Létrejött a világ legnagyobb nemzeti parkja

Május elején jött létre a világ legnagyobb nemzeti parkja Új-Kaledóniában. A csendes-óceáni szigetvilág egy részét magába foglaló, 1,3 millió négyzetkilométer nagyságú területen alakult meg a Korall-tengeri Nemzeti Park. 

Az Ausztráliától 3000 kilométerre fekvő szigetvilágon és környékén egyedülálló élővilág alakult ki. A nemzeti park egyik legnagyobb kincse, a víz alatti geológiai és egyéb képződmények, melyek színes tenger alatti élőhelyeket teremtenek, különleges és egyedi fajok számára.

A park 48 cápafajt, 25 tengeri emlős fajt, 19 madárfajt és 5 tengeri teknősfaj otthona. 

A szigeteken 250 ezer ember él, akik a halászatból élnek meg. A park egy fenntartható halászatot szeretne kialakítani, miközben a terület biodiverzitása csak minimálisan sérül.

A Korall-tengeri Nemzeti Park csupán egy kis szelete egy nagyobb védett terület kialakításában. A Pacific Oceanscape, egy olyan védett terület lenne, mely az USA-nál négyszer nagyobb területnyi régióban szeretne védettséget kialakítani, közel 40 millió négyzetkilométer nagyságon.

A természetvédelem mellett, a tengeri erőforrások védelme is fontos célja az új nemzeti parknak.

Forrás: Greeprofit

Képek: http://news.bbcimg.co.uk/, http://newswatch.nationalgeographic.com, www.flightsaustralia.com

Elektromos szennyezés zavarja a vörösbegyek vonulását

Évtizedek óta zajlik a vita arról, hogy az elektromos eszközök által keltett elektromos vagy mágneses mező hatással van-e az emberi egészségre. Egy friss tanulmány a Nature tudományos folyóiratban, most azt bizonyította be, hogy az emberi eszközök által keltett elektromos zajok kihatnak az állatok egész érzékelési rendszerére. Például az éjszaka vándorló énekes madarak belső iránytűjét megzavarhatják ezek a zajok, és a városi területeken áthaladó vándorló madarak, a kialakult elektromágneses mezők miatt elvesztik tájékozódási képességüket.

A vándorló madárfajok közül sok a Föld mágneses mezőjét használja fel, hogy megtalálja a vonulásának megfelelő utat. Ha ebbe a mezőbe elektromágneses zajok keverednek, akkor a madarak megzavarodnak, elvesztik a megfelelő irányt.

Henrik Mouritsen az Oldenburg Egyetem egyik tudósa így magyarázta a jelenséget: "Ha érzékelni tudnánk ezt az elektromágneses zajt, az valószínűleg olyan lenne, mintha folyamatosan rock koncert szólna körülöttünk."

Mouritsen és kollégái az európai vörösbegyen vizsgálták az elektromágneses zajok hatását a madarak belső iránytűjére. A vörösbegyeket egy elektromágneses háttérzajba helyezték, mely a faházak és az egyetem Campusa között állandóan jelen van. Amikor a madarak olyan gyenge elektromágneses mezőnek van kitéve, mint amilyeneket egy AM rádió jelei és különböző elektronikus eszközök is kibocsájtanak, a madarak nem tudnak tájékozódni a mágneses iránytűjével. Tanácstalanná válnak, merre kéne menniük, és egyik házról a másikra szállnak.

Amikor a kutatók leföldelték a faházakat és lefedték őket alumínium fallal, melyek a hullámokat a föld alá vezették, a madarak visszanyerték az irányjelző képességüket. Ez a módszer a szennyezést 50 kHz-ről 5 MHz-re szorította le. Ez a két nagyságrendű intenzitás csökkentéssel, a zaj már nincs hatással a Föld mágneses mezőjére. Mikor a földelést és a falat eltávolítottak, a madarak ismét megzavarodtak.

Szerencsére az európai vörösbegy, ahogy sok más vonuló madár is, nem csupán egy navigációs módszert alkalmaz. Hogy tévútra ne kerülhessen a Nap, a csillagok állásából vagy tereptárgyak segítségével is képesek tájékozódni. Mindazon által a Föld mágnesessége általi tájékozódás az egyik legjelentősebb, ezért törekednünk kell arra, hogy az elektromágneses zajokat lecsökkentsük.

Forrás: IFL Sciense!

Élelemként a kihalás szélén

Négy, a kihalás szélén álló állatfaj menekülhetne meg, ha Kínában betiltanák a fogyasztásukat. A tobzoska, a piszeorrú majom, az aranyos sármány és a tarka varánusz legnagyobb veszélyeztetője a kínai nép. Ez a négy faj ugyanis kiemelkedő szerepű az ország étlapján.

A Kínai törvényeket szigorítva, most megpróbálják betiltani ennek a négy állatnak a fogyasztását. A TRAFFIC (Wildlife Trade Monitoring Network) vadvédelmi ellenőrző hálózat (ami az IUCN, a WWF és a CITES munkáját hivatott segíteni) felmérése szerint a kínai kereslet miatt kialakult illegális kereskedelem miatt tűnt el Vietnám, Laosz és Kambodzsa nagy részéről.

Páncélvéséssel az orvvadászok ellen

A természetvédők új módszerrel próbálkoznak, hogy megelőzzék a teknősök orvvadászatát. A teknősök egyik legnagyobb veszélyeztetője ugyanis az ember. A vadászat egyik oka, hogy egy-egy állat páncélja, akár 10.000 dollárt is érhet, hogy ezt az értéket csökkentsék, a szakemberek a teknősök páncéljára egy egyedi számot és két levelet faragnak. Ez a vésés az állatnak nem fájdalmas, és a túlélési esélyeit sem csökkenti, ami az egyedi megjelöléseknél - nem csupán a védelem, de a monitorozás szempontjából is - fontos.

Mocsári teknős, Szegedi Füvészkert

A jelenlegi közel 330 faj több mint fele kihalással fenyegetett, néhány fajnak csupán pár száz vagy még kevesebb példánya maradt fent. Az páncél miatti orvvadászat mellett a teknősöket felhasználják étkezés céljára és státuszszimbólumként is tekintenek rájuk. Épp ezért a természetvédelmi törekvések nagyon fontosak.

Az új ötlet egyelőre még nagyon friss, de a szakemberek bizakodóak azzal kapcsolatban, hogy beválik a terv.

Forrás: Tiszta jövő

Alkalmazkodtak a csernobili madarak

Idén volt a csernobili atomkatasztrófa 28. évfordulója. A katasztrófáról számtalan természet- és környezetvédelmi civil szervezet emlékezett meg, mind a Zöld OT-n, mind máshol Magyarországon. A katasztrófa okozta környezeti rombolással már évek óta foglalkoznak. Bár a tudósok elejében azt gondolták, hogy a terület hosszú évekig, akár évszázadig is élhetetlen lesz, egyre inkább visszaszorul ez a nézet, hiszen az utóbbi majdnem harminc évben a természet egyre jobban visszafoglalja a területet. Éppen emiatt, egyre több kutatás is történik a témában.

A Functional Ecology tudományos folyóiratban jelent meg Ismael Galvan spanyol tudós kutatása, mely a csernobili területen élő madarak alkalmazkodását vizsgálta a káros hatások ellen. A kutató 16 madárfaj 152 egyedét vizsgálta meg az atomreaktor környező területein. Az állatokból vér- és tollmintát vettek, a vizsgálatokat ezeken végezték el.

Zöld OT képekben

Időpont: 2014. április 25-27

Szervezők: Reflex Környezetvédelmi Egyesület, Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség

Helyszín: Komárom, Monostori erőd

Homoki macska

A homoki macska, vagy másik nevén margaritamacska (Felis margarita) a ragadozók rendjébe tartozik, ezek kívül pedig a macskafélék közé.

A faj kisebb területeken él Észak-Afrikában, az Arab-félszigeten, Pakisztánban. Türkmenisztánban és úgy gondolják, hogy Irán északi részén is előfordul. Előfordulása alapján hét alfaja ismert, a Nigerben élő Felis margarita airensis, az Arap-félszigeten élő Felis margarita harrisoni, Az Észak-Afrikában és Szaharában előforduló Felis margarita marginata, a csak Szaharában előforduló Felis margarita meinertzhageni, a Pakisztánban előélő, de mára feltételezetten kihalt Felis margarita scheffeli, és az Iránban előforduló Felis margarita thinobia.

Fotó: Tim Vickers
Forrás: Wikipedia

Az eurázsiai hiúz védelme

Az  eurázsiai hiúz (Lynx lynx) egy Magyarországon is őshonos hiúz faj. Napjainkban alig 10-15 példánya él az Északi Középhegységben, éppen ezért a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2004-ben egy védelmi tervet dolgozott ki a fajra:

2048: Nature edition

A népszerű 2048 játék Zöld Vadon változata. Katt a képre és máris játszhatsz!

Törpe lajhármaki

A törpe lajhármaki (Nycticebus pygmaeus) az emlősök osztályába, a főemlősök rendjébe, a lórifélék családjába, azon belül a lajhármakik közé tartozik. A lórifélék eredetileg Afrikában fejlődtek ki, de több millió évvel ezelőtt egy csoport Ázsiába vándorolt, itt alakultak ki a karcsó lórik és a lajhármakik. Afrikai származásuk okán rokonsági kapcsolatban állnak olyan fajokkal, mint a pottók, álpottók, medvemakik, fülesmakik és a madagaszkári lemúrok.

Elterjedés és élőhely:

Elterjedési területük Ázsiában Indiától keletre, Kínától délre és az Indonéz szigetvilágban található. Laoson, Vietnámban, Kambodzsában él a legtöbb, a Mekong folyótól keletre. Kínában csak Yuann tartományban van jelen.

Élőhelye a bambusz és örökzöld erdők, 1500 méteres magasságig. Jó alkalmazkodó képessége okán leromlott élőhelyeken is megtalálható.