Gyémánt eső a Szaturnuszon

A Szaturnuszról és a Jupiterről érkező új adatok arra utalnak, hogy ezen a két bolygón a légkör gyakori összetevője a gyémánt. Kevin Baines, a NASA kutatója azt nyilatkozta, hogy évente akár 1000 tonna gyémánt is keletkezhet a Szaturnuszon, melyek közül a legnagyobbak akár 1 centiméter átmérőjűek is lehetnek.

A kutatók a bolygók hőmérsékleti és nyomás-előrejelzéseit elemezték, és azt kutatták, hogyan viselkedik a szén a megadott körülmények között. A gyémánt keletkezési folyamatok valószínűleg a két bolygó felső légkörében történik. Ez a terület a viharok sávja, ahol a villámok energiája a metánt korommá égeti el. A lefelé hulló korom egyre nagyobb nyomás alá kerül, végül 1600 km zuhanás után grafittá válik, ami további 6000 km zuhanás után gyémántkristályokká szilárdulnak. Ez után még 30.000 km zuhanás vár rájuk, hogy földet érjenek.

A kutatók szerint viszont a felszínen már olyan szélsőségesen nagy a nyomás és a hőmérséklet, hogy a gyémánt nem tartja meg a kristályos formáját, bár még nem tudják, hogy mi történik vele a felszínen. A hipotézisek szerint folyékony szén tengerré alakulhat át.

Forrás: Index

Hétvégi rövid hírek

Fejlesztik a nyíregyházi botanikus kertet

EU-s és állami támogatásokból végeznek majd természetvédelmi rekonstrukciós fejlesztést a Tuzson János Botanikus Kerten Nyíregyházán.

További infók: Híradó.hu

Holdakon is kutatják az életet

Csillagászok szerint nem csupán az exobolygókat, de azok holdjain is érdemes lenne az életet kutatni.

További infók: Híradó.hu

Kapcsolódó bejegyzés: Hét lakható bolygó

A legnagyobb galaxis

Az NGC 6872 az ismert univerzum eddigi legnagyobb galaxisa. A látványos óriás 5x nagyobb a Tejútgalaxisnál, és közel 212 millió fényévre fekszik.

További infók: Híradó.hu

Eltűnnek a bengáli erdők

Folyamatosan csökkennek a mangrove erdők a Sunbard erdőségben, ami súlyos következményekhez vezethet. Egyetlen év alatt 200 méternyi partszakasz tűnt el.

További infók: Híradó.hu

Hidegebb, mint az abszolút nulla fok

Német kutatóknak sikerült 0 Kelvin-fok alatti hőmérsékletet elérniük, egy kálium atomokból álló kvantumgázon végzett kísérlettel. Ezzel áttörték az ismert fizika egyik legismertebb korlátját, az abszolút 0 fokot.

További infók: Index

Hét lakható bolygó

 Egy évvel ezelőtt elindult egy tudományos program, mely lakható bolygókat keres a galaxisunkban. A projekt tavaly indult útnak két égitesttel, mára viszont a számuk hétre nőtt. A kutatócsoport arra számított, hogy egy év alatt maximum két ilyen bolygót találnak, így az öt felfedezett égitest nagy eredménynek számít.

nationalgeographic.com

Jelenleg a csillagászok 900 exobolygót, azaz Naprendszeren túli bolygót találtak, és tovább 2500 vár még arra, hogy létüket igazolják a kutatók. A lakhatósághoz viszont három kritériumoknak kell megfelelniük, ilyen a szülőcsillag által sugárzott hőenergia mennyiségének stabilitása, az égitest tömege és a bolygó mérete. 

Mivel egyre több közlemény születik, hogy újabb és újabb lakható bolygót találtak, ami összezavarhatja a laikusokat, ezért a kutatócsoport létrehozott egy online bolygóadatbázist, egy mindenki számára elérhető katalógust, hogy valós információk jussanak el az érdeklődőkhöz.

Forrás: Index

Rövid hírek

1. Három, bizarr kinézetű ugróvillást fedeztek fel egy spanyol barlangban

Pygmarrhopalites maestrazgoensis

Pygmarrhopalites cantavetulae

Oncopodura fadriquei

Az állatokat Maestrazgo-barlangjaiban találták meg, mintegy 2000 méteres magasságban. Barlangon kívül akár – 40°C is lehet, míg belül 5-11 fok közötti tartományban marad a hőmérséklet. A kutatók az állatok adaptálódását akarják megvizsgálni a nedves, hideg fénytelen környezethez.

Forrás és bővebb leírás: Híradó.hu

2. Felfedezték az eddig leghatalmasabb fekete lyukat

A fekete lyukat egy 250 millió fényévre lévő apró galaxisban fedezték fel. Tömege 17 milliárdszor nagyobb, mint a mi Napunké.

Forrás és bővebb információk: Híradó.hu

3. Veszélyben az amuri tigrisek és leopárdok élőhelye

Oroszországban az amuri tigrisek és leopárdok élőhelyeként szolgáló természetvédelmi terület mellé terveznek földház-cseppfolyósító üzemet. Ezzel a terület elvesztené nemzetközi státuszát, mint bioszféra rezervátum és mint etalon. Az üzem ráadásul nem csak a nagyvadakban tenne károkat, hanem a hajózás miatt a tengeri bioszférában, de még a halászatot is károsítaná.

Forrás és bővebb információk: Híradó.hu

A kép csak illusztráció; http://akvaguru.hu/

4. Lefotózták a DNS-t

Sikerült elektronmikroszkóppal képet készíteni a kettős spirál szerkezetű DNS-ről. Ezzel a technikával nem csak lenyűgöző képeket tudnak lefotózni, de RNS-ek és fehérjék kapcsolatát is meg tudják vizsgálni.

Forrás és bővebb információk: Index

Képek:
1. Amuri leopárd
2. Két pillér között kifeszített DNS (vonal)

* * *

Egy rövid időre ritkábban posztolok, de amint vége az elő vizsgáknak, zh-knak, újra visszatérek a napi, két napi posztokra. Addig is, hasonló rövid hírekkel, beszámolókkal még várlak titeket!

Egy különös bolygó!

 A Földtől 5000 fényévnyire fekvő, PH1-nek elkeresztelt bolygót a Planet Hunters nevű önkéntes, amatőr csillagászok fedezték fel – azóta a Yale csillagászai is megerősítették a létezését.

Ez a bolygó igen különleges, ugyanis az eddig ismert egyetlen égi gömb, mely ikercsillagok körül kering, ráadásul az ikercsillagok és a PH1 körül még két további csillag is kering. Tudományos nevén a PH1 cirkumbináris bolygó, mely egy négy csillagos naprendszerben kering.

Illusztráció egy PH1 típusú bolygó elhelyezkedéséről
Kép: Origo

A bolygó átmérője hatszor nagyobb a Földénél, ami azt jelenti, hogy nagyjából Neptunusz méretű. Keringési ideje 137 nap. A Földtől kb. 900 cse-re fekszik, így a négy csillag már nem látszik napnak az égbolton.

Forrás: Origo

1 cse: csillagászati egység – 1 Nap-Föld távolság

Gyémánt bolygót találtak!

 Amerikai tudósok felfedezték a Földhöz eddigi legközelebb (40 fényév) lévő gyémántbolygót. Az 55 Cancri elnevezésű bolygó a Rák csillagkép egyik, szabad szemmel is látható csillagja körül kering. Kerülete közel kétszerese a Földének, tömege pedig nyolcszorosa. A felszíni hőmérséklet 1600 °C, és olyan közel kering a napjához, hogy egy év mindössze tizennyolc földi órát vesz igényben.

A bolygó fő alkotó eleme a szén, mely gyémánt formájában van jelen a bolygón. A csillagászok szerint a bolygó több, mint egy harmada áll a szén legstabilabb formájából, amit kb. három Föld-tömegnyi mennyiséget jelent.

Kép: Index

Az 55 Cancri felfedezése fontos a csillagászok számára. Mivel ez a hozzánk legközelebbi gyémántbolygó megfigyelése könnyebb, mint az eddig találtak. Arról nem is beszélve, hogy ez az első ilyen bolygó, mely a miénkhez hasonló nap körül kering. A tudósok azt szeretnék megvizsgálni, hogy egy a Földétől teljes mértékben különböző kémiai felépítésű bolygó szerkezete, atmoszférája és jellemzői mennyire térnek el a Földétől.

Forrás: Index

Ütköző galaxisok

 Egy, a galaxisban igen általános, ám eddig nem látott jelenséget sikerült lefotóznia a Humble űrteleszkópnak. A NGC 6745-ös jelzésű galaxis és egy kisebb galaxis között zajló kozmikus karambol már évmilliók óta is tarthat, ám ilyen fantasztikus felvételt még nem sikerült csinálni róla. A nagyobb spirálgalaxis az ütközés során elveszíti alakját, és egybe olvad a másik, kisebb galaxissal. A leszakadó porfelhők pedig a legújabb csillagok alapanyagaiként szolgálhatnak.

Ütköző galaxisok (Humble űrteleszkóp)

A kozmukus karambol – ahogy a tudósok a galaxisok ütközését nevezik – egy igen gyakori, általános és szükséges jelenség (a fekete lyukak kialakulásában kiemelten fontos). Ebben az esetben a galaxist alkotó bolygók és csillagok valójában nem érintkeznek, csupán a galaxisokat körülvevő porok, gázok és mágneses mezők lépnek kapcsolatba. Az alakváltozást pedig nagy gravitációs erő okozza.

A mi spirálgalaxisunkra, a Tejútrendszerre, ugyanez a sors vár majd. Közel négymilliárd év múlva karambolozunk, a tőlünk közel 2,5 millió fényévre lévő, de 270 km/h-ás sebességgel közeledő Androméda galaxissal.

Forrás: Index