kiadni. Az alsó határon olyan fajok vannak, mint az erdei pityer, a partifecske és a citromsármány. Ezek a madarak csupán néhány hangot képesek kiadni, viszont náluk az "alacsonyabb" agyi régiók fejlettek, amik a mozgásért felelősek.

Fekete rigók

Forrás: Ecolounge

Alkalmazkodtak a csernobili madarak

Idén volt a csernobili atomkatasztrófa 28. évfordulója. A katasztrófáról számtalan természet- és környezetvédelmi civil szervezet emlékezett meg, mind a Zöld OT-n, mind máshol Magyarországon. A katasztrófa okozta környezeti rombolással már évek óta foglalkoznak. Bár a tudósok elejében azt gondolták, hogy a terület hosszú évekig, akár évszázadig is élhetetlen lesz, egyre inkább visszaszorul ez a nézet, hiszen az utóbbi majdnem harminc évben a természet egyre jobban visszafoglalja a területet. Éppen emiatt, egyre több kutatás is történik a témában.

A Functional Ecology tudományos folyóiratban jelent meg Ismael Galvan spanyol tudós kutatása, mely a csernobili területen élő madarak alkalmazkodását vizsgálta a káros hatások ellen. A kutató 16 madárfaj 152 egyedét vizsgálta meg az atomreaktor környező területein. Az állatokból vér- és tollmintát vettek, a vizsgálatokat ezeken végezték el.

Magmából energia

A világon Izlandon, a Fülöp-szigeteken és El Salvadorban a legnagyobb a geotermikus energia kihasználtsága. A három ország a villamosenergiájuk 25-30%-át geotermikus energiából állítják elő.

Izlandon a lakások 90%-át fűtik fel ezzel az energiával, így hát a kutatók folyamatosan végeznek feltárásokat újabb hőforrások után kutatva. 2009-ben az Izlandi Mélyfúrás Projekt (IDDP) és a Krafla geotermikus erőmű geológusai a sziget északkeleti részén kutattak. Az 5000 méter mélyre tervezett fúrások viszont elakadtak, mikor közel 2100 méteren olvadt kőzetbe, azaz magmába ütköztek. Ez csupán a második eset, hogy ilyen magasságban olvadt kőzetet találtak.

Forrás: Greenprofit

A magma hőmérséklete 900-1000 °C fok, melynek kihasználására már tervek készültek. A magas hőmérsékletet egy acélburkolatú kút segítségével nyernék ki. Jó hőkezelés mellett, akár rekord magas hőmérsékletet, 450 °C-ot is kinyerhetnek, ami 36 MW elektromos energia termeléséhez lehet képes. Ráadásul ez a folyamatosan termelődő energia tiszta, nem szennyezné sem a vizeket, sem a levegőt.

Forrás: Greenprofit

Kihalt ízeltlábú faj fosszíliájátt találták meg Kínában

Evolúciókutatás szempontjából áttörő felfedezésre bukkantak az Arizona Egyetem és a londoni Természettudományi Múzeum munkatársai Kínában. Egy ismeretlen új faj kiválóan megmaradt fosszíliájára bukkantak Kunming város közelében, a híres Chengjiang formáció rétegeiben. A ősmaradvány egy, a tengeri ízeltlábúak kihalt csoportjához, a Megacheirákhoz tartozik. Ez a faj 520 millió évvel ezelőtt élt a tenger fenekén, és paleontológiai és tudományos szempontból nagy felfedezés, ugyanis segíthet megfejteni, hogy a Megacheirák hova illeszkednek az ízeltlábúakon belül. A vizsgálatok kimutatták, hogy ennek a csoportnak a központi idegrendszere a mai tőrfarkú rákokéhoz és skorpiókéhoz hasonlít. Ez azt bizonyítja, hogy rákok ősei és a csáprágósok ősei a kambrium elején együtt éltek. Azaz a csáprágósok több, mint fél milliárd évvel ezelőtt váltak az ízeltlábúak külön altörzsévé.

Alalcomenaeus ősmaradvány
Forrás: N. Strausfeld/University of Arizona

Új fosszília és új faj: delfinek múltja és jelene

A delfinek eleddig ismeretlen evolúciós lépését azonosították Új-Zélandon. A kutatók által Papahu taitapu-nak keresztelt új faj 22-19 millió évvel ezelőtt élt, és úgy gondolják, hogy a modern delfinek és fogascetek őse lehet.

Közönséged delfin
Forrás: http://rindt.uw.hu/

Áttörés az evolúció kutatásban - A sétálóhal

Minden szárazföldi gerinces ősét, a Tikraalik roseae, azaz a sétálóhal hátsó testrészeit rekonstruálták amerikai tudósok. Ez az őslény egy fontos kapocs az evolúció azon kérdésére, hogy a tengeri gerincesek, hogyan hódították meg a szárazföldet. Az első megtalált kövületeken a tudósok csupán a test első részét tudták tanulmányozni, de a legutóbb elemzett maradványon már a hátsó részről is fontos információkat voltak képesek feltárni.

Fontosabb a közös étkezés, mint a kurkászás

A Max Planck Evolúciós Antropológiai Kutatóintézet kutató csoportja az ugandai Bundongó erdőben élő csimpánzok viselkedését vizsgálták, és rájöttek, hogy a közös étkezések jobban építik a társas kapcsolatokat, mint a kurkászás. A kutatás során 26 csimpánz 79, egy órával az táplálkozás után gyűjtött vizeletmintáját vizsgálták. Azoknál az állatoknál, akik társasan táplálkoztak, magasabb volt az oxitocin koncentráció. Az oxitocin hormon a társas kapcsolatok kialakulásában játszik szerepet. Embereknél időnként "szeretethormonként" is emlegetik.

Az oxitocin szintet az nem befolyásolta, hogy a majmok adták vagy kapták az ételt más majmoktól, ahogy az sem, hogy rokonok voltak-e vagy sem.
A kurkászás közben is kimutatható az oxitocin szint emelkedése, de nem olyan mértékben, mint a táplálkozásnál.

Forrás: Index
Kép: Greenfo

Légtisztító kerékpár

A bankoki LightFog formatervező stúdió nyerte meg az idei RedDot formatervezési díjat egy elektromos, levegőtisztító kerékpár ötletével.

Forrás: RedDot/LightFog

Az űrmedúza nem szeret a Földön

A NASA kutatásaiban régóta helyet kaptak az űrben született, űrben élő állatok vizsgálata, hogy információkat gyűjtsenek a szélsőséges gravitációs környezetben történő fejlődési rendellenességről, melyek később valószínűleg az űrben született és élő embereket is sújtaná.

Medúzákat már a '90-es évek óta küldenek az űrbe és a kutatások azt mutatják, hogy az ott született állatok képtelenek megélni földi környezetben. Normális gravitációs környezetben a medúzák testük alsó peremén apró zsebeket alakítanak ki, melyekben kalcium-szulfát kristályok találhatók. Akárcsak az embernél, a belső fülben lévő kalcium-kristályok, úgy a medúzáknál is ezek segítenek meghatározni, merre van az ég és a föld, és segítenek a tájékozódásban.

Az űrben született medúzáknál a zsebek kifejlődtek, de a mikrógravitációhoz alkalmazkodott állatok, visszakerülve a Földre, képtelenek voltak megfelelően tájékozódni, és össze-vissza mozogtak.

A kutatások alapján úgy vélik a tudósok, hogy ugyanez történne az űrben született emberekkel is.

Forrás: Index

Gyémánt eső a Szaturnuszon

A Szaturnuszról és a Jupiterről érkező új adatok arra utalnak, hogy ezen a két bolygón a légkör gyakori összetevője a gyémánt. Kevin Baines, a NASA kutatója azt nyilatkozta, hogy évente akár 1000 tonna gyémánt is keletkezhet a Szaturnuszon, melyek közül a legnagyobbak akár 1 centiméter átmérőjűek is lehetnek.

A kutatók a bolygók hőmérsékleti és nyomás-előrejelzéseit elemezték, és azt kutatták, hogyan viselkedik a szén a megadott körülmények között. A gyémánt keletkezési folyamatok valószínűleg a két bolygó felső légkörében történik. Ez a terület a viharok sávja, ahol a villámok energiája a metánt korommá égeti el. A lefelé hulló korom egyre nagyobb nyomás alá kerül, végül 1600 km zuhanás után grafittá válik, ami további 6000 km zuhanás után gyémántkristályokká szilárdulnak. Ez után még 30.000 km zuhanás vár rájuk, hogy földet érjenek.

A kutatók szerint viszont a felszínen már olyan szélsőségesen nagy a nyomás és a hőmérséklet, hogy a gyémánt nem tartja meg a kristályos formáját, bár még nem tudják, hogy mi történik vele a felszínen. A hipotézisek szerint folyékony szén tengerré alakulhat át.

Forrás: Index

Hatvan új faj Dél-Amerikában

A Dél-Amerikai Suriname-ban nemzetközi kutatók hatvan új állatfajt fedeztek fel. A legtöbb belőle rovarfaj, az egyik mindössze 3 mm nagyságú. Emellett felfedeztek 11 új hal, 6 új béka és egy új kígyófajt is felfedeztek.
A nemzetközi csoport a Suriname melletti elhagyatott, szinte érintetlen erőerdőit kutatta hétig. Ez alatt az idő alatt 1378 fajt jegyeztek fel, melyből közel hatvan faj teljesen új.

Kakaóbéka
Forrás: Tisztajövő

A fajok között található a Hypsioboas sp. elnevezésű kakaóbéka, mely nevét olajosan csillogó, barna bőréről kapta. Emellett a Canthidium cf. minimum elnevezésű apró, alig 3 mm-es (ezzel Dél-Amerika második legkisebb), rubinvörös rovarfaja.

A Suriname melletti esőerdős és szavannás részek felfedezése azért fontos, mert azon ritka területek közé tartozik, ahol a természet érintetlensége miatt a biodiverzitás teljes egészében megmaradt.

Forrás: Tisztajövő

Mikrobával energia

Egy új energiatermelő eszközt fejlesztettek ki amerikai mérnökök. Az eszköz alapja a szennyvizekben szerves anyagot lebontó mikrobák. Az elektronhorgászatnak elnevezett módszer azon alapszik, hogy egy pozitív és egy negatív elektródát merítenek szennyvíztartályba, melyben baktériumok találhatók. A lebontás során a mikrobák a negatív elektróda körül csoportosodnak, míg az elektronok a pozitív elektródákhoz tapadnak.

A készülék egy vékony cső, a két elektródával. E körül a mikrobák felszívják a szerves anyagot a vízből, és a felesleges elektronok az elem negatív végének szénszálaihoz áramolnak át az ezüst-oxidból készült pozitív pólusról.

A kutatók azt remélik, hogy a módszert hamarosan szennyvíztisztító üzemek használhatják majd, és természetes vizeket is segít megtisztítani. A feltalálók szerint a szennyvíz energiatartalmának 30%-át képes elektromos árammá alakítani, ami körülbelül a napelemek hatékonyságának felel meg.

A biogenerátorok egyik alapja a régóta ismeretes exoelektrogének, azaz a külső forrásból áramot előállító mikrobák léte. Ez eddig viszont működő biogenerátort nem sikerült létrehozni, ez az első áramot termelő, mikroba alapú energiatermelő eszköz.

Forrás: Hírado.hu

Rövid hírek a nagyvilágból

Zsiráf született Budapesten: Szerda reggelre megszületett a FÁNK idei második kis zsiráfja. Santana a pici mamája tapasztalt anyuka, ezért nem aggódnak a kicsi miatt. A borjú neme még ismeretlen, így nevet sem kapott. Már megtekinthető az állatkertben, a mamájával együtt elkülönítve a többiektől.

Forrás: Origo

Gólya a Szegedi Vadasparkból

Megkezdődött a gólyák vonulása: A gólyák már hosszú útjukra készülnek, hamarosan itt az ősz. Az MME által jeladóval ellátott gólyákat folyamatosan figyelik, és az adatok alapján elmondható, a vonulás elkezdődött. Egyes egyedek már Romániában tartózkodnak.

Forrás: Híradó.hu

Jó állapotú fosszíliára bukkantak Kínában: A tudósok által Megaconus mammaliaformis-nak elnevezett ősemlős több millió évvel a T-rex előtt, a tollad dinoszauruszok korszakában élt. A Kínában talált fosszília alapján mókusszerű alkata volt, és mérgező sarkantyúval védekezett a ragadozók ellen.

Forrás: Híradó.hu

Nimród, a kisvidra
Forrás: Délmagyar

Bemutatták Balut és Nimródot a Szegedi Vadasparkban: Pár napja bemutatták Nimródot, a Szegedi Vadaspark Természetvédelmi Mentőközpontjába került kis vidrát a nyilvánosságra. Minden évben kerül kis vidra a mentőközpontba, mint pl. Szaffi is, aki most megtekinthető az állatkertben. A 2 hónapos kis vidrát a Belvárosban, a Tisza parton találták. Picit az állatkert gondozója neveli.

Balu, a bőgőmajom kölyök
Forrás: Szeged Café

Balu, a kis bőgőmajom születése tegnap került nyilvánosságra. A körülbelül 4 hetes csöppséget az állatkert egyik gondozója neveli, és az apróság igencsak egészséges. Bőgőmajom Magyarországon csak a Szegedi Vadasparkban látható, Balu születése pedig igen nagy sikernek számít a fajmegmentési program szempontjából.

Forrás: Szeged Café, Délmagyar

Szúnyogmutáció okoz dengue-láz járványt

Közép-Amerikában kitört a dengue-láz. Ezt a betegséget a Stegomyia aegypti elnevezésű szúnyog terjeszti, ami egyébként a sárgaláz terjesztéséért is felelős. A mostani járvány megfékezésében a legnagyobb problémát az jelenti, hogy mutálódott szúnyogok terjesztik a betegséget.

Ricardo Aguilar Noguera, a chinandegai Barrios klinika kutatója beszélt róla, hogy a mutálódott szúnyogok sokkal ellenállóbbak a vegyszerekkel szemben, agresszívebben viselkednek, és akár öt kilométeres távolságot is megtesznek. Emellett az általuk hordozott betegség egy variánsa az eddig ismernek, és sokkal gyorsabb megbetegedést okoz.

Stegomyia aegypti

A járvány jelenleg Közép-Amerikában tombol, és több ezer embert fertőzött meg. Oltás nincs ellene. Alapesetben a fertőzésen 80%-ánál a tünetek enyhék, és a fertőzötteknek csak kis száma kerül életveszélyes állapotba, ám az új variáns, és a mutálódott szúnyogok sok gondot okozhatnak abban a térségben.

Forrás: Greenfo

Meglepően magas biodiverzitás a jég alatt

Januárban orosz kutatók 3400 méter mélyről vettek vízmintát a Vosztoknak elnevezett jég alatti tóból. Ezekben pedig több mint 3500 élő szervezetet DNS-ét mutatták ki.

A DNS-ek 94% baktériumoktól származott – sok olyat is, melyek halak, rákok, gyűrűsférgek emésztőrendszerében is megjelennek, sőt olyan DNS-ek is előkerültek melyek teljesen új fajokhoz tartozhat. Ezenkívül találtak még egysejtű és többsejtű organizmusokat is, pl gombákat. Kettő olyan mintát is előkerült, melyek archeáktól, azaz ősi, baktériumokhoz hasonló egysejtűekből származnak. A kutatók úgy gondolják, hogy a tó vizében fejlettebb szervezetek is találhatóak.

Ez a nagy biodiverzitás azért lepte meg a kutatókat, mert a szélsőséges körülmények miatt a tavat sterilnek gondolták. Az expedíció célja ősi, hidegtűrő létformák keresése volt, de az eredmények minden várakozást felülmúltak.

A DNS és RNS darabkákat nagy gondossággal nyerték ki, ugyanis a laborvizsgálatok során biztosítani kellett a jégminta tisztaságát. Ezt úgy valósították meg, hogy 4 °C-os 5,5%-os hipoklorid oldatba helyezték a mintát, majd 3x desztillált vízzel lemosták a jég külső részét. Ezek után steril körülmények között olvasztották meg, megszűrték, centrifugálással kinyerték a DNS és RNS darabokat, aztán a vizet visszafagyasztották. A darabokat ezután vizsgálták meg.

Forrás: Origó