Patkányirtás a Galápagos-szigeteken

 22 tonna patkánymérget fog a Galápagos-szigetekhez tartozó Pinzón szigetére juttatni Ecuador. A szigeten élő patkányok már madár- és hüllőfajok túlélését veszélyeztetik, ezért van szükség a drasztikus lépésre. Ecuador egyébként már évek óta tervezi, hogyan lehetne az irtást a lehető legkisebb kockázattal megvalósítani. A mostani terv szerint a mérget kék kockákba dobják le. Ez a szín csupán a patkányok figyelmét kelti fel. Emellett a sólymokat és az iguánákat ideiglenesen kitelepítették a szigetről, hogy a mérgezett tetemeket ne egyék meg. A Galápagos Conservancy munkatársai még aggódnak a végkifejlet miatt. Ha egyetlen vemhes nőstény is marad az irtás után, akkor az egész akció kárba vész.

Két új császárpingvin kolónia

Végre sikerült megtalálni azt a hatalmas császárpingvin populációt, amit a tudósok már 1999 óta keresnek a Mertz-gleccser közelében, az Anktartiszon. A pingvinek felfedezése eddig azért volt nehézkes, mert az állatok folyamatosan vándoroltak a hideg tél és a nyári olvadás miatt.

Császárpingvin fióka

Az új kolóniák körülbelül 6000 fiatal példányt foglalnak magukba, és mivel a császárpingvinek évente egy utódot hoznak létre, így a szülők teljes populációját 8500 párra becsülik.

Ez hatalmas szám, a kolóniától 250 km-re fekvő, francia Dumont d'Urville kutatóállomás közelében kikelő 2500 pingvinhez képest.

Forrás: Tiszta jövő

Tobzoska

A tobzoskák a méhlepényes emlősök egyik rendje, ami a ma élő rendek közül a méhlepényes ragadozók (Carnivorák) legközelebbi rokonai. A két rend 75 millió évvel ezelőtt vált el egymástól, az egyik oldalon kialakultak a ragadozók, a másikon pedig a tobzoskák.

A tobzoskák könnyen felismerhetőek a testüket tetőcserép módjára borító pikkelyekről, és magyar nevüket is emiatt kapták (toboz – tobzoska). A pikkelyek csupán a hasoldalát nem védik, itt a testét finom szőrzet borítja. A pikkelyek száma az életkor haladtával nem változik. Ugyanannyi pikkellyel élik le az életüket, mint amennyi a születésükkor kialakul. Ezek a védelmi szempontból nagyon fontos képződmények viszont kopnak és sérülnek az évek során, de ugyanúgy, mint pl. az emberi köröm, alulról újra nőnek.

Hátsó-Indiai Tobzoska

A tobzoskák hangyákkal, termeszekkel táplálkoznak. Mind a négy lábukon öt ujj található, melyeken erőteljes karmok alakultak ki. Ezek közül is, a mellső lábon, és annak harmadik ujján a legerősebbek ezek a táplálkozáshoz nélkülözhetetlen függelékek. Ezzel törik ugyanis fel a termeszek várait és kaparják ki a hangyabolyokat. Aztán hosszú nyelvükkel egyszerűen felnyalják a rovarokat. Éjjeli állatok, nappal az odvaikban alszanak, vagy ha nem érnek vissza időben, akkor a földbe ássák magukat, vagy egyes fajok a fákon pihennek.

Védekező tobzoska

A tobzoska magányosan élő állat. A hímek és a nőstények csak párzási időszakban találkoznak egymással. Egyetlen utódot hoz a világra, melyet a nőstény a farkán hordoz a szoptatási időszak alatt.

Óriás tobzoska múzeumban

Fontosabb fajai:

Hosszúfarkú tobzoska (Manis tetradactyla)

Óriás tobzoska (Manis gigantea)

Hátsó-indiai tobzoska (Manis javanica)

Forrás: Wikipédia

Az első magyar szőrös tatu

 Sörtés armadilló, azaz nagy szőrös tatu (Chaetophractus villosus) született a Miskolci Állatkert Trópusi-házában szeptember 2-án. A kis hím tatu a Dömpinek és Sphienak elkeresztelt armadilló pár kölykeként jött a világra.

A tatuknál két hónapos vemhesség után általában két kölyök jön a világra, de a most 126 grammal, 13 centiméterrel és 5 centis farokkal világra jövő kis tatu egyke lett. Másfél hónappal a születése után már nem csak anyatejjel táplálkozik, hanem kezdi megismerni a hús, gyümölcs és kevés zöldség fogyasztásának élvezetét is.

Szőrös tatu

A nagy szőrös tatu Dél-Amerikában honos, a pampák füves területein, félsivatagokban és ritkás erdőkben él. Az ősi övesállatok tagja. A nagy szőrös tatu kihalással veszélyeztetett faj, a világon eddig 117 példányát tartják számon, mely 118-ra növekedett a miskolci kölyökkel. Idén eddig mindössze 10 egyeddel gyarapodott a számuk, és külön öröm, a miskolci egyed, ugyanis Magyarországon eddig még nem született szőrös tatu.

Forrás: Index

Jelszavat használnak az ökörszemek

 Az ausztráliai tündér-ökörszemek különleges módszert fejlesztettek ki a fészekparazita kakukkok ellen. A kakukkok más, általában náluk kisebb énekesmadarak fészkébe helyezik a tojásaikat, rákényszerítve a szülőket, hogy neveljék fel helyette a fiókát. A kikelő kakukkfiókat kilökdösi mostohatestvéreit a fészekből, míg nem egyedül marad.

Tündér ökörszem

A tündér-ökörszemek, hogy megóvják magukat a kakukkotól egy egyedik, csak rájuk jellemző kódot tanítanak meg a fiókáknak, még mielőtt kikelnének a tojásból. Ezzel ugyan nem tudják megvédeni a fiókákat a kakukkoktól, viszont az idegen fiókákat, akik nem tudják a kódot, sorsukra hagyják. Az ökörszemek ugyanis csak akkor etetik a fiúkákat, ha azok ezt a különleges éneket csiripelik.

A tojók a kódot a hímeknek is megtanítják, és külön figyelnek arra is, hogy a kakukk ne hallhassa meg a különleges dallamot. A tündér-ökörszemek a kihalás ellen küzdenek a kakukk miatt.

Forrás: Tisztajövő

Megépülhet a Szegedi szuperlézer

 A nemzeti fejlesztési bizottság jóváhagyta a Szegedi lézerkutató központ beruházásának beillesztését az Új Széchenyi-tervbe. Habár úgy nézett ki, a szegedi szuperlézer nem épülhet fel támogatás szerződés híján, most mégis zöld utat kapott.

A tervek szerint a 2015-ig elkészülő lézer a világ legerősebb attoszekundumos lézere lesz. Az Extreme Light Infrastructure (ELI) lesz a világon az első olyan berendezés, amivel a fény és az anyag kölcsönhatását a legnagyobb intenzitással lehet vizsgálni. A berendezés az anyag- és élettudományok terén is használható vizsgálatra, és új anyag előállítására is alkalmas lesz.

Forrás: Index

A Szegedi lézerről: Fizika tartalmasan, érdekesen

Tengeri sárkány

 Kevesen tudják, hogy a középkori hajósok legendáiban szereplő tengeri sárkány egy ma is élő, és létező állat. Habár koránt sem olyan nagy és veszélyes, mint azt a régiek gondolták, a legnagyobb nagysága ugyanis csak 20 centiméter körüli.

A tengeri sárkány, vagy cafranghal (Phycodurus eque) a tűhalfélék családjába tartozik és a csikóhalak rokona.

Annyira közeli rokonságban állnak egymással, hogy a szaporodásuk is azonos. A nőstény a hím farka köré helyezi 100-300 tojását, amik beágyazódnak a bőre alá, így a védett helyen fejlődhetnek, így a hím neveli fel a kis sárkányokat. A tojások általában két hónapig maradnak ott, mielőtt kikelnének. Legnagyobb méretét két éves korában éri el.

A tengeri sárkányok élőhelye az Ausztrál korallzátonyok vidéke. Ez is hozzájárult csodálatos és egyedi, sárkányszerű kinézetéhez. A sárkányok teste alapból a csikóhalakéhoz hasonlít, ám számtalan nyúlvány és cafrang nyúl ki belőlük mindenfelé. A korallzátony számtalan színe között ezzel kitűnő álcát alakított ki magának a ragadozók ellen.

Nem csak méretükben, de táplálkozásukban is egészen mások, mint a középkori legendák sárkányai. A cafranghal ugyanis planktonikus lényekkel táplálkozik.

Videók a cafranghalról: youtube1; youtube2

Forrás: Vadonrege

Tíz faj Attenborough bárkájára

 Sir David Attenborough angol zoológus, író és dokumentumfilm készítő már számtalan veszélyeztetett fajra hívta fel a figyelmet. A 86 éves természettudós a tigris, panda és hegyi gorillák után új fajokat keres képzeletbeli bárkájára, hogy új fajokra hívja fel a figyelmet. Ezúttal tíz szokatlan és kevésbé ismert faj túléléséért harcol.

29%ban az élelmiszer termelés okozza a klímaváltozást?

 Egy új tanulmány látott napvilágot, mely szerint az üvegházgázok kibocsájtásért majdnem 29%-ban az élelmiszer-termelés lehet a felelős. A tanulmány nem csupán a szűken vett mezőgazdasági termelést vizsgálta, hanem a folyamatok egészét, azaz belevették pl.: a fakitermelést, a szállítást és trágyázást is. A Nemzetközi Agrárkutatási Konzultációs Csoport, azaz a CGIAR szerint nem kis erőfeszítésbe fog kerülni, hogy visszaszorítsák az élelmiszer termelés gázkibocsájtását.

Az átfogóbb tanulmány szerint az élelmiszer termelés az üvegházgázok kibocsájtásának 19-29%-ért felelős, és nem pedig 14%-ért, mely értéket az ENSZ becsült meg, habár a mezőgazdaság sokkal szűkebb területét vizsgálta meg.

A CGIAR szerint a megoldást a mezőgazdasági termelés hatékonyabbá tétele lenne a megoldás, mely nem csak a káros gázkibocsájtás csökkenését jelentené, hanem még sok ország jelentős pénzeket is takaríthatna meg. (pl.: Kína hatékonyabb trágyatermelése, Nagy-Britannia Új-Zélandról exportálna bárányhúst.).

A tanulmány szerint az lenne a legjobb megoldás, ha a világ a vegetarianizmus irányába tenne egy elmozdulást, ugyanis a tehenek, disznók vagy birkák etetésére használt élelmiszerek termelése jóval több földet igénye és több üvegházgáz termelést okoz, mint az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek előállítása.

Forrás: Hírado.hu

Szecsuáni Pandaközpont

 2008 májusában a Richter-skála szerinti 8-as erősségű földrengés megrongálta a Szecsuán tartományban lévő Wolong Természetvédelmi Terület megrongálódott, így 32 pandát szállítottak el onnan az ország különböző parkjaiba, 30 másikat pedig egy másik szecsuáni központba került.

Ebből a 62 pandából, 18-at most hazaszállítottak a pár napja nyitott pandaközpontba, melyet a hongkongi különleges közigazgatási övezet kormányzata támogatott. A közel 20 ezer m²-es park 59 panda befogadására képes. Az új központ viszont nem csak élőhelyet biztosít az állatok számára, de úgy alakították ki, hogy tenyésztésre, és a vadonba való visszaszoktatásra is alkalmas legyen.

Az óriáspandákból ma már körülbelül 1600 él vadon, többségük Szecsuánban. Ezzel a számmal a világ egyik legveszélyeztetettebb állatai közé tartoznak. Jelenleg közel 340 él fogságban.

Forrás: Greenfo