Spanyolországon át veszélyes az út

 A Gibraltári-szoros az európai vonuló madarak fő nyugati átkelő helye Afrika és Európa között. Ám a szoroshoz a madaraknak át kell kelniük Spanyolországon, ahol mindig is nagy múltja volt a vonuló madarak vadászatának, befogásának és fogságban tartásának. Spanyol tudósok szerint évente mintegy 4 millió madarat fognak be vagy vadásznak le az országban. Ezek nagy része ételként végzi, vagy kalickába zárva tenyésztik őket. A legnagyobb veszélyben a kis termetű énekes madarak vannak, ám pl. az aragóniai és katalóniai lépvesszős madárfogás épp úgy halálos a fülesbaglyokra és kuvikokra is, mint az énekesekre.

Szerencsére ennek ellenére a kis testű énekesmadarak közép- és észak európai populációi stabilak, amit azzal magyaráznak, hogy sok faj megváltoztatta a vonulás irányát, és nem a Gibraltáron keresztül kelnek át Afrikába. Ennek ellenére a spanyolországi számok rémisztőek, így a spanyolországi SEO/Birdlife és még kilenc másik spanyol természetvédő szervezet nemzetközi síkra terelte a kérdést. A legutóbbi Dél-Koreában megrendezett kongresszuson az IUCN elfogadta a spanyol természetvédelmi szervezetek javaslatát, miszerint a Földközi-tenger térségében a vonuló madarak védelmét szigorítani kell. Éppen ezért a szervezet felszólította az érdekelt államokat (Ciprus, Egyiptom, Spanyolország, Görögország, Olaszország, Málta, Marokkó), hogy szigorítsanak a vonuló madarak védelmét, és hívják fel a lakossá figyelmét a madarakra leselkedő veszélyekre.

Forrás: Hírado.hu

Albínó bálnát fotóztak Ausztráliában!

Visszatért Ausztrália partjaihoz a Migaloo-nak elkeresztelt fehér albínó bálna. Az állatot 1991-ben fedezték fel, és a tudósok szerint ő az egyetlen albínó bálnaegyed a világon.

Hiradó.hu

Az albinizmus egy veleszületett pigmentáció zavar. A szervezetben lévő melanin hiánya előfordulhat bőrben, a szemben, hajban egyszerre, vagy külön-külön is. Az albínó állatok és emberek bőre és haja fehér, szemük általában piros. Ez a zavar recesszíven öröklődik, azaz az albínó állat mind a két szülőjének hordoznia kell a zavart okozó gént, és az utódnak mind a két szülőtől ezt a gént kell örökölnie.

Csemete.com

Az albinizmus előfordul embereknél, emlősöknél, halaknál, madaraknál, hüllőknél és kétéltűeknél. Általában ezek az állatok jóval sérülékenyebbek és veszélyeztetettebbek, mint az egészséges állatok, mert elvesztik a rejtőszínüket (leszámítva a havas területeket.)

image.imgsrv.farm.hu

Forrás: Hiradó.hu

9. Magyar Ökológiai Kongresszus

Idén szeptemberben lehetőségem nyílt részt venni a 9. alkalommal Keszthelyen megrendezett Magyar Ökológus Kongresszuson.

A három napig tartó, közel 300 fős rendezvényen 6 plenáris előadásra, 88 előadásra, valamint 50 egyperces poszterismertető prezentációra (összesen 78 poszter) került sor. Az előadások három szekcióban párhuzamosan zajlottak. Ezeket a következő témakörök szerint csoportosították: Populációk közötti interakciók, Vegetációdinamika, Tájökológia, Természetvédelmi ökológia, Közösségi ökológia, Evolúció és Viselkedésökológia, Funkcionális ökológia, Nyitott adatbázisok, hálózati szolgáltatások, Ökotoxikológia, Környezeti nevelés, Elméleti ökológia, valamint A klímaváltozás hatásai.

Érdekes, hogy míg a zoológia előadásokat sokan (főleg fiatal kutatók, PhD ösztöndíjasok) hallgatták, addig a botanikával foglalkozó előadások kevesebb vendéget vonzottak. Kevés olyan egyetemi hallgatóval találkoztam, aki növénypopulációk kutatásával foglalkozik.

Az első gondolat, ami a konferencia során megfogalmazódott bennem, az a biológiai modellek fontossága. Szinte nem hangzott el olyan előadás, nem került bemutatásra olyan poszter, ahol a kutatások eredményeit ne szemléltették volna különböző statisztikai módszerekkel. Jelenleg egy merőben új kutatási stílus hódít (ami számunkra már talán nem nevezhető újnak), köszönhetően az informatika fejlődésének, a nagy ökológiai adatbázisoknak. Rá kellett döbbennem: az informatikai programokkal történő adatfeldolgozásban való jártasság nélkülözhetetlen a szakmánkban! Nem beszélve az impakt faktorral rendelkező cikkekről, amelyek egyenesen elképzelhetetlennek tűnnek statisztikai feldolgozás nélkül…

Az előadások alatt többször éreztem, hogy szakmánk igenis hasznos és elengedhetetlen (azt gondolom ezen blog olvasóit talán nem kell meggyőznöm erről)! Szólnom kell azonban a kissé „felesleges”-nek tűnő prezentációkról is. A tudomány asztalán persze aligha nevezhető egy kutatás feleslegesnek, mégis úgy látom, kötelességünk olyan vizsgálatokkal előrevinni a világot, amelyeket gyakorlati problémák hívtak életre.

Gondolataimat Fekete Gábor szavaival zárnám: „Gyakran hangoztatjuk: az ökológus kongresszus tudományunk egyfajta seregszemléje. „Kifelé” meggyőzően demonstrálhatja szakmánk hasznosságát, sőt nélkülözhetetlenségét a társadalom életében. Ezt az Európa-szerte mind hangsúlyosabb szempontot mi sem becsülhetjük le. Számunkra mégis inkább a „befelé” működő hatások az értékesek, azok az impulzusok, amelyek egy jó, vitázó kongresszuson az ökológus közösséget érik. Jótékonyan formálják a specialista létből fakadó beszűkülésre hajlamos gondolatvilágunkat, tágítják szemléletünket.”

Szerző: Gellény Kriszta

Környezettudomány Msc. Szeged

Új áttörés a növényi gyökerek vizsgálatában!

 A skóciai James Hutton intézetben sikerült kialakítani az átlátszó termőtalajt. Ez az új találmány áttörést jelenthet a növények gyökérzónájában zajló folyamatok vizsgálatára. Az eddig rejtve maradt gyökerek, most láthatókká válnak a kutatók számára.

Kép: Index.hu

A kutatások két évet vettek igénybe. A talaj egy olyan összetett dolog, melyet nagyon nehéz leutánozni. A kutatók sok időt töltöttek a megfelelő szemcseméret, az ásványi-anyag tartalom és a talaj savanyúságának megfelelő beállításával. Emellett pedig kísérleteztek az öntözéshez használt folyadékkal is, míg végül Lionel Dupuy bejelentette, hogy elkészült a világ első átlátszó talaja, mely segítségével immáron láthatóvá válik a rizoszféra is.

A mesterséges talaj 350 – 1600 mikron vastagságú szintetikus anyagból, az úgy nevezett Nafionból készült. Ez az anyag üzemanyagcellákban segít kontroll alatt tartani az ionokat. Ám ez az anyag alkalmas arra is, hogy baktériumfilm réteget növesszünk rajta. Dupuy és csapata szintén ezt az anyagot használták fel a talaj kialakításában. Az kialakítás egyik fontos része volt, hogy a tudósok módosították az anyag szerkezetét, hogy az öntözésre úgy reagáljon, mint a természetes talaj.

Az anyag minősége ugyan nem tökéletesen utánozza a természetes termőföldet, de a fizikai és kémiai minősége alapján képes imitálni azt. Ez az új talaj lapállapotban nem átlátszó, de amint meglocsolják a kifejezetten ehhez a folyamathoz tervezett, víz alapú oldattal, a talaj és az oldat keveréke megtöri a fényt, és az anyag áttetszővé válik.

Forrás és további érdekességek: Index

Terep 1.: Csanádi puszta

 A Csanádi puszta a Kőrös-Maros Nemzeti Park egyik igen nagy fokozottan védett területe. A terület Tótkomlóstól nyugatra és délre terül el, Királyhegyes vonaláig. A puszta három nagyobb részből épül fel, melyek csupán a Száraz-ér által érintkeznek egymással. Ez a három terület: délen a Királyhegyesi puszta, tőle északabbra a Montág puszta, és legészakabbra a Kopáncsi puszta. Ebből a három területből mi a Királyhegyesi pusztát jártuk be, melynek területén fekszik a Fekete halom, mely ex-lege védett kunhalom, és mely három település határpontja.

Teknős mentes teknősözés, avagy képek a füvészkertből!

A mai nap ismét kint voltunk Orsinak segíteni a teknősözéssel. Ráadásul ma be is szedtük a teknős csapdákat. Sajnos fogni nem sikerült, viszont sok-sok képet sikerült csinálni a füvészkertben különböző szép virágokról és növényekről, amiket most megosztok veletek.

Mérföldkőhöz ért a Szabadság szigeti élőhely-rekonstrukciós projekt!

 A Mohács melletti Szabadság szigeti élőhely-rekonstrukciós projektet még 2009-ben indította útjára a WWF öt partnerével együtt. A hatalmas terepi beruházást a Coca-cola Magyarország és az Európai Unió támogatásából fedezik.

Szabadság sziget
Kép: Index

A Duna Magyarország legnagyobb ivóvíz bázisaként az egyik legfontosabb vízfolyás hazánkban. A szabályozások miatt a folyó természetes fejlődése megállt. A mellékágak lassan feltöltődnek és elzáródnak, közben pedig újak nem keletkeznek. Ez pedig igen káros következménnyel jár, mind a folyó minőségére, mind pedig az élővilágára. Ez volt az oka, hogy a WWF 2009-ben elindította hazánk legnagyobb terepi élőhely-rekonstrukcióját, melyet 5 évre terveztek. Az elmúlt években megtisztították a szigetet az inváziós és idegenhonos fajoktól, míg helyükre őshonos csemetéket telepítettek, majd július végén megérkeztek a hatalmas kotróhajók is, hogy megtisztítsák a medret a lerakódott iszaptól. Ezen kívül tervben szerepel a főág és a mellékág közötti kőgát elbontása is, melyekhez még további források kellenek.

Szabadság sziget
Kép: Index

Az élőhely-rekonstrukciós projekt mind természetvédelmi (őshonos madár-, és halfajok megtelepedése, Duna vizének tisztulása), mind társadalmi szempontból hasznosnak bizonyul. Mohács tisztább ivóvízkészletekhez juthat, a strand felújításával egy 30 éve elveszett lehetőség is visszatér, emellett a halállomány is növekedni fog, ami pedig a halászatnak lesz jó. A folyó mellékágában ugyanis számtalan hal faj ívása történik, és az újszülött halak ebben a csendesebb vízben élik le életük első szakaszát. Így ha a mellékágak eltűnnek, és újak nem keletkeznek, az számtalan halfaj egyedszámának csökkenéséhez, vagy akár pusztulásához is vezethet, így a mellékág fenntartása lényeges.

A tervezet szerint a projekt 2013-ban ér véget. Addig is folynak a munkák, és várják az adományokat mind vállalatoktól, mind magánszemélyektől, a projekt végső befejezéséhez.

Forrás: Tisztajövő

A Tisza part növényzete

 Az extrém alacsony vízállás Szegednél lehetővé tette a gyorsan növő növényfajoknak, hogy a visszahúzódó víz által szárazra kerülő partot elárasszák. Egy pár órás felmérés alapján megállapítottuk mely fajok azok, amik az elmúlt hónapokban megtelepedtek az általában vízzel borított partszakaszon.

Következzenek a Tisza parton talált növények:

Tűztornádó Ausztráliában

 Nem mindennapi látványt sikerült lefilmeznie Chris Tangleynek, aki testközelből figyelhetett meg egy ritka jelenséget az ausztrál vadonban. A Mark Wysocki klímakutató által tűzördögnek (fire devil) nevezett jelenség 30 méter magasságig ért. 

Livesciense.com

A kutató szerint a tűzördög ugyanolyan módon alakul ki, mint a Magyarországon is jól ismert porördögök, csak itt a forgószél szívó hatása nem a felszíni homokra és porra, hanem a vadonban lévő futótüzekre terjed ki. Ilyenkor a lángoszlop akár 20-30 méter magasra is felcsaphat. Miután a tűzet felszippantja az örvény a tölcsér mérete lecsökken, a forgás pedig felgyorsul. A jelenség ugyan nem ritka, viszont nagyon ritkán sikerült megfigyelni, vagy filmre venni. Tangley videója ezért sem mindennapi. Wysocki szerint a tűzördög 30 méter magasra is megnőhet, a sebessége pedig 35 km/óra sebességet is elérheti. Maga a jelenség közel 1 percig látható, mielőtt a tűz kialudna.

Forrás: Index

Magyar hódításra készülnek a mosómedvék?

 Az Európában nem őshonos, de 70 éve terjeszkedő mosómedvék egyes példányait megtalálták Magyarország több pontján. Az első állatokról az észlelések 1999-ben történtek, majd Gödöllő környékén sikerült is befogni egy állatot, de az országban megjelenő egyedek nagy része még így is a fogságban nevelt és szabadon engedett vagy megszökött állatok. Ám ennek ellenére a szakértők tartanak az állat inváziós elterjedésétől. A mosómedve egy nagyon invazív, könnyen alkalmazkodó faj, és bár az emberre nem veszélyes – kivéve ha veszélyben érzi magát –, számos betegséget hordozhat magában, ami kutyákra és más háziállatokra veszélyes lehet. Éppen ezért a mosómedvék vadászata Magyarországon egész évben engedélyezett.

Vadállatok.hu

Hazánkban a mosómedvéket háziállatként, otthon tenyésztették, ám 2010-ben betiltották az állat házi tartását. Ha elszaporodna a környezetben, az mind a természetben, mind a háziállatokban kárt tehetne. Sőt, vadászatkor egy rossz eljárás okán akár a vadász is elkaphat valamilyen kórt a kimúlt állattól. Ezért is szeretnék elkerülni a magyarországi inváziót a tudósok, akik szerint, ha betartják a 2010-es rendeletet, akkor erre lehet esély. Ha nem, a németországi példa – 1934-ben került be és ma már több, mint 400 ezres egyedszámban él az országban – alapján, ha kialakulnak a populáció alapjául szolgáló párok, akkor már nem lehet hatékonyan fellépni ellene.

Eddig az ország legkülönbözőbb helyein bukkannak fel, például Debrecen környéke, Vas megyében, Pest megye és Siófok mellett. Szerencsére szaporodó csoportokról eddig nincs információ.

schefferj.ps.hu

Mosómedve:

1. Latin név: Procyon lotor 

2. Ősi élőhely: Észak- Közép-Amerika

3. Méretek:

    – hossz: fél méter + farok (20-25 cm)

    – súly: 6-7 kg

4. Színezet: farkuk csíkozott, fekete-fehér, álarc mintázat a pofán

5. Táplálék: énekesmadarak, kis rágcsálók, puhatestűek, növények, magok, szemét

6. Aktivitás: éjszaka

7. Élethossz: 5 év

8. Betegségek: veszettség, pestis, orsóféreg, nyugat-nílusi vírus

Forrás: Origo