Egy delfin segítséget kért

 Január 11-én Kona sziget partja mentén egy csapat búvár épp ördögráják megfigyelésével foglalatoskodott, mikor meghallották a bajba jutott delfin hangját. A palackorrú delfin egyenesen az kutatók vezetőjéhez – Keller Laros – úszott. A delfin nem mutatott semmi félelmet, sőt egyre inkább nyomakodott a búvár felé, ezzel kifejezvén, hogy segítséget kér.

Mint kiderült, a palackorrú körül egy horgászzsinór tekeredett, és a horog pedig beleakadt a melluszonyába, ezért nem tudott rendesen mozogni. A delfin teljesen mozdulatlanul és békésen hagyta, hogy Keller Laros kiszabadítsa béklyóiból. A zsinórt óvatosan kellett leszednie, mert a búvár félt attól, hogy ha nagyon meghúzza, azzal még több sérülést okoz az állatnak.

A zsinór nagy részét sikerült leszedni, de mikor a többi búvár is segíteni próbált a maradékot leszedni, a delfin elúszott, és nem jött vissza.

Forrás: Origo

 

Törpe lajhármaki született Szegeden

 Hat héttel ezelőtt törpe lajhármaki született a Szegedi Vadasparkban. Az apróság egyelőre a Krumligombóc névre hallgat, és bemutatták őt a sajtónak. A kicsi születése igazi szenzáció. Lajhármakival Magyarországon csak Szegeden lehet találkozni, ráadásul 15 éve először született egészséges utód.

A kicsi nemét egyelőre nem tudták még megállapítani, ugyanis folyamatosan az anyján csüng. Malaga – az anyuka – vemhessége ráadásul titokban maradt a gondozók elől is, az állat ugyanis testesebb példány, és nem vették észre rajta a terhesség jeleit.

Születési utáni első négy hét igazán kritikus. Ugyanis egy korábbi szaporulat pár nappal a születés után elpusztult. Ám úgy tűnik, Krumpligombóc és Malaga is jól vannak, immár hat hete.

A kicsi egyelőre a Szegedi Vadasparkban marad, de később majd átkerül egy másik állatkertben. A beltenyésztés elkerülése érdekében a génállomány frissítése nagyon fontos, és ebben Krumpligombócnak nagy szerepe lehet, így Európa bármelyik országába, de akár az USÁba is átkerülhet majd.

Forrás: Szegedma.hu

Kapcsolódó bejegyzések: Ismerd meg 3. – Lajhármaki

Képek: Szegedma.hu

Klímaváltozás 13 másodpercben

A NASA New York-i Goddard Institute for Space Studies intézete 13 mp-es videót készített az 1950 óta feljegyzett átlag hőmérsékleti adatokról. Az animáció illusztrációként készült a legutóbbi klímaváltozási jelentéshez. Alapnak az 1950 és 1980 közötti átlaghőmérsékletet vették. A kék színek az ennél alacsonyabb, a sárga és piros színek az ennél magasabb átlaghőmérsékleteket jelölik. A videón jól látszik, hogy az ötvenes években történt egy nagy meleghullám a Déli-Sarkvidéken, majd a hetvenes években nagyjából egyenletesek a hideg és a meleg időszakok.

Ezek után kezdődik el a felmelegedés. Előbb szép lassan sárgába vált át az egész térkép, majd 2012-höz éve, csupán a Csendes-óceán déli részén marad egy kisebb sötét-, és a közepén egy nagyobb világoskék folt.

Érdemes megfigyelni az északi részeken – Kanada, Grönlang, Szibéria – felmelegedését (mélyvörös), de a Szahara, Nyugat-Ázsia és Amazónia területén megjelenő piros foltokat is.

Forrás: Index

Videó: Indavideó

Állathangok szabadon!

 A Corner Lab of Ornitology intézet mindenki számára elérhetővé tette több ezer állathangból álló gyűjteményét. Habár az intézmény legfőképp madarakkal foglalkozik, de a 150.000 felvétel közül, közel 9.000 más fajoktól hallható. A felvétel összesen 7.500 órás és mindenki számára ingyenesen elérhető.

Forrás: Tisztajövő

Corner Lab of Ornitology felvételei

Kerecsensólymok

 2012-ben a LIFE program – A kerecsensólyom védelme ÉK-Bulgáriában, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában – keretében felmérték a kerecsensólyom országos állományát. Az MME örömmel jelentette be, hogy tavaly a nemzeti parkok dolgozói 164 fészket számláltak meg, melyek közül 131-ben sikeresen költött a sólyompár.

Összesen 418 fiatal ragadozómadár repült ki 2012 során.

Az adatok alapján a fészekalj átlagos mérete három fióka volt, de 15 pár sikeresen nevelt fel öt utódot.

Kép webkamról 2012

A felmérés alapján az kerecsensólymok országos állománya 241-245 pár. Világállományuk 12.000 pár, de a Kárpát-medencén kívül számuk folyamatosan csökken.

Kedvelt fészkelőhelyük a nagyfeszültségű villanyoszlopok. A hazai állományok nagy része ide helyezett műfészkekben költ. A megfigyelések szerint a költőládákban nagyobb a felnevelés sikere.

Korea megváltoztatta a döntését – Bálnavadászat

 A Koreai Köztársaság 2012 júniusában döntött úgy, hogy kihasználja a bálnavadászati egyezmény kiskapuját, mely lehetővé teszi a bálnavadászatot, amennyiben az tudományos célokat támogat. A bejelentést, mind a WWF, mind IWC – bálnavadászattal foglalkozó nemzetközi bizottság –, és hozzájuk csatlakozva több kormány is elítélte, arra hivatkozva, hogy elérhetőek azok a technológiák, melyek képesek vizsgálatokat végezni anélkül, hogy a bálnákat bántani kellett.

Hosszúszárnyú bálna

Szerencsére, ezen a héten az IWC körlevelében bejelentette, hogy a Koreai Köztársaság lemond a tudományos célú bálnavadászatról. Amennyiben mégis vadászni akarták volna a pl. a veszélyeztetett hosszúszárnyú bálnák vadászatát, az azt az üzenetet hordozta volna, hogy még a legveszélyeztetettebb bálnák vadászata is megengedett.

A WWF örömmel fogadta, és gratulált a Koreai Köztársaságnak a döntésért, és reméli, hogy ezzel közelebb jutottak a bálnák megőrzéséhez és védelméhez.

Immáron már csak Japán az egyetlen ország, amely „tudományos”-nak nevezett célok mögé bújva bálnákra vadászik, miközben egyértelműen a vízemlősök húsa a japán piacokra kerül. A japán vadászat már olyan óceánra is kiterjedt, melyen tilos a vadászat. A WWF reméli, hogy Korea döntése után a japánok is belátják, hogy a bálnák megölésével végzett tudományos kutatás idejét múlt, és a bálnákat meg kell védeni.

Forrás: Greenfo

Korábban virágzanak a növények

 Az egyre melegedő klíma problémát okozhat a növények körében. A klímaváltozás miatt a virágos növények nyílási időszaka egyre korábbra tolódik, de a beporzók aktivitási ideje nem biztos, hogy képes alkalmazkodni hozzájuk. Ennek vizsgálata ugyan még ma is tart, ám a veszély nem lebecsülendő.

Egy az USÁ-ban készült tanulmány szerint, 2012-ben olyan korán virágoztak a növények, mint korábban még sohasem. Massachusetts-ben egy helyen egy hónappal hamarabb kezdődött el a nyílási időszak, mint adatrögzítések kezdetén, 1852-ben.

A kutatók szerint a hőmérséklet növekedés hatására 4 nap/°C lehet a virágzás előretolódásának üteme. A tanulmány egyik írója, Elizabeth Ellwood szerint, minél nagyobb klímaváltozás, annál hamarabb fognak virágozni a növények.

A klímaváltozás nem elvetendő dolog. A kutatások és vizsgálatok alapján 2012. 1880 óta a tíz legmelegebb évei közé tartozik, ráadásul az USÁ-ban mért adatok szerint 1,83 °C-kal a 20. századi átlaghőmérséklet felett teljesített.

1880 óta a világ éves átlaghőmérséklete 0,8 °C-kal emelkedett, ami nem elhanyagolható. Az egyre növekvő hőmérséklethez a természet alkalmazkodik, egyes fajok északabbra vonulnak, vagy éppen feljebb a hegyekbe, növényeknél pedig a korábbi virágzás lehet bizonyíték.

Az viszont, hogy a felmelegedés természetes folyamat-e vagy valóban az emberiség CO₂ kibocsájtásának következménye, ezen megoszlanak a vélemények.

Forrás: Híradó.hu

Új gyíkfaj Madagaszkáron!

 A francia Nemzeti Kutatási Tanács (CNRS) szakemberinek irányítása alatt dolgozó nemzetközi kutatócsoport új gyíkfajt fedezett fel az afrikai szigeten. Az új hüllő a vakondgyíkfélék (Scincidae) osztályába tartozik. A francia, madagaszkári, amerikai és német kutatók a szigetország száraz, északnyugati részén fedezték fel az állatot. Ez a gyíkfaj föld alatti életmódra specializálódott, bőre fehér – hiányoznak belőle a festékanyagok –, szeme visszafejlődtek, végtagjai közül pedig csak a mellső lábai maradtak meg, de azok is inkább uszonyokra hasonlítanak.

Index.hu

A CNRS közleménye szerint az állat a kétéltűek, hüllők, emlősök és madarak anatómiai jellegzetességeit is magán hordozza, emellett kinézete hasonlít a cetfélékre, ezért is nevezték el az új gyíkfajt Hermann Melville amerikai író fehér bálnája után Sirenoscincus mobydick-nek.

Az új faj leírását a Zoosydtema című folyóiratban publikálták.

Forrás: Index

Hasonló bejegyzések: Új gyíkfaj – Ausztrália

Szélturbina az Apple-től

 2011 júniusában az Apple szabadalmi kérelmet nyújtott be egy új technológiájú szélturbinára. A technológia lényege, hogy a lapátok forgatónyomatékát a turbina hővé alakítja, és ezt a hőt használja fel elektromos áram termelésére.

Ez merőben új technológia a hagyományos szélturbinákkal szemben, amik a szél kinetikus energiáját alakítják mechanikus energiává, és végül ezt alakítják át árammá, ami által az áramtermelés képessége a szélerősségtől függ.

Ám az Apple új szabadalmában a hőtároló folyadék kiegyenlíti a szélenergia ingadozást, így folyamatos áramtermelést tesz lehetővé.

Forrás: Híradó.hu

Hasonló bejegyzések: Szélturbinák a tengeren, Víztermelő szélturbina, Állatbarát szélturbina

FÁNK új lakói: Rövidcsőrű hangyászsün

A Rövidcsőrű hangyászsün (Tachyglossus aculeatus) a hangyászsünök családjába tartozik, és annak az öt állatfajnak a tagja, melyeknél legjobban megmaradtak a hüllőkre jellemző ősi jellegek. Emellett viszont számos emlősre jellemző tulajdonságot is magával hordoz.

Élőhely

Természetes élőhelye Ausztrália, Indonéz szigetvilág, Pápua-Új Guinea. Átterjedésének egyik leheséges magyarázata, hogy a jégkorszak alatt az óceán szintje alacsonyabb volt, így az Ausztrál kontinenst földhíd kötötte össze a szigetekkel. Valószínűleg ugyanezért őshonos Tazmániában is.

Megjelenése és életmódja

Testhossza: 35 – 55 cm

Súlya: 2 – 6 kg.

Teste zömök, hengeres, megjelenése életmódjához alkalmazkodott. Fogatlan hosszú szájszervvel és ragadós nyelvvel rendelkezik, melyekkel a legkönnyebb a hangyák fogyasztása. A rovarok kitinpáncélját szarutüskékkel zúzza össze a szájában. Erős karmaival a mellső lábán képes a rothadó fát és a termeszvárat is megbontani. Tüskéit védekezésre használja, ha veszélyt sejt összegömbölyödik, vagy beássa magát a homokba.

Szemei aprók, hallójárata egészen hátul helyezkedik el.

Rendelkezik méregmiriggyel, akárcsak a kacsacsőrű emlős.

A nőstény június és augusztus között rak le egy lágy héjú tojást, melyből 10 nap múltán kel ki a kis hangyászsün. Ezek után az anya az erszényében neveli tovább, de ez az erszény nem olyan fejlett, mint az ausztrál erszényeseké.

A FÁNK egyik új lakója

Emlős, ősi bélyegekkel

A hangyászsün egy olyan emlős, mely a hüllőkre jellemző bélyegeket visel magán. Ezek az ősi bélyegek:

– lágy héjú tojással szaporodik

– kloáka: a szaporodási, emésztési és kiválasztási szervrendszer közös kivezető járata

– nyakcsigolyákhoz bordák kapcsolódnak

– vállövben hollócsontjuk és köztes kulcscsontjuk van

Ennek ellenére, emlősnek számít, ugyanis az emlősök egyik legjellegzetesebb tulajdonságát – tejjel táplálja utódját – a hangyászsün is örökölte.

Az evolúció során ezek az állatok az egyik legkorábban ágaztak el a törzsfán. Találtak hangyászsün leleteket 115 millió éves kőzetekben is, amit azt jelenti, hogy ez a csoport már akkor is létezett.

FÁNK

A rövidcsőrű hangyászsünöket ma már a Fővárosi Állat- és Növénykertben is meg lehet tekinteni. Habár az elmúlt heteket – az előírásnak megfelelően – karanténban töltötték, de hamarosan elfoglalják új helyüket az állatsimogató mellett, a wombatokkal szemben.

Forrás, további információk: Híradó.hu, Greenfo, Wikipedia