Erszényesnyulak születtek Ausztráliában

 Most első ízben születtek hármas ikrek a közönséges erszényesnyulaknál fogságban. A három kölyök decemberben született Ausztráliában.

A közönséges erszényesnyúl (Macrotis lagotis), vagy más néven bandikut, veszélyeztetett fajnak számít. Legfőbb ellenségei a vadmacskák, rókák, a csökkenő táplálékmennyiség és az élőhelyek pusztulása. Ausztrália 8 állama közül már csak háromban találhatóak meg.

Annak érdekében, hogy megnöveljék a természetben élő egyedek számát, Queenslandban – ahol közel 6-700 egyed maradt életben – a szakemberek elektromos kerítéssel védik meg az erszényesnyulak élőhelyeit. Ez egy körülbelül 25 km²-es terület. Ám nem régen Queensland államban igen súlyos áradások történtek, aminek következtében a kerítések megrongálódtak, és a vadmacskák nagy károkat okoztak az újszülöttek között.

Valamikor az Ausztrál kontinens mintegy 70%-án jelen volt ez a faj, mára már csak szétszórt kicsiny populációi élnek a vadonban – Queensland, Nyugat-Ausztrália, Észak Terület sivatagos régiói. Az állat a száraz és félszáraz területeken él. Mindenevő állatok, mély üregben élnek, hogy testüket hűvösen tartsák, és csak éjszaka jönnek a felszínre.

Forrás: Híradó.hu

Ásotthalmi Láprét

Az Ásotthalmi Láprét Természetvédelmi Terület 1990-ben alakult meg. A területet a látogatók egyszerűen Csodarétnek nevezik, a területen megtalálható számtalan ritka, védett vagy fokozottan védett növény miatt. A helyiek a területet Királyhalmi rétként emlegetik.

Terep 2 - Tőserdő

Tőserdő a Kiskunsági Nemzeti Parkjához tartozó országosan védett természeti érték. Lakitelektől délre és Tiszaalpártól északra fekszik a Holt Tisza partján. Kijelölt természetvédelmi őre Bartol István, ő vezetett minket végig a területen. Az öböl NATURA2000 terület, melyet a kisfészkű aszat megjelenése miatt jelölték ki.

A terület természeti értékei közé tartozik a két tó. A kisebb, sekélyebb a Sulymos tó nevet kapta, habár sulyom már nem található a területen. A másik, a Nagy-tó madártani értékeiről híres. Található itt fekete harkály, nagy kócsag, fekete gólya, réti sas, kanalasgém, kis kócsag.

Emellett Tőserdő fontosabb élőhelyei a tölgy-kőris-szil ligeterdők, az Alpári-rét és Szikra-rét, nyarasok és az égeres láp. Az égeres láp viszont, sajnos 2010-ben a téli jeges árban elpusztult. 

A területen 2005 – 2008 között folyt a területek felvásárlása a Nemzeti Park által. Ezek olyan mezőgazdasági területek voltak, melyek árvizek idején csak veszteséget hoztak volna a gazdáknak, ám a súrlódás még így is fenn áll, mert a szárazabb években, amikor az árvíz nem bukik át a nyári gáton, az emberek úgy érzik, hogy a Nemzeti Park becsapta őket, és arra gondolnak, abban az évben milyen hasznot hozhatott volna a terület.

A nyári gát megint egy érdekes kérdése a területnek. A nyári gát célja ugyanis az kis vizek visszatartása volt az ’50-es években. De ahogy az árvizek egyre nőttek, úgy emelték a gátat, míg nem visszatartotta a nagyobb árvizeket. Fordulatot az 1998-as nagy árvíz hozott, mikor Szolnok veszélybe kerül, és kénytelenek voltak berobbantani a nyári gátat. Ezért is döntött úgy a vízügyi hatóság, hogy visszabontják a gátat az ’50-es évek magasságára.

A Nemzeti Parknak sok problémával kell megküzdenie. Az utóbbi évtizedekben ugyanis megváltozott az árvizek dinamikája. Már nem olyan kiszámíthatók, mint régen, így a kezeléseket sem lehet hozzájuk alakítani. Pl. a 2008-as árvíz tönkre tette a Nagy tavon lévő úszó rekettyés füzeseket, melyek fészkelő és búvóhelyként szolgáltak a madaraknak, a 2010-es jeges ár pedig sok növényzetet tett tönkre. A NP legeltetéssel és kaszálással kezeli az Alpári-rétet, és próbálják fenntartani a vizes élőhelyeket és az ártéri élőhelyeket.

Képek:
1. Sulymos tavi kilátóból az Alpári rét
2. Nagy-tó
3. Kisfészkű aszat
4. Ökörfarkkóró

Barangolás a Maros ártéren – Növénylista

 Minap Újszegeden voltunk kint felmérni. A Maros holtág partján (Szegeden Maros ártérként ismert) sétálva írtuk össze a fellelhető növényfajokat listában. A következőkben ezt a listát közlöm, több fajról képet is mutatok:

9. Magyar Ökológiai Kongresszus

Idén szeptemberben lehetőségem nyílt részt venni a 9. alkalommal Keszthelyen megrendezett Magyar Ökológus Kongresszuson.

A három napig tartó, közel 300 fős rendezvényen 6 plenáris előadásra, 88 előadásra, valamint 50 egyperces poszterismertető prezentációra (összesen 78 poszter) került sor. Az előadások három szekcióban párhuzamosan zajlottak. Ezeket a következő témakörök szerint csoportosították: Populációk közötti interakciók, Vegetációdinamika, Tájökológia, Természetvédelmi ökológia, Közösségi ökológia, Evolúció és Viselkedésökológia, Funkcionális ökológia, Nyitott adatbázisok, hálózati szolgáltatások, Ökotoxikológia, Környezeti nevelés, Elméleti ökológia, valamint A klímaváltozás hatásai.

Érdekes, hogy míg a zoológia előadásokat sokan (főleg fiatal kutatók, PhD ösztöndíjasok) hallgatták, addig a botanikával foglalkozó előadások kevesebb vendéget vonzottak. Kevés olyan egyetemi hallgatóval találkoztam, aki növénypopulációk kutatásával foglalkozik.

Az első gondolat, ami a konferencia során megfogalmazódott bennem, az a biológiai modellek fontossága. Szinte nem hangzott el olyan előadás, nem került bemutatásra olyan poszter, ahol a kutatások eredményeit ne szemléltették volna különböző statisztikai módszerekkel. Jelenleg egy merőben új kutatási stílus hódít (ami számunkra már talán nem nevezhető újnak), köszönhetően az informatika fejlődésének, a nagy ökológiai adatbázisoknak. Rá kellett döbbennem: az informatikai programokkal történő adatfeldolgozásban való jártasság nélkülözhetetlen a szakmánkban! Nem beszélve az impakt faktorral rendelkező cikkekről, amelyek egyenesen elképzelhetetlennek tűnnek statisztikai feldolgozás nélkül…

Az előadások alatt többször éreztem, hogy szakmánk igenis hasznos és elengedhetetlen (azt gondolom ezen blog olvasóit talán nem kell meggyőznöm erről)! Szólnom kell azonban a kissé „felesleges”-nek tűnő prezentációkról is. A tudomány asztalán persze aligha nevezhető egy kutatás feleslegesnek, mégis úgy látom, kötelességünk olyan vizsgálatokkal előrevinni a világot, amelyeket gyakorlati problémák hívtak életre.

Gondolataimat Fekete Gábor szavaival zárnám: „Gyakran hangoztatjuk: az ökológus kongresszus tudományunk egyfajta seregszemléje. „Kifelé” meggyőzően demonstrálhatja szakmánk hasznosságát, sőt nélkülözhetetlenségét a társadalom életében. Ezt az Európa-szerte mind hangsúlyosabb szempontot mi sem becsülhetjük le. Számunkra mégis inkább a „befelé” működő hatások az értékesek, azok az impulzusok, amelyek egy jó, vitázó kongresszuson az ökológus közösséget érik. Jótékonyan formálják a specialista létből fakadó beszűkülésre hajlamos gondolatvilágunkat, tágítják szemléletünket.”

Szerző: Gellény Kriszta

Környezettudomány Msc. Szeged

Terep 1.: Csanádi puszta

 A Csanádi puszta a Kőrös-Maros Nemzeti Park egyik igen nagy fokozottan védett területe. A terület Tótkomlóstól nyugatra és délre terül el, Királyhegyes vonaláig. A puszta három nagyobb részből épül fel, melyek csupán a Száraz-ér által érintkeznek egymással. Ez a három terület: délen a Királyhegyesi puszta, tőle északabbra a Montág puszta, és legészakabbra a Kopáncsi puszta. Ebből a három területből mi a Királyhegyesi pusztát jártuk be, melynek területén fekszik a Fekete halom, mely ex-lege védett kunhalom, és mely három település határpontja.

Teknős mentes teknősözés, avagy képek a füvészkertből!

A mai nap ismét kint voltunk Orsinak segíteni a teknősözéssel. Ráadásul ma be is szedtük a teknős csapdákat. Sajnos fogni nem sikerült, viszont sok-sok képet sikerült csinálni a füvészkertben különböző szép virágokról és növényekről, amiket most megosztok veletek.

A Tisza part növényzete

 Az extrém alacsony vízállás Szegednél lehetővé tette a gyorsan növő növényfajoknak, hogy a visszahúzódó víz által szárazra kerülő partot elárasszák. Egy pár órás felmérés alapján megállapítottuk mely fajok azok, amik az elmúlt hónapokban megtelepedtek az általában vízzel borított partszakaszon.

Következzenek a Tisza parton talált növények:

Teknős monitoring a Füvészkertben!

 Mai napra egy rövid beszámolót terveztem a Füvészkerti kiruccanásunkról. Asszisztáltam Orsi teknős monitoringjához, miközben megismerhettem a megfigyelések alapjait. Sajnos a teknősök ma bujkáltak, így a csapdák üresek maradtak, de Orsi mellcsizmába beöltözve, a tóban félig elmerülve mindet ellenőrizte és csalit is helyezett ki. 

Virág és méhecske

Én a partról asszisztáltam, a csalit nyújtottam át a víz felett és persze kattintgattam a fényképezőt. Végül mégis szerencsénk volt, sikerült észrevenni egy aprócska mocsári teknőst. A kicsike alig 27g nyomott, a páncélja torzulásmentes volt és elfért a tenyerünkben.

Orsi és a csapda :)

Megmértük a páncélját, a hasi páncélját is széltére hosszára, és Orsi feljegyezte az adatokat. Nagyon kis virgonc volt, de láthatóan nem félt tőlünk, legalábbis nem annyira, hogy állandóan behúzza a fejét.

Én nagyon jól éreztem magam, nagyon érdekes volt, és megyek majd megint asszisztálni, amint lehet :D Több teknőőőőst akarok látni :D

Kirándulás a Káli medencében

 Reggel 5:00 indulás Szegedről a Balaton északi partjára kirándulni. Vasárnap van, hétfőn munka és persze egyetem. Elkezdődött az ősz, és nyakunkon az új félév is. Ennek ellenére jó élmény és kikapcsolódás lesz ez az egy napos túra. Azért vasárnapot választottuk, mert jobb időt ígértek, mint szombatra. Reméltük, hogy be is válik.

Az útirány: Szeged → Kiskundorozsma → Forráskút → Csólyospálos → Soltvadkert → Kiskőrös (pihenő, bevásárlás) → Akasztó (pár kilométerrel akasztó után pihenés és reggeli) → Solt → Dunaföldvár (átkelés a Dunán) → Cece → Simontornya → Enying → Akarattya → Balatonfűzfő → Balatonalmádi → Balatonfüred → Tihany.

Az első komolyabb megállónk a Tihanyi félszigeten volt. Sétáltunk egy rövidet a Balaton partján, de elkezdett esni az eső, ezért gyorsan kocsiba ültünk, és irány Szentbékkála. Az eső szerencsére elállt, és úgy döntöttünk, hazafele még egyszer útba ejtjük Tihanyt, hátha jobb idő lesz.

Egynyári Bugaci Egyetem

2012. augusztus 13–17. A Szegedi Tudomány Egyetem megrendezte az Első Bugaci Nyári Egyetemet. A több, mint huszonöt résztvevő között volt hallgatóság és sok előadó is, akik érdekesebbnél érdekesebb előadásokat tartottak.