A világ 15 legfurcsább állata (2)

Újabb három állat következik a listáról!

#4: Gangeszi gaviál (Gavialis gangeticus)

Besorolás: gaviálfélék << gaviálfélék << krokodilok << hüllők
Elterjedése: Pakisztán (Indus folyórendszer), India (Banglades, Mianmar: Maganadi, Gangesz, Brahmaputra, Kaladan, Irrawaddy).

A világ 15 legfurcsább állata (1)

A háziállat.hu összeszedte a 15 legfurcsább állatot, amit most bemutatok nektek a Zöld Vadonban!

#1: Sivatagi vakondpatkány vagy csupasz turkáló (Heterocephalus glaber)

Besorolás: turkálófélék << rágcsálók << emlősök
Elterjedése: Élőhelye Afrika, pontosabban Délkelet-Etiópia, kelet Kenya és Szomália.

Képek az állatkertből!

Mivel az elmúlt héten nem volt időm cikkeket vadászni, ezért úgy döntöttem, néhány képet feltöltök, amit az állatkertben készítettem!

Fóka Show Angival és Jengával

Új emlősfaj Dél-Amerikában

 Egy mosómedve nagyságú új emlősfajt fedeztek fel Dél-Amerikában. A Bassaricyon neblina, azaz Olinguito névre hallgató új állat a Procyonidae családba tartozik, ahová a mosómedvék is. Ám a Bassaricyon genus tagjai csak Dél-Amerikában találhatók meg.

Bassaricyon neblina
Forrás: si.edu

Az újonnan felfedezett állat Ecuador és Kolumbia erdeiben él, éjszakai gyümölcsevő, ám ha szükséges, akkor rovarokat is fogyaszt. A Smithsonian Intézet kutatói küllemre úgy írták le, mint egy macska és egy plüssmaci keverékét.

A faj egyébként félreazonosítva évek óta élt a washingtoni állatkertben.

Forrás: HVG
Több információ: Index

Rövid hírek a nagyvilágból

Zsiráf született Budapesten: Szerda reggelre megszületett a FÁNK idei második kis zsiráfja. Santana a pici mamája tapasztalt anyuka, ezért nem aggódnak a kicsi miatt. A borjú neme még ismeretlen, így nevet sem kapott. Már megtekinthető az állatkertben, a mamájával együtt elkülönítve a többiektől.

Forrás: Origo

Gólya a Szegedi Vadasparkból

Megkezdődött a gólyák vonulása: A gólyák már hosszú útjukra készülnek, hamarosan itt az ősz. Az MME által jeladóval ellátott gólyákat folyamatosan figyelik, és az adatok alapján elmondható, a vonulás elkezdődött. Egyes egyedek már Romániában tartózkodnak.

Forrás: Híradó.hu

Jó állapotú fosszíliára bukkantak Kínában: A tudósok által Megaconus mammaliaformis-nak elnevezett ősemlős több millió évvel a T-rex előtt, a tollad dinoszauruszok korszakában élt. A Kínában talált fosszília alapján mókusszerű alkata volt, és mérgező sarkantyúval védekezett a ragadozók ellen.

Forrás: Híradó.hu

Nimród, a kisvidra
Forrás: Délmagyar

Bemutatták Balut és Nimródot a Szegedi Vadasparkban: Pár napja bemutatták Nimródot, a Szegedi Vadaspark Természetvédelmi Mentőközpontjába került kis vidrát a nyilvánosságra. Minden évben kerül kis vidra a mentőközpontba, mint pl. Szaffi is, aki most megtekinthető az állatkertben. A 2 hónapos kis vidrát a Belvárosban, a Tisza parton találták. Picit az állatkert gondozója neveli.

Balu, a bőgőmajom kölyök
Forrás: Szeged Café

Balu, a kis bőgőmajom születése tegnap került nyilvánosságra. A körülbelül 4 hetes csöppséget az állatkert egyik gondozója neveli, és az apróság igencsak egészséges. Bőgőmajom Magyarországon csak a Szegedi Vadasparkban látható, Balu születése pedig igen nagy sikernek számít a fajmegmentési program szempontjából.

Forrás: Szeged Café, Délmagyar

Szúnyogmutáció okoz dengue-láz járványt

Közép-Amerikában kitört a dengue-láz. Ezt a betegséget a Stegomyia aegypti elnevezésű szúnyog terjeszti, ami egyébként a sárgaláz terjesztéséért is felelős. A mostani járvány megfékezésében a legnagyobb problémát az jelenti, hogy mutálódott szúnyogok terjesztik a betegséget.

Ricardo Aguilar Noguera, a chinandegai Barrios klinika kutatója beszélt róla, hogy a mutálódott szúnyogok sokkal ellenállóbbak a vegyszerekkel szemben, agresszívebben viselkednek, és akár öt kilométeres távolságot is megtesznek. Emellett az általuk hordozott betegség egy variánsa az eddig ismernek, és sokkal gyorsabb megbetegedést okoz.

Stegomyia aegypti

A járvány jelenleg Közép-Amerikában tombol, és több ezer embert fertőzött meg. Oltás nincs ellene. Alapesetben a fertőzésen 80%-ánál a tünetek enyhék, és a fertőzötteknek csak kis száma kerül életveszélyes állapotba, ám az új variáns, és a mutálódott szúnyogok sok gondot okozhatnak abban a térségben.

Forrás: Greenfo

Ötven évet jósolnak az ibériai hiúznak

A kutatók szerint a klímaváltozás gyorsabban változtatja meg egyes fajok élőhelyeit, minthogy azok alkalmazkodni tudnának hozzá. Az ibériai hiúz (Lynx pardinus) Spanyolország két déli régiójában él, és a kutatók, éppen emiatt a probléma miatt, 50 évet jósolnak a túlélésének.

Lynx pardinus

A körülbelül egy méter hosszú, akár 15 kilogramm súlyú macskaféléből közel 250 példány él már a természetben, élőhelye pedig 40.000 km²-től 1.200 km²-re csökkent. A szakértők szerint az állatot a mostani mentőprogramok, melyek eredeti élőhelyeire telepíti vissza a hiúzokat, már nem megfelelő. Radikális változásokat kell tenni, és az ibériai hiúzokat olyan környezetbe helyezni, melynek megfelelő a klímája. A tervek szerint évente hat nőstényt, ha hímet kellene új helyre költöztetni – mind 1-4 éves kor között –, hogy a faj menthető legyen.

Forrás: Greenfo

Élj Hobbitüregben – A földbe épített házak

Amerikában lassan divatba jönnek a félig föld alá épített házak, melyek nem csak biztonságosabbak, ellenállóbak, mint a felszínen álló társaik, de sokkal fenntarthatóbbak és energiatakarékosak is.

Forrás: Tisztajövő

A félig földbe épített házak előnyei:

• szélsőséges hőmérséklet ingadozással szemben ellenállóak
• nem igényel jelentős karbantartást
• energia hatékony
• könnyű, gyors elkészíthetőség
• organikus, esztétikus külső

Forrás: Tisztajövő

Az épület beton alapokra épül, és egyes kivitelezők olyan erős tetővázat építenek, hogy a rákerülő növényborításra – ami általában gyep és vadvirágok – fel is lehet menni. A természet bevonása, az energiahatékonyság pedig talán az első lépés a fenntartható lakások felé. Ráadásul egy félig föld alá épített ház nehezebben dől össze, és nincs annyira kitéve a természet játékának.

Forrás: Tisztajövő

Állatkerti hírek – Július

FÁNK

1. Két szürkenyakú koronásdaru fióka kelt ki a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A két fióka születését július 25-én hozta nyilvánosságra a FÁNK. A fiókák pihetollazata vörösesbarna, illetve zsömleszínű, és tömzsi lábakon szaladgálnak. Később felnőtt korban lábuk megnyúlik, és a fejükön is megjelenik a tollkorona, amiről a nevükről kapták. A szülőpár, Mami és Papi már 1999 óta él az állatkertben, és azóta majdnem két tucat fiókát költöttek ki.

Manul; kép: Bagosi Zoltán

2. Július 22-én érkezett hím manul – vagy pusztai vagy Pallas-macska –, a Fővárosi Állat- és Növénykertbe. A manul egy ázsiai macskaféle, és igazi ritkaságnak számít az állatkertek körében. Az új jövevény Angliából érkezett, és már látható az állatkertben.

Szegedi Vadaspark

1. Tompaorrú krokodilok születtek a Szegedi Vadasparkban. Ez még zoológiai körökben is szenzációnak számít. Ez a faj nagyon ritka, és szaporítása nagyon fontos, ezért is örömhír a 9 kis krokodil születése. A tojásokat nem a szülők, Barbi és Bobo, keltették ki, mivel a kifutójukban nincs meg hozzá a megfelelő környezet – 30 °C és 80-90% pára –, így mesterséges keltetőbe kerültek. 4 kiskrokodilt már a látogatók is megnézhetnek a 9-ből.

Tompaorrú krokodil kicsi; kép: Endrédi Lajos

Nyíregyháza – Sóstó ZOO

1. Július 25-én jelent meg a hír, hogy afrikai leopárdok születtek a nyíregyházi állatkertben. A szülőpár 2007-ben került össze, azóta minden évben születnek kis leopárdok, de idén ikrek jöttek a világra, most először. A kicsik az anyjuk kifutójában vannak.

2. Július elején fehérkezű gibbon született Nyíregyházán. A kicsivel együtt négytagúvá vált a család.

3. Július elején sárgaszakállas makik születtek nyíregyházán. Ez a faj igen ritka, így a kicsit születése nagy öröm az állatkertek számára.

Forrás: Nyíregyházi Állatkert honlapja, Szegedi Vadaspark, FÁNK

Hőségriadó - Extrém hőtűrők előnyben!

Következzenek a leghőtűrőbb fajok:

Nem régen fedeztek fel egy víz alatt élő egysejtűt, mely extrém hőtűrő képességekkel bír. Kísérletek kimutatták, hogy a 121-es törzsként ismert mikróba akár még 121 °C-on is képes szaporodni, és még 130 °C-on is túlél.

Pompei-féreg

A magas hőmérséklet kicsapja a fehérjéket, és elszakítja a kötéseket, és emiatt a legtöbb élőlény már nem tud életben maradni 60 °C hőmérsékletnél. Az efelett túlélő élőlényeket nevezzük extrém hőtűrőknek. Ahhoz, hogy a baktériumok kibírják ezt a hőmérsékletet, erősebb kötések szükségesek a DNS-ekben, és tartósabb fehérjék szükségesek. Emellett pedig 100 °C felett az élőlénynek képesnek kell lennie több ATP-t (adenozin-trifoszfát, energiaközvetítő) termelnie, mint amennyi elbomlik a hőmérséklet hatására.

Többsejtű élőlények közül egyelőre egyetlen extrém hőtűrő fajt ismerünk: ez pedig a pompeji-féreg (Alvinella pompejana), mely 5000 méter mélyen él a víz alatt. Ennek a fajnak az ideális hőmérséklet a 60 °C. Viszont nagyon érzékeny minden egyéb környezeti változásra. Az a fantasztikus még ebben a fajban, hogy az óceán alatti kürtők közelében él (itt a víz akár 400 °C is lehet), és a kutatók kiderítették, hogy ez a féreg néhány pillanatra még a 80-100° C-os hőmérsékletet is túlél.

Szaharai ezüsthangya

A többsejtűek közül, a szárazföldön az ismert leginkább hőtűrő faj a szaharai ezüsthangya (Cataglyphis bombycina), mely 55 °C-on él legjobban. Ennek egyik oka, hogy ebben a hőségben az ellenségei már nem jelennek meg.

Forrás: Index