Madárélet

 Kövesd figyelemmel hét madárcsalád életét a neten keresztül. A rétisasok már kiköltötték fiókájukat a Hortobágyon, a kerecsensólymok négy tojása bármelyik nap megmozdulhat, és persze a gólyák is alig várják a kicsik világra jöttét. Most te is részese lehetsz ennek az élménynek, az alábbi linkek segítségével:

Kerecsensólymok

Kazári gólyakamera

Röszkei gólya

Gemenci fekete gólya

Nagyhalászi gólya – MME

Hortobágyi rétisas

Darányi gólya

A legjobb minőségben a kerecsensólymok életét figyelhetitek meg. Tavaly már volt kint kamera, így Samu és Hajnal kirepülését én magam is láttam. Élmény figyelni őket!

Hortobágyon két meggyógyult madár + rétisas-fészekkamera

 A Hortobágyi Nemzeti Park madármentő állomásáról egy mérgezett rétisast és egy – a Bükki Nemzeti Parkból odakerült, legyengült – egerészölyvet engedtek szabadon a természetbe. Az ölyvet addig gondozták és táplálták, míg annyira megerősödött, hogy ne kell aggódni az életben maradásáért.

A rétisas viszont nagyobb veszélyben volt. Múlt pénteken került be az állomással. Idegmérget evett, ami izomgörcsöket okozott nála. Gyógyszereket kapott, és mára felgyógyult. A rétisas tojó volt, és kék gyűrűt kapott.

Kamera kép

Elindult a rétisas-fészekkamera

A Hortobágyi Nemzeti Park elindította az első rétisas-fészekkamerát, és az első tojásokat már látni is lehet a fészekben. A pályázati forrásból elindított projekt lényege, hogy az érdeklődök és főleg a szakemberek végig tudják kísérni a fiókák életét a kikeléstől a kirepülésig. Ezzel nagy mennyiségű információt nyerhetnek a rétisasok költésbiológiájáról és fejlődéséről. Ez főként azért szükséges, mert a rétisasok igen óvatos állatok, nagyon nehéz őket megfigyelni a természetben közelről.

Magyarországon ma 300 pár költ, de a hetvenes években majdnem kipusztult.

Fokozottan védett, természetvédelmi értéke: 1.000.000 Ft.

Forrás: Greenfo

Rétisas-fészekkamera: Hortobágyi Nemzeti Park

Kapcsolódó bejegyzések: Kerecsensólymok

Állathangok szabadon!

 A Corner Lab of Ornitology intézet mindenki számára elérhetővé tette több ezer állathangból álló gyűjteményét. Habár az intézmény legfőképp madarakkal foglalkozik, de a 150.000 felvétel közül, közel 9.000 más fajoktól hallható. A felvétel összesen 7.500 órás és mindenki számára ingyenesen elérhető.

Forrás: Tisztajövő

Corner Lab of Ornitology felvételei

Japánok lefilmeztek egy óriáskalmárt

 A világon először sikerült lefilmezni egy óriáskalmárt az óceán mélyén. Az óriáskalmár a világ legnagyobb gerinctelen állatfaja. A hatalmas lábasfejű egyedet 630 méter mélyen találták meg 2012. július 10-én a Chichi-szigettől 15 kilométerre. Ez a sziget a Csendes-óceánon fekszik. A kutatók búvárhajóját közel 900 méter mélységig követte az állat, amit a kutatók csalival csalogattak maguk után, aztán az állat eltűnt a mélyben.

Óriáskalmár

A felvételeket a Japán nemzeti Tudományos Múzeum, az NHK japán köztévé és a Discovery Channel csatorna közös kutatása készítette. A csapat vezetője Kubodera Tsunemi japán óriáskalmár-kutató volt. A háromszemélyes búvárhajóval több, mint százszor merültek le a mélyben az állatot keresve, és mintegy 400 órát töltöttek az óceánban, mire sikerül megcsinálni a felvételt. A lefilmezett egyed egy a csápjaival együtt több, mint 8 méter hosszú, sérült – két fő tapogatókarja hiányzott – állat volt.

Óriáskalmár

Az felvétel azért szenzációs, mert eddig csupán állóképek készültek az óriáskalmárokról a tenger mélyén, mozgófelvételt még nem sikerült csinálni. A felvétel január folyamán látható lesz a National Discovery csatornán – a japán köztévén is –, és tudományos folyóiratban is publikálva lesz a felfedezés.

Forrás: Hiradó.hu
Kapcsolódó bejegyzés: Érdekes videók - Rövid hírek!; Az óráskalmár egyetlen faj?

Hiúz a Zemplénben

Habár Magyarországon őshonos faj a hiúz, mégis manapság csupán 5-10 példány él hazánkban. A WWF Magyarország évek óta küzd azért a célért, hogy az állat életképes és stabil populációt alakítson ki újra az Északi-Középhegységben. Az alapítvány az Aggteleki Nemzeti Parkkal összefogva, 2010-ben indított el egy fajvédelmi programot az állat túlélése érdekében. Ennek a lényege, hogy egy hiúz egyedet rádiótelemetriás műholdas nyakörvvel látnak el. A nyomkövetéstől fontos információkat – kedvelt erdők, zsákmányfajok, élőhely nagyság – várnak a kutatók.

Eurázsiai hiúz

Addig is, míg ez megvalósul, kamerákkal, és télen a hóban, hagyományos nyomkövetéssel gyűjtenek információkat az állatfaj viselkedéséről. Emellett elindítottak egy örökbefogadási programot, mellyel a hiúzokat lehet megsegíteni, cserében a támogató egy oklevelet és egy élethű plüsst kap.

Eurázsiai Hiúz (Lync lynx)

Játszó hiúz kölykök

Az Eurázsiai hiúz a macskafélék közé tartozik. Ragadozó állat. Élőhelye Eurázsia, ezen belül főként Szibéria és Észak-Európa. Magyarországon az Északi-Középhegységben őshonos. Régebben eltűnt, de manapság újra megjelent az Aggteleki Nemzeti Park környékén, ahol állományát 5-10 példányra becsülik.

Az állat a macskafélékre jellemző megjelenésű. Hossza 70-110 cm, tömege 15-38 kg. A hím nagyobb és nehezebb is a nősténynél. Alkatára jellemző a hosszú láb, kerekded mancsok, melyeknek a hóban járásnál van jelentősége.

Lynx lynx

Hátsó lábán a karmok kevésbé erősen görbültek, mint a mellsőn, futás közben behúzza őket, habár a hiúz nem túl jó futó. Vadászatkor a szaglására és a hallására hagyatkozik, melyet hosszú pofaszakálla és a fülén lévő 4 cm hosszú, fekete bojt segít. A háta vörös vagy vörösesbarna, melyet sötét foltok díszítenek.

A hiúz zsákmányfajainak listája elég tág: az egerektől az őzekig terjed. Az egyik legfontosabb zsákmánya a nyúl, Szibériában a másik pedig az őz, mely a nagy hóban nehezen halad előre, így könnyű prédájává válik az állatnak.

Hiúz kölyök

Az ivarérettsége 1,5-2 éves korukban érik el. A párzási időszak február-március között van. Maximum négy kölyköt hoz a világra 65-74 nap vemhesség után. Az újszülöttek 250-300 grammosak, és anyjuk egy megközelíthetetlen rejtekhelyen neveli őket. Szemüket a 12. napon nyitják ki, ezután kezd el kinőni a tejfoguk. 6 hónap után történik az elválasztás, de 2 hónap után már húst is fogyasztanak. Az első tél után 7-10 kg-ig gyarapodnak. Összesen közel 1,5 évet maradnak az anyjuk mellett.

Hiúz kölyök

Egykor egész Európában elterjedt volt, manapság viszont veszélyeztetett fajként tartják számon. A nyugati országokban a 20. század közepére kihalt, ám napjainkban számos sikeres visszatelepítés történt.

Állatkertekben igen közkedvelt fajt, főként az európai faunát bemutató vadasparkokban és állatkertekben. Hazánkban Szegeden, Veszprémben, Nyíregyházán, Miskolcon és Kecskeméten látható.

Forrás: Greenfo, Wikipedia

Fogadj örökbe egy Hiúzt!

Megépült a Kis- és a Nagyteknős Ház Rakamazon

 2012. november 29-én adták át a 660 millió forintos, uniós támogatással felépített Kis- és Nagyteknősbéka Házat, melyek a Nagy-Morotva Vízi Tanösvény és vízi kalandtúra induló és fogadóállomásai.

A 2,2 km hosszú vízi tanösvény a Nagyteknősbéka Házból indul, mely egész évben nyitva tart, és közel 1200 m² területen interaktív kiállítással, terráriumokkal és akváriumokkal, és fantasztikus kilátással szórakoztatja látogatóit. Mindemellett az épület 2013-tól fesztivál beléptető csarnokként is működni fog, pl. a Hegyalja fesztiválon.

Nagyteknős ház

A tanösvényen 20 és 40 fő szállítására alkalmas elektromos meghajtású hajók fognak közlekedni jövőévtől kezdve, megállóinál pedig a Holt-Tisza vidékének jellegzetes növény- és állatvilágát ismerhetik meg a látogatót. A túra a Kisteknősbéka Háznál ér majd véget. Ez az épület több, mint 250 m2, ahol a helyi állatvilág bemutatása történik. Mellette pedig Ősmagyar Park is helyet kap, ahol magyar kultúra őskorával ismerkedhetnek meg a látogatók.

Forrás és további információk: Tisztajövő

Megépülhet a Szegedi szuperlézer

 A nemzeti fejlesztési bizottság jóváhagyta a Szegedi lézerkutató központ beruházásának beillesztését az Új Széchenyi-tervbe. Habár úgy nézett ki, a szegedi szuperlézer nem épülhet fel támogatás szerződés híján, most mégis zöld utat kapott.

A tervek szerint a 2015-ig elkészülő lézer a világ legerősebb attoszekundumos lézere lesz. Az Extreme Light Infrastructure (ELI) lesz a világon az első olyan berendezés, amivel a fény és az anyag kölcsönhatását a legnagyobb intenzitással lehet vizsgálni. A berendezés az anyag- és élettudományok terén is használható vizsgálatra, és új anyag előállítására is alkalmas lesz.

Forrás: Index

A Szegedi lézerről: Fizika tartalmasan, érdekesen

Tíz faj Attenborough bárkájára

 Sir David Attenborough angol zoológus, író és dokumentumfilm készítő már számtalan veszélyeztetett fajra hívta fel a figyelmet. A 86 éves természettudós a tigris, panda és hegyi gorillák után új fajokat keres képzeletbeli bárkájára, hogy új fajokra hívja fel a figyelmet. Ezúttal tíz szokatlan és kevésbé ismert faj túléléséért harcol.

Tiszavirágzás a Dunán!

Valószínűleg a Duna vízminőségének javulását jelzi, hogy idén augusztus végén már nem csak a Tiszán és mellékfolyóin észlelték a tiszavirág nevű kérészfajt, hanem a Dunán is – Vácon, Tahitót falun, de még az Árpád hídnál is.

A Tiszavirág (Polingenia longicauda) a kérészek rendjébe tartozó apró rovar. Régen egész Európában elterjedt volt, manapság viszont csak a Tiszára és annak mellékfolyóira jellemző.

A rajzás alkalmával több ezer egyed is a folyó felett repülhet, miközben keresik a párjukat. A párzás után a hímek elpusztulnak, a nőstények a víz felszínére rakják petéiket, ahonnan azok lesüllyednek a folyó fenekére. Ezek az állatok a kirepüléstől számítva mindössze pár órán keresztül élnek, haláluk után a folyót a tiszavirágok tetemei fedik.

Kép: Felsőfokon.hu

A tiszavirág érzékeny a folyók vízminőségére és környezetükre. Az IUCN Vöröslistán nem szerepel, de Magyarországon védetté van nyilvánítva. Eszmei értéke 2000 Ft.

Videók: A Tiszavirág és Tiszavirágzás Tiszaörvénynél 2009-ben.

Forrás: Időkép, Dunai szigetek, Wikipédia

Oldal ajánló!

 „A Vadonleső programot a Vidékfejlesztési Minisztérium és tartja fent. A program része a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszernek, mely hazánk természeti állapotát figyeli immár több mint tíz éve.

A Vadonleső Központ munkatársai azon dolgoznak, hogy a programban résztvevő önkéntes, vagyis Te, minél kényelmesebben és hatékonyabban csatlakozhasson és vehessen részt az adatgyűjtésben. Fontos számunkra, hogy az értékes előfordulási adatok gyűjtése kellemes elfoglaltságot, jó kikapcsolódást is jelentsen minden résztvevőnek.

Kérjük, amennyiben kérdésed, észrevételed van a Vadonlesővel kapcsolatban, írd meg számunkra elektronikus levélben a Vadonleso[kukac]vm.gov.hu e-mail címre.”

Láttál egy szép növényt, de nem tudom mi a neve? Érdekel, de nincs növényhatározód? Az internet segíthet: NÖVÉNYHATÁROZÓ. A Facebookon is.

MÉTA: „A MÉTA program (Magyarország Élőhelyeinek Térképi Adatbázisa) általános célkitűzése a hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése.

Célunk továbbá

• az ország nagy léptékű, aktuális élőhelytérképének és élőhely-adatbázisának elkészítése és gondozása,
• a botanikusok és ökológusok, a társtudományok és a természetvédelem szakembereinek, valamint a természetvédő társadalmi csoportok összefogásának ösztönzése,
• a tájökológiai ismeretek és szemlélet fejlesztése,
• a természetvédelmi-ökológiai oktatás és tudatformálás segítése.

A „MÉTA tudás” segítségével lehetővé válik természeti értékeink célirányosabb védelme, egy optimálisabb tájhasználat kialakítása, az életminőséget növelő táji értékek és ökoszisztémák védelme, az Európai Unióba vitt természeti hozományunk számszerűsítése.”

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület: MME – „A madárbarát Magyarországért!”

Rekord: 328 vipera született!

 328 Rákosi vipera született a Rákosi vipera Védelmi központban a Kiskunságon. Ez a szám az előző évekhez képest rekord számú. Összesen 30 anyától születtek a kis kígyók, akik a nagy meleg miatt 1-2 héttel korábban jöttek a világra, mint eddig.

Súly: 2,5 g

Hossz: 139 mm.

A most született egyedek 10-15-ös csoportokban kerültek a Központ szabadtéri terráriumaiba, mely természetközeli, de biztonságos élőhelyet biztosít a számukra.

A faj:

A Rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) a hazánkban élő két vipera faj egyike. A sztyeppmaradványokat részesíti előnyben élőhelyként. A változatos mikrodomborzatú, nedves és száraz gyeptípusok alkotta réteket kedveli. Leginkább legelőkön maradtak fenn, ahol változatos a mikroklíma, és a táplálék bázis is igen széles. A rákosi vipera mérge felnőtt emberre gyakorlatilag veszélytelen, a marás méhcsípés-szerű, gyorsan-múló tünetekkel jár. Fiatal korában számos predátor célpontja lehet, ilyenek a gólyák, gémek, réti héják, szalakóták, fácán és a túzok is. Télen kisebb emlősök üregeiben húzza meg magát.

Védelmi szint:

1974 óta védett faj, 1988 óta fokozottan védet és '92-óta a legmagasabb védelmi kategóriába tartozik. Eszmei értéke 1.000.000 Ft. Az IUCN listáján veszélyeztetett fajként van jelen, szerepel a Washingtoni Egyezmény CITES I. Függelékében és a Berni egyezmény HD II-es listáján is. Mindemellett NATURA 2000 kijelölő faj, mely szerint minden élő- és előfordulási helye NATURA 2000 helynek minősül, ezáltal védettséget élvez.

Forrás: MME és Rákosi vipera megőrzése

Ajánlás: >> SZEPTEMBER 1. A RÁKOSI VIPERA NAPJA <<