Fán lakó sün

 Brazilia legveszélyeztetettebb ökoszisztémájában fedeztek fel egy fán lakó sündisznót. A helyiek „coandu-mirim” néven ismerik az állatok, míg a kutatok Coendou speratusnak nevezték, melyből a „speratus” latin szó „remény”-t jelent.

A Coendou speratus élőhelye a kipusztulás szélén áll, a régióban már összefüggő esőerdő nincs, csupán töredékei maradtak meg. Az itt valaha őshonos erdőt ugyanis a mezőgazdaság miatt 98%-ban már kiirtották.

A Coendou speratus egy fán lakó sündisznó. Az Atlani őserdők lombkoronái között él. Éjszakai állat, nappal faodvakban alszik. Az állatot sötétbarna tüskék fedik, melyet vöröses csíkok törnek meg. Nem rovarevő, mint a legtöbb sündisznó, táplálékát éretlen magok, fenyőmag kéreg, levél és gyümölcs alkotja.

Ezen új faj megjelenése reményt adhat a kutatóknak, hogy sok faj nem halt ki az Atlanti esőerdő térségben, csupán visszahúzódtak. Az Atlanti esőerdő a világ legnagyobb egybefüggő ökoszisztémája. Brazilia és Argentína területén fekszik. Itt található a föld legnagyobb biodiverzitása is, hiszen 264 emlős-, közel 1000 madár-, 456 kétéltű- és hüllőfaj, valamit 300-350 édesvízi hal él a területen.

Forrás: GreenProfit
Kép: Antonio Rossano Mendes - Pernambuco Egyetem

Madárélet

 Kövesd figyelemmel hét madárcsalád életét a neten keresztül. A rétisasok már kiköltötték fiókájukat a Hortobágyon, a kerecsensólymok négy tojása bármelyik nap megmozdulhat, és persze a gólyák is alig várják a kicsik világra jöttét. Most te is részese lehetsz ennek az élménynek, az alábbi linkek segítségével:

Kerecsensólymok

Kazári gólyakamera

Röszkei gólya

Gemenci fekete gólya

Nagyhalászi gólya – MME

Hortobágyi rétisas

Darányi gólya

A legjobb minőségben a kerecsensólymok életét figyelhetitek meg. Tavaly már volt kint kamera, így Samu és Hajnal kirepülését én magam is láttam. Élmény figyelni őket!

Új orángután populáció + állatkerti rövid hírek

 A WCS most februárban kezdte meg a Borneo szigetén felfedezett, közel kétszáz egyedből álló Pongo pygmaeus pygmaeus elnevezésű orángután alfaj újonnan felfedezett populációját vizsgálni. Ez az alfaj a legveszélyeztetettebb a szigeten élő alfajok közül, összlétszámát mindössze 3000-4500 példányra becsülik. Az új populáció a Sarawak állambeli Batang Ai Nemzeti Park melletti, mindegy 140 km² dzsungelben él. A WCS szakemberei felderítő körutat tettek éppen a térségben, mikor felfedezték az orángutánok által használt fészkeket és ügyesen felépített alvóhelyeket, és így találtak rá az új populációra is.

Forrás: Greenfo

Gén-tolvaj alga

A Galdieria suphuraria egy igen különleges vörösalga faj. A Yellowstone Park, Izland és az Etna vulkáni forrásainak legsikeresebb faja – az ott élő élőlények 90%-át teszi ki. Sokkal nagyobb számban fordul elő ezeken az extrém élőhelyeken, mint egyes alacsonyabb rendű extrém só- és nehézfém-toleráns baktérium vagy ősbaktérium fajok.

Ez a vörösalga faj átlagos körülmények között zöld színű és fotoszintetizálással állít elő energiát, ám az extrém körülmények között élő, nehézfém-toleráns változata sárga, és kemotróf - kémiai energianyerés - életmódra tért át. A G. suphuraria egysejtű szerveződésű, nyálkás réteget alkotva élnek köveken.

Gerald Schönknecht és csapata a Yellowstone Nemzeti Park vulkanikus forrásaitól vettek mintákat, és megvizsgálták a faj DNS-szekvenciáit. A vizsgálatok alapján pedig kiderült, hogy a faj sikerének titka, hogy géneket lop a környezetében élő baktérium- és ősbaktérium fajoktól. A folyamat jelentősége az, hogy míg a sejtmaggal nem rendelkező baktériumok képesek kicserélni egymással a DNS-szakaszaikat ivaros szaporodás nélkül (gén-transzfer), addig a magasabb rendű, sejtmaggal rendelkező eukarióták esetében, mint az algák, ez nem jellemző. A kutatók sikeresen meghatározták a G. suphuraria túléléséhez szükséges gének szerepét, és azt, hogy milyen hatékonyan alkalmazza a baktériumokra jellemző géntranszfer stratégiát. A vizsgálatok pl. azt mutatták ki, hogy az algákban az ATPáz enzim számos, ősbaktériumokra jellemző típusa jelent meg, mely a hőtűrésüket javítja. Az extrém termofil baktériumokban ez az enzim másféle szerkezettel rendelkezik, mint más élőlényekben, és ez segíti a hőtűrést. Hasonlóképpen jelentek meg a sók, arzén, higany és egyéb nehézfémek ártalmatlanítását szolgáló fehérjék kialakulásához szükséges gének is.

G. suphuraria
Kép: Christine Oesterhelt

De nem csupán ezek az enzimeket és fehérjéket „lopták” el a baktériumoktól, hanem a tápanyagfelvétel folyamatát is tőlük tanulták el. Így glicerolt, acetátot hasznosítanak, és nincsenek csupán a fotoszintézisre utalva.

A kutatók egyelőre még nem tudják a géntranszfer pontos folyamatát. Lehetséges, hogy vírusok, paraziták, szimbionta baktériumok által került be a sejtekbe. Hozzá kell tennünk viszont, hogy ha a G. suphuraria nem lenne egysejtű, akkor ez a módszer nem sokat érne. Többsejtűeknél ugyanis a géneknek az ivarsejtekbe kellene jutniuk, hogy öröklődhessenek.

A kutatók most más egysejtűeket is vizsgálnak a géntranszfer szempontjából. Az viszont már bizonyított, hogy a G. suphuraria nem lenne képes megélni ezen az extrém élőhelyen a baktériumoktól szerzett gének nélkül.

ATP: adenozin-trifoszfát - energia tárolásra, szállításra, energiaforrásként használja a szervezet.
enzim: biokatalizátor - gyorsítja a szervezetben lejátszódó biokémiai folyamatokat

Forrás: Medbio

Új tarantula Srí Lankán

 Brit zoológusok új tarantulafajt fedeztek fel Srí Lankán. Az új pók a tigrispókok családjába tartozik, és a Poecilotheria alfajba sorolták, melyeknek élőhelye Srí Lanka és India. Ezek a pókok igen gyors mozgásúak, erős a mérgük, és színesek.

Az új faj, ami a Poecilotheria rajaei nevet kapta akár 20 centisre is megnő. Külső mintázata – hasán rózsaszín gyűrű, lábain jellegzetes sárga-szürke mintázat látható – alapján valóban új faj lehet, de biztos csak a DNS vizsgálat után derül ki. Fákon él, de élőhelye egyre inkább csökken az erdőirtások miatt. Emiatt elhagyott faépületekbe költöznek, de már megtalálták őket kisebb városokban is. Ha felfedezik, hogy új fajról van szó, akkor a P. rajaei egyből a veszélyeztetett fajok listájára kerül.

Forrás: Index

Gátépítés veszélyezteti az új fajt

 2012-ben a dél-amerikai Madeira folyó mellékágának gátépítése közben fedeztek fel egy új a lábatlan kétéltűek (Gymnophiona) rendjén belül féreggőték (Caeciliidae) családjába tartozó fajt. Különleges hengeres alakja és lapos feje miatt a péniszkígyó (Atretochoana eiselti) nevet kapta.

A fajról egyelőre még igen keveset tudnak, de azt sikerült kideríteni, hogy tüdőtlen kétéltű, csak a bőrén keresztül lélegzik. Látása csupán fényérzékelésre korlátozódott, de a szaglása igen fejlett lehet. A fiatal egyedek egy másik, Francia Guyanában felfedezett féreggőtéhez hasonlóan anyjuk bőrével táplálkoznak, mely ebben az időszakban megvastagszik és a zsírtartalma is megnő. Férgekkel, termeszekkel, halakkal és vízi kétéltűekkel táplálkozik, trópusi erdők avarjában él, vizek közelében.

Péniszkígyó

Tavaly hat péniszkígyót mentettek ki egy kiszáradt folyóból, ezek közül kettőt tudtak a tudósok vizsgálni, mert egy elpusztult a maradék hármat pedig visszaengedték a természetbe. Populációjuk mérete egyelőre nem ismert, de a természetvédők szerint az Amazonas folyóhoz kapcsolódó gátépítések veszélyeztethetik létüket. A 2020-ig megépülő 30 gát amúgy is nagy károkat okozhat az esőerdőkben.

Forrás: Greenprofit

Állat és mégis növény?

 A Dél-Floridai Egyetem kutatói különös felfedezést tettek közre a múlt héten az Elysia chlorotica nevű tengeri csigáról. Az E. chlorotica Kanada és az USA partvidéki vizeiben él, és képes fotoszintetizálni és képes klorofill előállítására.

Forrás: Szabadföld.hu

Húsz év kutatás után sikerült felfedezni ennek okait is. Az újszülött E. chlorotica a sejtjeibe építi a zöldalgák génjeit, ez által lesz képes klorofill előállítására. A kísérletek azt is bizonyították, hogy a csiga, ha elég fény éri, képes állati táplálkozás nélkül leélni a teljes – egy éves – életét, és növényként viselkedik.

Forrás: Szabadföld.hu
Kapcsolódó bejegyzés: Új tengeri csigafaj, Ismerd meg 19. - Csupaszkopoltyús csigák

Állatkerti rövid hírek

Szeged

Március 23-án átadták a Fókabemutatót. A 20-án érkezett két borjúfóka, Matthias és Yenga mellé, kedden (26-án) érkezik a harmadik borjúfóka Angi. A vadaspark még egy nőstény borjút vár a héten.

Forrás: Szegedi Vadaspark

Két zöldszárnyú arapapagáj fióka született a Szegedi vadasparkban. Arafiókák már születtek a Vadasparkban, ám az igazi különlegesség, hogy téli időszakban történt a kikelés. A fiókákat egyedi, speciálisan csak nekik készített tápszerrel etetik. A két fióka már igen nagyra nőtt, és már a tollaikat is elkezdték elváltani.

Forrás és részletes információk:

Egy fókabemutató átadásának apropóján – Szegedi Vadaspark honlapja

Arabölcsöde a vadasparkban – Szegedi Vadaspark honlapja

Veszprém

Tizenöt új állat érkezett a Veszprémi Állatkertbe március 14-én. A szállítást a hirtelen jött hó megnehezítette ugyan, de az állatok végül biztonságban megérkeztek Veszprémbe. Az új egyedek négy fajból kerültek ki (ormányos medve, szakállas bagoly, dromedár, szomáli juh) és négy különböző állatkertből hozták őket. Az egyedek először karanténba kerülnek, később már a látogatók is láthatják őket.

Forrás: Veszprémi Állatkert Facebook oldala

Nyíregyházi Állatpark

Párt kapott a 10 éve Nyíregyházán élő jegesmedve hím, Ootek. Az ifjú vőlegény Kanadából származik, frissen érkezett párját, Zorát pedig a Palicsi állatkertből hozták Nyíregyházára. A Palicsi állatkert a nőstény maciért cserébe kapott egy ifjú hímet, így ők sem maradnak medve nélkül. A pénteken érkezett hölgyikét és a Kanadai urat egyelőre még csak szoktatják egymáshoz, de az állatkert gondozói remélik, hogy hamar összeengedhetik őket, és mindenki reménykedik egy rövid időn bekövetkező nászban.

Jegesmedve, Palics, 2011.

Forrás: Nyíregyházi Állatpark Facebook oldala

Fővárosi Állat- és Növénykert
Asha, a február 14-én született kis elefánt rátalált a facebookra. Akit érdekelnek a legfrissebb információk óra: Asha Facebook oldala

Az óriáskalmár egyetlen faj?

A tudósok eddig úgy gondolták, hogy az óriáskalmárok (Architeuthis sp.) genetikai változatossága sokkal nagyobb, mint a nem régiben nyilvánosságra hozott kutatások eredménye. Tom Gilbert a Koppenhágai Egyetem munkatársa, aki a kutatásokat vezette, elmondta, hogy úgy tűnik, az óriáskalmárok bolygószerte az egész világon szaporodnak egymással, genetikai változatosságuk pedig sokkal kisebb, mint bármely más vizsgált tengeri élőlényé.

Japánok által lefilmezett óriáskalmár

A tudósok 43 óriáskalmár lágy szövetét használták fel, hogy kinyerjék az állatok mitokondriális DNS-ét, mely kizárólag anyai vonalon öröklődik, és sokkal jobb a sokféleség vizsgálatára.

Az mDNS-szekvenciák nagy hasonlóságot mutattak minden mintában, ami arra utal, hogy az óriáskalmárok egyetlen fajba tartoznak (eddig a fajok számát 1 és 21 közé tippelték), ráadásul mind ugyanannak a populációnak a tagjai. Ami azért hatalmas felfedezés, mert az óriáskalmárok testformája elég változatos és a mindenütt a világon előfordulnak.

A kutatók most azon dolgoznak, hogy a sejtmagi DNS vizsgálatával megerősítsék felfedezésüket. Amennyiben ez megtörténik, akkor bizonyítást nyerhet, hogy az óriáskalmároknál nem régen bekövetkezett egy populációs terjeszkedés, ráadásul megerősítené azt a hipotézist is, hogy a poliplárvák óriási távolságokra képesek eljutni az óceánokban.

Forrás: Origo

Kapcsolódó bejegyzések: Japánok lefilmeztek egy Óriáskalmárt; Érdekes videók, rövid hírek

Invazív fajok Japánból Amerikába

 A japán partoknál 2011 márciusában történt földrengés természeti károkat is okozhat az Egyesült Államok nyugati partjainál. A földrengés okozta szökőár és roncsdarabok közel 175 idegen, a japán partoknál őshonos tengeri állatot és növényt sodortak a partokhoz. Ezek egy része invazívvá válhat, és kiszoríthatja az amerikai őshonos élőlényeket.

A fajokat folyamatosan kutatják, az Országos Óceán- és Légkörkutató Hivatal és az Oregoni Egyetem szakemberei eddig csupán a fajok felét tudták azonosítani, így az egyetem egyik tengerkutatója Japánba utazik majd, hogy megtudja, mely fajok vannak jelen a szigetország térségében abban az időszakban, mikor a szökőár is történt.

Tavaly nyáron Oregon partjainál fedeztek fel, egy betonból és fémből készült, közel húszméteres hajódokkot, mely a japánok szerint Misawából sodródott a nyugati parton. Ezen a roncson a fajok egy részét megtalálták. A dokkon az állatok és növények mellett még 10.000 mikroorganizmust is találtak. Később, decemberben újabb roncs került elől, Washington államban, melyen újabb, Amerika partjainál nem őshonos fajokkal. A kutatók összesen 46 algafajt találtak, melyek közül három közismerten invazív, ráadásul az algák 75%-a aktív, és spóráikkal már meg is kezdték a szaporodást.

A japánok becslései szerint, a szökőárral 3200x annyi hulladék (1,5 millió tonna) került az óceánba, mint egy átlagos év alatt. Ezek a hulladékokat az óceán Alaszka, Washington, Oregon és Hawaii partjaihoz sodorta. Ezekkel a hulladékokkal, és természetesen a szökőár sodrásával kerültek a fajok az USA partjaihoz. A tudósok most próbálják beazonosítani az összes fajt, és modellezik a szél- és áramlási irányokat a roncsok helyzete alapján, valamint a halak migrációját vizsgálják radioizotópok segítségével – az atomerőmű-balesetből.

Forrás: Index