Megépülhet a Szegedi szuperlézer

 A nemzeti fejlesztési bizottság jóváhagyta a Szegedi lézerkutató központ beruházásának beillesztését az Új Széchenyi-tervbe. Habár úgy nézett ki, a szegedi szuperlézer nem épülhet fel támogatás szerződés híján, most mégis zöld utat kapott.

A tervek szerint a 2015-ig elkészülő lézer a világ legerősebb attoszekundumos lézere lesz. Az Extreme Light Infrastructure (ELI) lesz a világon az első olyan berendezés, amivel a fény és az anyag kölcsönhatását a legnagyobb intenzitással lehet vizsgálni. A berendezés az anyag- és élettudományok terén is használható vizsgálatra, és új anyag előállítására is alkalmas lesz.

Forrás: Index

A Szegedi lézerről: Fizika tartalmasan, érdekesen

Tengeri sárkány

 Kevesen tudják, hogy a középkori hajósok legendáiban szereplő tengeri sárkány egy ma is élő, és létező állat. Habár koránt sem olyan nagy és veszélyes, mint azt a régiek gondolták, a legnagyobb nagysága ugyanis csak 20 centiméter körüli.

A tengeri sárkány, vagy cafranghal (Phycodurus eque) a tűhalfélék családjába tartozik és a csikóhalak rokona.

Annyira közeli rokonságban állnak egymással, hogy a szaporodásuk is azonos. A nőstény a hím farka köré helyezi 100-300 tojását, amik beágyazódnak a bőre alá, így a védett helyen fejlődhetnek, így a hím neveli fel a kis sárkányokat. A tojások általában két hónapig maradnak ott, mielőtt kikelnének. Legnagyobb méretét két éves korában éri el.

A tengeri sárkányok élőhelye az Ausztrál korallzátonyok vidéke. Ez is hozzájárult csodálatos és egyedi, sárkányszerű kinézetéhez. A sárkányok teste alapból a csikóhalakéhoz hasonlít, ám számtalan nyúlvány és cafrang nyúl ki belőlük mindenfelé. A korallzátony számtalan színe között ezzel kitűnő álcát alakított ki magának a ragadozók ellen.

Nem csak méretükben, de táplálkozásukban is egészen mások, mint a középkori legendák sárkányai. A cafranghal ugyanis planktonikus lényekkel táplálkozik.

Videók a cafranghalról: youtube1; youtube2

Forrás: Vadonrege

Tíz faj Attenborough bárkájára

 Sir David Attenborough angol zoológus, író és dokumentumfilm készítő már számtalan veszélyeztetett fajra hívta fel a figyelmet. A 86 éves természettudós a tigris, panda és hegyi gorillák után új fajokat keres képzeletbeli bárkájára, hogy új fajokra hívja fel a figyelmet. Ezúttal tíz szokatlan és kevésbé ismert faj túléléséért harcol.

29%ban az élelmiszer termelés okozza a klímaváltozást?

 Egy új tanulmány látott napvilágot, mely szerint az üvegházgázok kibocsájtásért majdnem 29%-ban az élelmiszer-termelés lehet a felelős. A tanulmány nem csupán a szűken vett mezőgazdasági termelést vizsgálta, hanem a folyamatok egészét, azaz belevették pl.: a fakitermelést, a szállítást és trágyázást is. A Nemzetközi Agrárkutatási Konzultációs Csoport, azaz a CGIAR szerint nem kis erőfeszítésbe fog kerülni, hogy visszaszorítsák az élelmiszer termelés gázkibocsájtását.

Az átfogóbb tanulmány szerint az élelmiszer termelés az üvegházgázok kibocsájtásának 19-29%-ért felelős, és nem pedig 14%-ért, mely értéket az ENSZ becsült meg, habár a mezőgazdaság sokkal szűkebb területét vizsgálta meg.

A CGIAR szerint a megoldást a mezőgazdasági termelés hatékonyabbá tétele lenne a megoldás, mely nem csak a káros gázkibocsájtás csökkenését jelentené, hanem még sok ország jelentős pénzeket is takaríthatna meg. (pl.: Kína hatékonyabb trágyatermelése, Nagy-Britannia Új-Zélandról exportálna bárányhúst.).

A tanulmány szerint az lenne a legjobb megoldás, ha a világ a vegetarianizmus irányába tenne egy elmozdulást, ugyanis a tehenek, disznók vagy birkák etetésére használt élelmiszerek termelése jóval több földet igénye és több üvegházgáz termelést okoz, mint az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek előállítása.

Forrás: Hírado.hu

Szecsuáni Pandaközpont

 2008 májusában a Richter-skála szerinti 8-as erősségű földrengés megrongálta a Szecsuán tartományban lévő Wolong Természetvédelmi Terület megrongálódott, így 32 pandát szállítottak el onnan az ország különböző parkjaiba, 30 másikat pedig egy másik szecsuáni központba került.

Ebből a 62 pandából, 18-at most hazaszállítottak a pár napja nyitott pandaközpontba, melyet a hongkongi különleges közigazgatási övezet kormányzata támogatott. A közel 20 ezer m²-es park 59 panda befogadására képes. Az új központ viszont nem csak élőhelyet biztosít az állatok számára, de úgy alakították ki, hogy tenyésztésre, és a vadonba való visszaszoktatásra is alkalmas legyen.

Az óriáspandákból ma már körülbelül 1600 él vadon, többségük Szecsuánban. Ezzel a számmal a világ egyik legveszélyeztetettebb állatai közé tartoznak. Jelenleg közel 340 él fogságban.

Forrás: Greenfo

Németország új sztárja: Kerti sarkantyúka

 A kerti sarkantyúka nevű, élénksárga kerti növény egy nagyon hasznos és jótékony gyógynövény. Mustárolajat, illóolajokat, káliumot és olajat tartalmaz. A magjában lévő antibiotikum a légúti megbetegedések ellen kiváló, ugyanis anélkül pusztítja el a baktériumokat, hogy károsítanák a bélflórát.

A növény minden föld feletti része ehető: leveleit salátának használják fűszeres ízük miatt, a virágot sajtokkal, salátákkal fogyasztják édes borsos, retekre emlékeztető íze miatt. Virágbimbóit ecetes-sós lében szokták eltenni, így ízük olyan, mint a kapribogyó. Viszont csak nyersen ajánlott a folytatása, mert sütve-főzve, szárítva elveszik az aromája.

Amazonas őserdő - Határokon átnyúló együttműködés

 Peru északi részén, Loretóban egy közel 600.000 hektáros területet nyilvánítottak védettnek. Ezzel rezervátummá váltak újabb részei az Amazonas őserdőnek, mely gazdag élővilággal rendelkezik, valamit biológiai és kulturális diverzitás szempontjából is kiemelkedő. A terület magában foglalja a Huimeki és az Airo Pai Közösségi Természetvédelmi Területet, illetve a Güeppi-Sekime Nemzeti Parkot.

Peru, Equadorral és Kolumbiával közösen az őserdei területeket próbálják megőrizni. Ez a lépés pedig fontos része a Putumayo Háromnemzeti Természetvédelmi Folyosó (Putumayo Trinational Conservation Corridor) fejlesztéséhez. A három ország eddig nagy eredményeket ért már el az Amazonas vidékének védelmében azzal, hogy együttesen próbálnak tenni az őserdő megőrzéséért.

Forrás: Tiszta jövő

Új gyíkfaj! – Ausztrália

 Perth melletti homokdűnéken új gyíkfajt fedezett fel egy kutatócsoport. A bejelentést hétfőn tették, mely szerint a mindössze hat centiméteres méretű Ctenotus ora-nak elnevetett faj a városiasodás miatt eltűnik. A felfedezésre a Délnyugat-Ausztráliában történő biodiverzitást felmérő kutatás során került sor, az eredményeket pedig a Zootaxa folyóiratban hozták nyilvánosságra.

Ctenotus ora

A gyík egyik felfedezője, az Ausztrál Nemzeti Egyetem ökológusa Geoffrey Kay a következőket nyilatkozta: „Egy új faj felfedezése fontos pillanat a tudományban. Eddig nem ismert faj észlelése ilyen közel az ország egyik legnagyobb városához azt mutatja, mennyi minden vár még felfedezésre. Bár a felfedezés fantasztikus, nincs okunk ünnepelni. Az új gyík olyan gyorsan eltűnhet, mint amilyen hirtelen feltűnt előttünk. Csak néhányat találtunk a természetben, így tudjuk ugyan, hogy az egyedszám alacsony, de nem vagyunk biztosak a fennmaradó populáció pontos méretében” (fordítás: Híradó.hu).

A Ctenotus ora-nak otthont adó homoksávot fokozatosan beépítik, ám a kutató szerint a fejlesztőknek figyelembe kell vennie az új fajt, és a lehetőséget mennyi felfedezetlen állat vár még megtalálásra ezen a változatos területen.

Délnyugat-Ausztrália egy diverzitási forrópont – ráadásul a 25 legfontosabb körül az egyik, Madagaszkár, a Nyugat-Afrikai dzsungelek és a brazil Cerrado szavannái mellett.

„Hosszú ideje tudjuk, hogy a délnyugati rész kiemelkedő növényi diverzitást hordoz, ahogy csodás vadvirágai mutatják is – mondja Kay. – Azonban csak ezzel a kutatással ismertük fel, hogy az állatok változatossága – különösen a hüllők tekintetében – sokkal nagyobb arányú, mint korábban hittük." (fordítás: Híradó.hu).

Forrás: Híradó.hu

Fej nélküli katica

 Új rovar nemzettséget fedeztek fel Montanában. Az ebbe a nemzetségbe tartozó faj ugyanis „fej nélküli”, pontosabban képes arra, hogy torkába csúsztassa a fejét.

Az új fajt 2009-ben Ross Winton fedezte fel, egy homokdűnébe leásott csapdában. Először nem ismerte fel, és arra gondolt, hogy egy hangya darabkáit találta meg, de aztán felfedezte, hogy ez egy olyan rovar, ami a teknősökhöz hasonlóan képes elrejteni a fejét. Winton ekkor úgy döntött, hogy szakértőkhöz küldi a fej nélküli rovart, így került az ausztrál kutatókhoz. Így a rovar hivatalos leírása megtörtént a Systemic Entomology rovartani szakfolyóirat legutóbbi számában.

Az új fajból eddig mindössze két példányt sikerült begyűjteni (Montana (hím), Idaho (nőstény)), így ez a legritkább állat az USÁban. A szokások szerint a hím egyed alapján írnak le, így a névadás joga Wintont illete meg. Ő a rovartan professzoráról nevezte el a fajt, így annak a hivatalos neve Allenius iviei lett, míg a szakmabeliek a köznapi névnek a Winton katicabogara nevet ajánlották.

Michael Ivie – Winton entomológus professzora – hangsúlyozta, hogy nem csak egy ritka, új bogarat fedeztek fel, hanem a rovarok egy ritka, új nemzettségét is. A bogár mérete és színe a homokszemcsékhez hasonló, így nehéz felfedezni. Mint a legtöbb katica, ez a faj is levéltetvekkel táplálkozik, de még nem tudni, miért húzza be a fejét.

Forrás: Origo.hu

Noc, a beszélő delfin

 1977-ben került fogságba Noc, a fehér delfin. Az elejtését követően az amerikai haditengerészet tengeri emlősökkel foglalkozó programjába került, így új otthona San Diego lett.

1984-ben Noc különös elkezdte utánozni az emberek hangját. Habár a fehér delfineknek nincs gégéje, Noc valahogy kifejlesztett egy módszert, hogy az emberéhez hasonló – a delfineknél sokkal mélyebb – hangot adjon ki magából.

Noc mindössze négy évig próbálkozott az emberek ismételgetésével, aztán soha többet nem szólalt meg.

Az alábbi videón állítólag Noc hangja hallható, ahogy azt mondja az embereknek, hogy menjenek ki a vízből (Get out of the water.)

Forrás: Tisztajövő