BUÉK! - Boldog Új Évet Mindenkinek!

 És, hogy még se hagyjuk itt az évet egy újabb Zöld Vadon cikk nélkül, így jöjjön a 8. Ismerd meg: a négylevelű lóhere.

A négylevelű lóhere, az eredetileg három levelű fehérhere (Trifolium repens) egy ritka változata. E ritkaság miatt Európában a szerencse egyik szimbólumának tartják. A négylevelű változat megjelenésének esélye 1:10.000-hez, ám gyakran előfordul, hogy ha egy megtalálható, akkor általában több is lesz. Ez személyes tapasztalat. Két éve, egy nyári napon 7 négylevelű lóherét találtam egymáshoz közel lévő zöld területeken. A négy levél kialakulásának oka egyelőre nem ismert.

A fehérhere leveleinek száma nem csupán 4-ig növekedhet, a Guinness Rekordok Könyve szerint a legnagyobb levélszám eddig a 21 volt.

A hagyomány szerint a lóhere négy levele hitet, reményt, szeretet és szerencsét szimbolizál.

Forrás: Wikipédia

Rövid hírek

Tengeri madarak túlélő helyei

„A trópusi Csendes-óceán 62 tengeri madárfaj rendszeres élőhelye, melyek közül néhány népes és hatalmas kolóniákban tenyészik a távoli korallzátonyokon, míg mások alig ismertek, ritkák és jelentős veszélyben vannak. A területen fontos élőhelyeket határoztak meg a tengeri madarak védelmére. „

További infók: Greenfo

126 új fajt fedeztek fel a Nagy-Mekong régióban

„A Természetvédelmi Világalap jelentése szerint a Nagy-Mekong régióban a kutatók 126 új fajt azonosítottak 2011-ben.”

További infók: Híradó.hu

Menekülnek a fény elől a fejetlen férgek

„Kutatók szerint a sertelábú férgek nemcsak a fejükön, hanem a testükön elszórva is rendelkeznek fényérzékelőkkel.”

További infók: Híradó.hu

Túl van a mélyponton az „éjszaka királya”

„A magyar uhu állomány az 1970-es években szinte kipusztult, egy védelmi programnak köszönhetően azonban napjainkra stabilizálódott a populáció.”

További infók: Híradó.hu

Óriásbálna vetődött partra New Yorkban

„A 18 méteres közönséges barázdásbálnára az amerikai nagyváros Queens negyedében bukkantak rá. Szakemberek szerint igen halványak az állat túlélési esélyei.”

További infók: Híradó.hu

Zöld Vadon Karácsony – Rénszarvas

Ha már Karácsony és Mikulás, ismerkedjünk meg a szánhúzók királyával, a rénszarvassal. Azaz ki is igazából Rudolf?

A rénszarvas (Rangifer tarandus) egy sarkvidéken élő szarvasfaj, mely több, mint 800.000 éve létezik. Testét barna, fekete és fehéres szürke szőrzet borítja, nyaktájékon és a faron világosabb árnyalatok jelennek meg. Az egyes testtájakat borító szőrzet árnyalata földrajzi területre jellemző. Csülkei szélesek, laposak, ezáltal könnyebben jár a havon vagy a mocsarakban. Futás közben az ízületei kattognak. A rénszarvasoknál mind a két nemnél megjelenik az agancs.

Méreteik:

testhossz: 120 – 220 cm

marmagasság: 87 – 140 cm

testtömeg: 60 – 318 kg

Elterjedési területük:

Skandinávia, Észak-Oroszország, Kanada, Alaszka. Grönlandra és Izlandra betelepítették. Legdélebbi fajuk Mongóliában, Ujgurföldön él.

Elterjedési területe régen sokkal nagyobbra nyúlt. A jégkorszakok idején még Magyarország területén is előfordultak, aztán a felmelegedés miatt visszaszorult a déli határa Lengyelország és Németország egyes vidékeire.

Életmódja:

Csordákban élő, alapvetően növényevő állat, de nem veti meg a tojást vagy kisebb emlősöket sem. Étrendjében füvek, levelek, rügyek, erdei gyümölcsök, gombák és zuzmók is szerepelnek.

Nyaranta északra vonul. A csapat vezetője egy idős nőstény.

Vemhességi ideje 228 nap. Egy 5-11 kilogrammos utódot hoz a világra, aki alig egy órával a megszületése után már járni kezd. 18-30 hónapos korukban válnak ivaréretté.

Forrás: FÁNK

Zöld Vadon Karácsony – Mikulásvirág

Mindenki jól ismeri már a szinte karácsonyi szimbólummá vált piros, különleges és szép Mikulásvirágot, de most tudjunk meg többet róla!

Mikulásvirág a természetben

Mini vízerőmű

 Mint általában mindent, a japánok a vízerőművet is miniatürizálták. Az Ibasei cég által kifejlesztett víz alatti turbina, úgy fejleszt áramot, hogy ehhez sem nagyméretű gátak, sem környezetkárosítás nem szükséges. A Cappa kompakt vízenergia-generátor teljesítménye 250 W, mérete kicsi, könnyen szállítható. Intelligens rendszerének köszönhetően nem a méret és a vízmennyiség garantálja a teljesítményt – így nincs szükség duzzasztókra –, hanem a víz sebessége megnövekszik, mikor áthalad a turbinán, így több energia termelődik.

A készülék emellett teljesen újrahasznosítható, ám még nagyon drága. Az ára 12.000 dollár.

Forrás: Tiszta jövő

Hét lakható bolygó

 Egy évvel ezelőtt elindult egy tudományos program, mely lakható bolygókat keres a galaxisunkban. A projekt tavaly indult útnak két égitesttel, mára viszont a számuk hétre nőtt. A kutatócsoport arra számított, hogy egy év alatt maximum két ilyen bolygót találnak, így az öt felfedezett égitest nagy eredménynek számít.

nationalgeographic.com

Jelenleg a csillagászok 900 exobolygót, azaz Naprendszeren túli bolygót találtak, és tovább 2500 vár még arra, hogy létüket igazolják a kutatók. A lakhatósághoz viszont három kritériumoknak kell megfelelniük, ilyen a szülőcsillag által sugárzott hőenergia mennyiségének stabilitása, az égitest tömege és a bolygó mérete. 

Mivel egyre több közlemény születik, hogy újabb és újabb lakható bolygót találtak, ami összezavarhatja a laikusokat, ezért a kutatócsoport létrehozott egy online bolygóadatbázist, egy mindenki számára elérhető katalógust, hogy valós információk jussanak el az érdeklődőkhöz.

Forrás: Index

A tücsök és a delfin

 Hogy mi a közös egy tücsökben és a delfinben? Az ember első gondolata az lenne, hogy semmi. Mégis, kutatók rájöttek, hogy a tücsköket és fürge szöcskéket (Tettigoniidae) magába foglaló rovar csoportnak és a fogazott bálnáknak (pl. delfinek) van egy nagyon fontos pontja, amiben hasonlítanak egymásra.

Ez pedig a hallás.

Az Ensifera rovarok csoportjába tartozó Hemideina thoracica, a hangokat a mellső lábakon lévő dobhártyával hallja meg. A kutatók szerint az ebbe a csoportba tartozó rovaroknál a hang keresztül halad egy hang-továbbító lipiden, és ezáltal hall az állat.

Hemideina thoracica

A felfedezés előtt csupán a fogas bálnákról tudták, hogy a hallórendszerük egyik fontos komponense a lipid. A két csoport közötti hasonlóság is ebben rejlik. A lipid felerősíti a hangokat, így segít az állatok hallásában.

Egyelőre még nem tudják az okát, hogy két, evolúciós szempontból, ilyen távol álló csoport, hogyan alakíthatott ki ennyire hasonló rendszert, viszont ez a felfedezi felveti a kérdést, hogy más állatcsoportoknál is meglehet-e ez a hallórendszer?

Az új három-dimenziós képalkotó technikák tehették lehetővé ezt a nagyszerű felfedezést. Így találták meg az állatok mellső lábán. A kutatók, habár ők főként a Hemideina thoracica fajon végeztek vizsgálatokat, de biztosak benne, hogy csoport többi tagja is hasonló módon érzékeli a hangokat.

Forrás: Livescience

Hiúz a Zemplénben

Habár Magyarországon őshonos faj a hiúz, mégis manapság csupán 5-10 példány él hazánkban. A WWF Magyarország évek óta küzd azért a célért, hogy az állat életképes és stabil populációt alakítson ki újra az Északi-Középhegységben. Az alapítvány az Aggteleki Nemzeti Parkkal összefogva, 2010-ben indított el egy fajvédelmi programot az állat túlélése érdekében. Ennek a lényege, hogy egy hiúz egyedet rádiótelemetriás műholdas nyakörvvel látnak el. A nyomkövetéstől fontos információkat – kedvelt erdők, zsákmányfajok, élőhely nagyság – várnak a kutatók.

Eurázsiai hiúz

Addig is, míg ez megvalósul, kamerákkal, és télen a hóban, hagyományos nyomkövetéssel gyűjtenek információkat az állatfaj viselkedéséről. Emellett elindítottak egy örökbefogadási programot, mellyel a hiúzokat lehet megsegíteni, cserében a támogató egy oklevelet és egy élethű plüsst kap.

Eurázsiai Hiúz (Lync lynx)

Játszó hiúz kölykök

Az Eurázsiai hiúz a macskafélék közé tartozik. Ragadozó állat. Élőhelye Eurázsia, ezen belül főként Szibéria és Észak-Európa. Magyarországon az Északi-Középhegységben őshonos. Régebben eltűnt, de manapság újra megjelent az Aggteleki Nemzeti Park környékén, ahol állományát 5-10 példányra becsülik.

Az állat a macskafélékre jellemző megjelenésű. Hossza 70-110 cm, tömege 15-38 kg. A hím nagyobb és nehezebb is a nősténynél. Alkatára jellemző a hosszú láb, kerekded mancsok, melyeknek a hóban járásnál van jelentősége.

Lynx lynx

Hátsó lábán a karmok kevésbé erősen görbültek, mint a mellsőn, futás közben behúzza őket, habár a hiúz nem túl jó futó. Vadászatkor a szaglására és a hallására hagyatkozik, melyet hosszú pofaszakálla és a fülén lévő 4 cm hosszú, fekete bojt segít. A háta vörös vagy vörösesbarna, melyet sötét foltok díszítenek.

A hiúz zsákmányfajainak listája elég tág: az egerektől az őzekig terjed. Az egyik legfontosabb zsákmánya a nyúl, Szibériában a másik pedig az őz, mely a nagy hóban nehezen halad előre, így könnyű prédájává válik az állatnak.

Hiúz kölyök

Az ivarérettsége 1,5-2 éves korukban érik el. A párzási időszak február-március között van. Maximum négy kölyköt hoz a világra 65-74 nap vemhesség után. Az újszülöttek 250-300 grammosak, és anyjuk egy megközelíthetetlen rejtekhelyen neveli őket. Szemüket a 12. napon nyitják ki, ezután kezd el kinőni a tejfoguk. 6 hónap után történik az elválasztás, de 2 hónap után már húst is fogyasztanak. Az első tél után 7-10 kg-ig gyarapodnak. Összesen közel 1,5 évet maradnak az anyjuk mellett.

Hiúz kölyök

Egykor egész Európában elterjedt volt, manapság viszont veszélyeztetett fajként tartják számon. A nyugati országokban a 20. század közepére kihalt, ám napjainkban számos sikeres visszatelepítés történt.

Állatkertekben igen közkedvelt fajt, főként az európai faunát bemutató vadasparkokban és állatkertekben. Hazánkban Szegeden, Veszprémben, Nyíregyházán, Miskolcon és Kecskeméten látható.

Forrás: Greenfo, Wikipedia

Fogadj örökbe egy Hiúzt!

Szélturbinák a tengeren

 A Plymouth Egyetem Tengerkutató intézete új tanulmányt jelentetett meg, melyben rávilágítanak arra, hogy milyen előnyöket élveznének az élőlények, a tengerekbe telepített szélturbinák miatt.

Ilyen előny például, hogy a turbinák közelében tilos vonóhálót alkalmazni. Ezzel a szélturbinák közelében a halak menedéket találnak a halászok elől. Ráadásul a talpazatuk élőhelyként szolgálhat a tarisznyarákoknak és a kagylóknak is.

Emellett persze a közvetett előnyök is megmutatkoznak majd, akárcsak a szárazföldi szélerőműveknél, ez pedig a tiszta energia kinyerése, ami által kevesebb fosszilis energiahordozót használ fel a világ, így kisebb lesz a légszennyezés. Ráadásul a tervezők már a szárazföldi szélturbinák esetében is törekednek arra, hogy egyre lejjebb és lejjebb szorítsák a szélkerekek veszélyét a madarakra és denevérekre.

Forrás: Tisztajövő

Rövid hírek

Megint el vagyok kicsit havazva, így röviden néhány hír és érdekesség. A forrásoknál linkelt oldalakon részletesebben is olvashattok a hírekről!

Visszatérhetnek a vadlovak!

Az elmúlt évszázadok alatt az emberek kiirtották az igazi vadlovakat Közép-Európa élőhelyeiről. Ám az European Wildlife, a fajok fennmaradásával foglalkozó szervezet, eldöntötte, hogy megpróbálják visszahozni őket, vagy legalábbis egy hozzájuk genetikailag és küllemileg leginkább hasonlító lófajtát. A program alapja, hogy bár a vadlovak kipusztultak, bizonyos lófajták még megőrizték a génjeiket.

A vadlovakhoz legközelebb álló lófajta a Brit szigeteken honos Exmoor póni (mely a jégkorszak óta alig változott), így a program ezt az állatot választotta ki az egyik alapnak. A másik a Kárpátokból származó hucul, mely szintén a vadlovakhoz közel álló fajta.

Hucul

A folyamatot visszanemesítéssel fogják véghez vinni. Mivel a hucul ma már keveréknek számít – A Cseh Köztársaságban más fajtákkal keresztezték, hogy fenn maradhasson –, ezért csak azokat az egyedeket szaporítják majd, amelynek a génállománya a legközelebb áll a vadlovakéhoz.

Exmoor póni

Az egyik cél egy olyan fajta létrehozása, mely a legközelebb áll az európai vadlovakhoz. A másik cél pedig megfigyelni a hucul és az Exmoor póni alkalmazkodását a közép-európai sajátos klímához, földtani viszonyaihoz és élővilágához. Közép-Európa ugyanis a két fajta elterjedési területe között helyezkedik el. Az alkalmazkodás azért fontos, hogy végül melyiket választják ki, hogy részt vegyen a végső visszanemesítési programban.

Forrás: Greenfo

Megépült a Kis- és a Nagyteknős Ház Rakamazon

 2012. november 29-én adták át a 660 millió forintos, uniós támogatással felépített Kis- és Nagyteknősbéka Házat, melyek a Nagy-Morotva Vízi Tanösvény és vízi kalandtúra induló és fogadóállomásai.

A 2,2 km hosszú vízi tanösvény a Nagyteknősbéka Házból indul, mely egész évben nyitva tart, és közel 1200 m² területen interaktív kiállítással, terráriumokkal és akváriumokkal, és fantasztikus kilátással szórakoztatja látogatóit. Mindemellett az épület 2013-tól fesztivál beléptető csarnokként is működni fog, pl. a Hegyalja fesztiválon.

Nagyteknős ház

A tanösvényen 20 és 40 fő szállítására alkalmas elektromos meghajtású hajók fognak közlekedni jövőévtől kezdve, megállóinál pedig a Holt-Tisza vidékének jellegzetes növény- és állatvilágát ismerhetik meg a látogatót. A túra a Kisteknősbéka Háznál ér majd véget. Ez az épület több, mint 250 m2, ahol a helyi állatvilág bemutatása történik. Mellette pedig Ősmagyar Park is helyet kap, ahol magyar kultúra őskorával ismerkedhetnek meg a látogatók.

Forrás és további információk: Tisztajövő

Vízidisznó

A vízidisznó, vagy kapibara az emlősök, azok közül is a rágcsálók közé tartozik. Bár jóval nagyobbak náluk, de azért a tengerimalacok rokonai.

Természetes élőhelye Dél-Amerikában található. Elterjedési területe ezen belül igen nagy: Argentína, Uruguay, Kolumbia és az Amazóniai őserdő. A folyók, tavak mocsaras partvidékét kedveli, mindig a vizek környékén marad.

A világ legnagyobb rágcsálója.

Hossza akár 130 centiméter, súlya 65 kilogramm is lehet. A nőstények nagyobb termetűek. Szőrzete rövid sörteszerű, színe vörösesbarna. Feje nagy, szemei sötétbarnák, fülei kicsik. Farka szinte alig van. Mellső lábain 4, a hátsókon 3 lábujja van. Lábujjai között kicsi úszóhártyák találhatók. Amivel rendkívül jól úszik.

Bristoli állatkert kapibarái

A vízidisznók 15-20 fős csapatokban élnek, melyet általában az öreg, domináns hím vezet. Mikor eljön a száraz évszak, akár több száz fős csapatokban is összegyűlhetnek.

A vízidisznóknak jó a szaglásuk, így a hímek szagokkal jelölik meg a területüket. Ezen felül hangokkal is kommunikálnak (ugatás, füttyentés, röfögés, kattogás).

Vízidisznó mama és a kölykei

A kapibarát növényevők. Táplálékukat vízinövények, levelek, fakéreg, magvak és füvek alkotják. Alkalomadtán megdézsmálja a termesztett növényeket is.

A vízidisznók párzása az esős évszakhoz kötött. A nőstény 130 nap után 2-8 utódot hoz a világra, melyek azonnal lábra állnak, és követi az anyjukat a vízhez. 15-16 napig anyjuk tején élnek, de már ilyenkor is képesek a növények elfogyasztására. Ivarérettségüket 18 hónaposan érik el.

Kapibarák

A kapibarátnak elég sok természetes ellensége akad: anakodna, fekete kajmán, jaguár, ocelot, puma, sőt még az emberi vadászik rá a húsáért, és kártevő mivolta miatt. A katolikus egyház, akárcsak a hódot, tiszteletbeli hallá avatta a kapibarákat, azaz böjt alatt a húsát lehet fogyasztani.

Ellenségei elől a vízbe menekül, miután figyelmeztette társait. Nagyon jól el tud bújni vízi környezetben.

Forrás: Wikipedia