Jöhet a levegőből gyártott benzin?

 Egy brit cég a vízből elektrolízissel kinyert hidrogént és a levegőből kinyert szén-dioxidot vegyítve gyártott benzint. Az új üzemanyag az Air Fuel Syndication, kis észak-angliai cég találmánya. Egyelőre ugyan csak kísérletekről van szó, de azok igen ígéretesek. Az eljárással öt liter benzint állítottak elő három hónap alatt (a szén-dioxidot még nátrium-hidroxiddal is elegyítik, mielőtt a hidrogént hozzáadnák.)

A kísérletek 2010 óta folynak, névtelen adományok keretéből. A cég azt reméli, hogy még két év kutatással képesek lesznek elérni a napi 1 tonna üzemanyag előállítást.

Az új üzemanyagtól azt várják, hogy elősegíti majd a légszennyezés csökkentését, mivel ez az üzemanyag semmilyen adalék anyagot, pl. ként, nem tartalmaz!

Forrás: Index

Fenntartható minivilág

 Larry Ellison az Oracle igazgatója közel 500 millió dollárt fizetett a Lanai szigetért. A felvásárlásban nem csak maga a terület tartozott bele, hanem a víz- és elektromos közművek is. Ellison igazgató célja a szigettel, hogy létrehozzon egy teljesen fenntartható mini kultúrát, mindenféle zöld megoldásokat használva.

A tervek szerint:

1. Az energiát napelem-rendszerek
2. Az ivóvizet egy hővel működő, sóeltávolító üzem
3. Az élelmiszereket organikus farmok
4. A közlekedést pedig elektromos autók

...fogják biztosítani. A farm termékeit nem csak önellátásra, hanem a japán piacra, exportra is szánják.

A szigeten kb. 3000 ember él, sokan kételkednek a sikerben. Néhányan úgy gondolják, hogy a gyarmatosítást idéző, ütemű fejlesztés hatására jövőjük előre nem kiszámítható. Habár az anyagiak és a jó szándék megvan, de kétségek merülnek fel a radikális átalakítások kapcsán.

Forrás: Tiszta jövő

Élőhalott méhek Washingtonban

 2006 óta egyre kevesebb méh él a világon. Ennek a csökkenésnek és az úgy nevezett kolónia-összeomlási rendellenességnek (CCD) az okait még nem tudják a szakemberek, de többen úgy gondolják, hogy ez a mobil telefonok hatása, mások a növényvédő szereket okolják, és megint mások az úgy nevezett „zombiméh” jelenséggel magyarázzák.

Házi méh

A zombiméheket először 2008-ban fedezték fel Kaliforniában, később a jelenség megjelent Oregonban, szeptemberben pedig Washingtonban is a nyomára bukkantak.

Az élőhalott még jelenséget egy parazita légy okozza. Ez a rovar a méhekbe petézik bele, amik a kikelésük után a méhek belső szerveivel táplálkoznak. Az így megfertőzött rovarok viselkedés zavarban szenvednek (éjjel is kirepülnek, vonzza őket a fény, egyre bizonytalanabbul, szeszélyesebben mozognak), és mikor a parazita teljesen felemészti őket, elpusztulnak.

John Hafernik, a San Francisco-i Állami Egyetem egyik kutatója foglalkozik a zombiméhek vizsgálatával, és azok kapcsolatát a CCD-vel. Az méhek eltűnése katasztrofális lenne, ugyanis kulcsfontosságú fajok a növények beporzásához, így nem csak természeti, de gazdasági értékük is igen magas.

Forrás: Tiszta jövő

Egy különös bolygó!

 A Földtől 5000 fényévnyire fekvő, PH1-nek elkeresztelt bolygót a Planet Hunters nevű önkéntes, amatőr csillagászok fedezték fel – azóta a Yale csillagászai is megerősítették a létezését.

Ez a bolygó igen különleges, ugyanis az eddig ismert egyetlen égi gömb, mely ikercsillagok körül kering, ráadásul az ikercsillagok és a PH1 körül még két további csillag is kering. Tudományos nevén a PH1 cirkumbináris bolygó, mely egy négy csillagos naprendszerben kering.

Illusztráció egy PH1 típusú bolygó elhelyezkedéséről
Kép: Origo

A bolygó átmérője hatszor nagyobb a Földénél, ami azt jelenti, hogy nagyjából Neptunusz méretű. Keringési ideje 137 nap. A Földtől kb. 900 cse-re fekszik, így a négy csillag már nem látszik napnak az égbolton.

Forrás: Origo

1 cse: csillagászati egység – 1 Nap-Föld távolság

50.000 Daru egy helyen!

 Idén októberben a hortobágyi halastavaknál közel ötvenezer darumadár gyűlt össze őszi vonulásuk előtt. Ezek a madarak orosz és finn költőhelyekről repülnek Észa-Afrikába, ahol a telet vészelik át. A vonulási útvonaluk egyik fontos pihenőhelye a Hortobágy, ahol közel másfél hónapot töltenek. Bár maga a daru már 100 éve nem költ Magyarországon, sőt az egész Kárpát-medencében sem, mégis nagyon fontos állata kicsiny hazánknak (pl. a Hortobágyi Nemzeti Park címerének jelképe, megjelenik a koronázási paláston, és több város – pl. Püspökladány és Makó – címerében).

Daru (Grus grus)

„Igyekszünk megbecsülni heti rendszerességgel a számukat, úgynevezett szinkronszámlálást végzünk, az összes éjszakázó helyre kimennek a kollégák és megbecsülik, az elmúlt heti szám ötvenezer körül van” – nyilatkozta Tihanyi Gábor, a Hortobágyi Nemzeti Park természetvédelmi őr-szolgálatvezetője.

A hortobágyi halastó közepénél a vízmélysége ilyenkor alig 10 centiméter, így itt kényelmesen tudnak aludni, és a víz megvédi őket a ragadozóktól. Ezért itt szeretnek leginkább éjszakázni.

Forrás: Híradó.hu

Főemlősök veszélyben!

 Az ENSZ biodiverzitási egyezménye keretében kiadták a Főemlősök veszélyben elnevezésű jelentést, mely felvázolja a világ 25 legveszélyeztetettebb fajának helyzetét. Ez alapján hat rendkívül veszélyeztetett faj él Madagaszkáron, öt Afrikában, öt Dél-Amerikában és kilenc Ázsiában. Habár a múlt században nem veszített főemlős fajt a Föld, de sok faj zord jövővel néz szembe. Például a makik a világ egyik legveszélyeztetettebb emlőscsoportját alkotják természetes élőhelyükön.

Északi fügemaki
kép: cokesmithphototravel.com

A Természetvédelmi Világszövetség és más szakemberek által felvázolt tanulmány szerint a főemlősöket számos emberi tevékenység – erdő irtás, állatkereskedelem, bozóthús igény – veszélyezteti. Például a madagaszkári északi fügemaki (Lepilemur septentrionalis) egyedszáma 19-re csökkent, és az IUCN felmérései szerint 103 makifajból és alfajból mintegy 90-et kihalás veszélyeztet.

A főemlősök fontos részei földünk ökoszisztémájának, arról nem is beszélve, hogy ők az emberhez legközelebb álló fajok.

Forrás: Greenfo

Kapcsolódó bejegyzés: Veszélyben a Gorillák!

Megfejtették a gömbvillám titkát!

 A világon először ausztrál fizikusoknak sikerült megfejteniük a gömbvillám keletkezésének matematikáját. Az viharok közben vagy után, épületekben, néha repülőgépen előforduló jelenséget már régóta kutatják sikertelenül, ám most ez az elmélet talán megállja a helyét.

A gömbvillám jelenség általában egy 10-15 centiméter átmérőjű, fényes gömb, ami a keletkezése után 20-30 mp-cel egyszerűen eltűnik. A fényes gömb általában a levegőben lebeg, és egy sétáló ember sebességével halad. A tanulmány szerint akkor keletkezik, ha egymástól elszigetelt térben (kb. egymillió voltos feszültséggel), az egyik oldalon a magas energiasűrűségű levegő erős elektromágneses mezőt hoz létre, ez pedig a másik térben úgy gerjeszti a molekulákat, hogy gömb alakba összeállnak, majd energiakisülés történik.

Ez azonban még csak egy teória, amit nem bizonyítottak, de mindenesetre ez eddig a leghitelesebb magyarázat, mely a fizika törvényeire és jelenségeire alapul, és ez az elmélet egybevág az elektronok és ionok fizikájáról, mozgásáról való ismeretekkel is.

Forrás: Index.hu

Gyémánt bolygót találtak!

 Amerikai tudósok felfedezték a Földhöz eddigi legközelebb (40 fényév) lévő gyémántbolygót. Az 55 Cancri elnevezésű bolygó a Rák csillagkép egyik, szabad szemmel is látható csillagja körül kering. Kerülete közel kétszerese a Földének, tömege pedig nyolcszorosa. A felszíni hőmérséklet 1600 °C, és olyan közel kering a napjához, hogy egy év mindössze tizennyolc földi órát vesz igényben.

A bolygó fő alkotó eleme a szén, mely gyémánt formájában van jelen a bolygón. A csillagászok szerint a bolygó több, mint egy harmada áll a szén legstabilabb formájából, amit kb. három Föld-tömegnyi mennyiséget jelent.

Kép: Index

Az 55 Cancri felfedezése fontos a csillagászok számára. Mivel ez a hozzánk legközelebbi gyémántbolygó megfigyelése könnyebb, mint az eddig találtak. Arról nem is beszélve, hogy ez az első ilyen bolygó, mely a miénkhez hasonló nap körül kering. A tudósok azt szeretnék megvizsgálni, hogy egy a Földétől teljes mértékben különböző kémiai felépítésű bolygó szerkezete, atmoszférája és jellemzői mennyire térnek el a Földétől.

Forrás: Index

Veszélyben a Gorillák!

 Egy brit olajipari cég, a Soco 2012 első felében engedélyt kapott a Kongói Köztársaságtól, hogy légi felméréseket végezzenek az ugandai határ környékén. A terület Afrika első nemzeti parkjának területe, ahol számos veszélyeztetett faj talált utolsó menedéket, és ami Afrika egyik legnagyobb diverzitású területe.

A kongói miniszter szerint, habár a Virunga Nemzeti Parkot jogszabályok és törvények védelmezik, ezeket lehet rugalmasan kezelni, és ha olyan mennyiségű kőolaj található a Nemzeti Park alatt, aminek elég nagy az értéke, akkor csak rajtuk múlik, hogy tiszteletben tartják-e a nemzeti park területét.

Ám a helyzet koránt sem ilyen egyszerű. A Virunga Nemzeti Park Afrika első nemzeti parkja, ráadásul az UNESCO Világörökség Része, mely menedéket nyújt olyan veszélyeztetett fajoknak, mint a kelet-afrikai csimpánz, az okapi, a szavannai- és az erdei elefánt, valami a keleti gorilla két alfaja, a keleti síkvidéki és a hegyi gorilla.

Kép: Origo

Az afrikai főemlősök élőhelye az elmúlt két évtizedben összement. A csökkenés leginkább a gorillákat veszélyezteti (keleti gorillák élőhelyeinek 52%-a, a nyugati gorillákénak 31%-a veszett oda, míg a Cross River-i alfajénak az 59%-a tűnt el.) A legjelentősebb pusztítás a Kongói Demokratikus Köztársaságban, az Egyenlítői Afrikai nyugati részében, valamint Libériában figyelhető meg.

A Kongói Demokratikus köztársaság, Uganda és Ruanda közös határvidékén húzódó, körülbelül 80 kilométer hosszúságú Virunga-hegység a hegyi gorillák utolsó menedékhelye. Az itt élő főemlősöket Dian Fossey zoológus kutatta, aki nem csak megfigyelte az itt élő állatok életét, de küzdött az orrvadászat ellen is.

A gorillák jövője veszélyben van. Ez a faj elsősorban leveleket, gyümölcsöket, gombákat, valamint időnként rovarokat is fogyaszt. Egyetlen ragadozója a leopárd, de igazán ez sem jelent veszélyt a populációra, hiszen egy nagyobb nőstény vagy hím gorilla már képes magát megvédeni tőlük, így a legnagyobb veszélyforrása az ember. Ennek a fajnak az eltűnése kihat az általa fogyasztott táplálékra, a ragadozójára, valamint mindazon fajokra, amelyek közvetve vagy közvetetetten kapcsolatban álltak vele. A gorillák védelme ráadásul egy okból fontosabb is, mint más állatoké: genetikailag rendkívül közel állnak az emberhez.

Kép: Origo

Christian Nelleman, az ENSZ-UNEP szakértője ezt nyilatkozta 2010-ben: „Ha megölsz egy gorillát, olyan, mintha egy emberi család egy családtagját ölnéd meg.”

Forrás: Origo
Kapcsolódó bejegyzés: Ntokou-Pikounda Nemzeti Park a gorillakért

Barangolás a Maros ártéren – Növénylista

 Minap Újszegeden voltunk kint felmérni. A Maros holtág partján (Szegeden Maros ártérként ismert) sétálva írtuk össze a fellelhető növényfajokat listában. A következőkben ezt a listát közlöm, több fajról képet is mutatok: