Érdekes videók – Rövid hírek!

Óriáskalmár videó

Elérhetővé váltak a videók az japánok által lefilmezett óriáskalmárról. Habár hazánkban egyelőre egy házi videó látható, de a közel két és fél perces felvétel lenyűgöző képeket tartalmaz! Érdemes megnézni!

Több információ: Origo

Kapcsolódó bejegyzések: Japánok lefilmeztek egy óriáskalmárt

Új-Zélandi hold-kelte

Egy lenyűgöző, vágás nélküli videót választott be a NASA a legjobb űrfotókat bemutató APOD sorozatába. A videó készítője, Mark Gee, a wellingtoni Mount Victoria felett vette fel az óriási felkelő holdat.

Forrás: Index
Kapcsolódó bejegyzés: Az óráskalmár egyetlen faj?,  Japánok lefilmeztek egy Óriáskalmárt

Dzselada

 Ez a különleges nevű állatfaj egy főemlős, pontosabban egy pávián faj. Magyarul barna páviánnak is szokták nevezni. A dzselada elnevezés a Theropitecus gelada latin nevéből származik.

Rendszertanilag a cerkófmajmok közé tartozik. Magyarországon csupán a Veszprémi állatkertben látható.

Élőhelye: Etiópia és Eritrea

Testtömeg: 13-21 kg

Testhossz: 50-74 cm

Tápláléka: fűfélék

Dzselada

Élőhely, táplálkozás: A dzseládák az egész világon csak Etiópia és Eritrea magasföldi szavannáin él. A populációk elterjedési magassága 1000 és 5000 méter között található. Az életmódja alkalmazkodott a magasság szélsőséges éghajlatához.

Egyedülálló módon csak növényekkel – fűfélékkel – táplálkozik. Esős évszakban füveket esznek, száraz évszakban a fűfélék rizómáját ássák ki a földből, vagy a szárát fogyasztják el. Átmeneti időszakban, mikor a magok érnek, akkor a dzseládák étrendjének 70%-t magok alkotják. Emellett fogyasztanak gyümölcsöt, virágot és gumókat is.

Megjelenés: A hímek 69-74 cm-esek, farokhosszuk 45-50 cm, testtömegük átlagosan 20 kg. A nőstények valamivel kisebbek, 50-65 cm-esek, 30-41 cm-es farokkal, tömegük pedig 15 kg körüli. Szőrzetük barna, mellkasukon csupasz, feltűnő, háromszög alakú folt látható. A domináns hímeknél ez élénk vörös, a nősténynél csak ivarzási időben válik ilyen színűvé. A hímeknek hosszú gallérjuk van.

Életmód: Háremtartó magatartás jellemző rájuk, azaz egy domináns hím és 2-6 nőstény, és az utódok tartoznak egy csapatba. Nem jellemző rájuk territoriális viselkedés, így megesik, hogy a csapatok laza szövedéke akár több száz fős csapatokat is létrehozhat, főleg éjszakánként.

Azok a hímek, akiknek nincs háreme, azok fiúcsapatokba tömörülnek. Közülük egy-egy időnként megpróbál átvenni egy háremet egy domináns hímtől. Ám az összecsapástól függetlenül, a nőstények döntik el, hogy melyik hím mellett folytatják az életüket, a másikat pedig elűzik.

A hímek gyakran kurkásszák a nőstényeket. Ennek csoportfenntartó ereje van. Ha egy hárem olyan nagyra nő, hogy a hím nem tud minden nőstényre odafigyelni – kurkászni –, akkor egyes nőstények kiválnak a csapatból, és új csapatot alakítanak egy másik hímmel.

Szaporodás: Esős évszakban általában több a születések száma, ennek ellenére kiemelt szaporodási időszakuk nincs. A nőstény dzselada 5-6 hónap után általában 1 utódot hoz a világra. Az ikervemhesség igen ritka. A kicsik 12-18 hónapos korukig szopnak. A nőstények hamarabb válnak ivaréretté (4-5 év), mint a hímek (5-7 év). Állatkertekben akár 30 évig is élhetnek.

Természetvédelmi állapota:

A dzseládákat nem fenyegeti közvetlen kihalás. Az IUCN Vörös Listáján alacsony kockázatú besorolást kapott. A vadonban közel 500ezer egyed él.

Legnagyobb veszélyt rá az élőhelypusztulás jelent. Korábban vadásztak is rájuk, elsősorban a hímekre, de ma már védelem alatt állnak.

Magyarországon veszélyes állatként van besorolva.

Nemzetközi besorolás: ¹CITES II. faj, ²EEP-s faj

Forrás: Wildlife, Veszprémi állatkert

¹CITES (Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről, Washingtoni egyezmény) II-es függelékéhez tartozik: Veszélyeztetett, de nem kritikus helyzetű állatok. Tudományos állományfelmérés alapján meghatározott éves mennyiség erejéig, engedélyekkel, kereskedelmi forgalomba kerülhetnek. Wikipedia

² EEP: Európai Veszélyeztetett Fajok Programja (több információ: EAZA - EEP)

Egy delfin segítséget kért

 Január 11-én Kona sziget partja mentén egy csapat búvár épp ördögráják megfigyelésével foglalatoskodott, mikor meghallották a bajba jutott delfin hangját. A palackorrú delfin egyenesen az kutatók vezetőjéhez – Keller Laros – úszott. A delfin nem mutatott semmi félelmet, sőt egyre inkább nyomakodott a búvár felé, ezzel kifejezvén, hogy segítséget kér.

Mint kiderült, a palackorrú körül egy horgászzsinór tekeredett, és a horog pedig beleakadt a melluszonyába, ezért nem tudott rendesen mozogni. A delfin teljesen mozdulatlanul és békésen hagyta, hogy Keller Laros kiszabadítsa béklyóiból. A zsinórt óvatosan kellett leszednie, mert a búvár félt attól, hogy ha nagyon meghúzza, azzal még több sérülést okoz az állatnak.

A zsinór nagy részét sikerült leszedni, de mikor a többi búvár is segíteni próbált a maradékot leszedni, a delfin elúszott, és nem jött vissza.

Forrás: Origo

 

Törpe lajhármaki született Szegeden

 Hat héttel ezelőtt törpe lajhármaki született a Szegedi Vadasparkban. Az apróság egyelőre a Krumligombóc névre hallgat, és bemutatták őt a sajtónak. A kicsi születése igazi szenzáció. Lajhármakival Magyarországon csak Szegeden lehet találkozni, ráadásul 15 éve először született egészséges utód.

A kicsi nemét egyelőre nem tudták még megállapítani, ugyanis folyamatosan az anyján csüng. Malaga – az anyuka – vemhessége ráadásul titokban maradt a gondozók elől is, az állat ugyanis testesebb példány, és nem vették észre rajta a terhesség jeleit.

Születési utáni első négy hét igazán kritikus. Ugyanis egy korábbi szaporulat pár nappal a születés után elpusztult. Ám úgy tűnik, Krumpligombóc és Malaga is jól vannak, immár hat hete.

A kicsi egyelőre a Szegedi Vadasparkban marad, de később majd átkerül egy másik állatkertben. A beltenyésztés elkerülése érdekében a génállomány frissítése nagyon fontos, és ebben Krumpligombócnak nagy szerepe lehet, így Európa bármelyik országába, de akár az USÁba is átkerülhet majd.

Forrás: Szegedma.hu

Kapcsolódó bejegyzések: Ismerd meg 3. – Lajhármaki

Képek: Szegedma.hu

Klímaváltozás 13 másodpercben

A NASA New York-i Goddard Institute for Space Studies intézete 13 mp-es videót készített az 1950 óta feljegyzett átlag hőmérsékleti adatokról. Az animáció illusztrációként készült a legutóbbi klímaváltozási jelentéshez. Alapnak az 1950 és 1980 közötti átlaghőmérsékletet vették. A kék színek az ennél alacsonyabb, a sárga és piros színek az ennél magasabb átlaghőmérsékleteket jelölik. A videón jól látszik, hogy az ötvenes években történt egy nagy meleghullám a Déli-Sarkvidéken, majd a hetvenes években nagyjából egyenletesek a hideg és a meleg időszakok.

Ezek után kezdődik el a felmelegedés. Előbb szép lassan sárgába vált át az egész térkép, majd 2012-höz éve, csupán a Csendes-óceán déli részén marad egy kisebb sötét-, és a közepén egy nagyobb világoskék folt.

Érdemes megfigyelni az északi részeken – Kanada, Grönlang, Szibéria – felmelegedését (mélyvörös), de a Szahara, Nyugat-Ázsia és Amazónia területén megjelenő piros foltokat is.

Forrás: Index

Videó: Indavideó

Állathangok szabadon!

 A Corner Lab of Ornitology intézet mindenki számára elérhetővé tette több ezer állathangból álló gyűjteményét. Habár az intézmény legfőképp madarakkal foglalkozik, de a 150.000 felvétel közül, közel 9.000 más fajoktól hallható. A felvétel összesen 7.500 órás és mindenki számára ingyenesen elérhető.

Forrás: Tisztajövő

Corner Lab of Ornitology felvételei

Kerecsensólymok

 2012-ben a LIFE program – A kerecsensólyom védelme ÉK-Bulgáriában, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában – keretében felmérték a kerecsensólyom országos állományát. Az MME örömmel jelentette be, hogy tavaly a nemzeti parkok dolgozói 164 fészket számláltak meg, melyek közül 131-ben sikeresen költött a sólyompár.

Összesen 418 fiatal ragadozómadár repült ki 2012 során.

Az adatok alapján a fészekalj átlagos mérete három fióka volt, de 15 pár sikeresen nevelt fel öt utódot.

Kép webkamról 2012

A felmérés alapján az kerecsensólymok országos állománya 241-245 pár. Világállományuk 12.000 pár, de a Kárpát-medencén kívül számuk folyamatosan csökken.

Kedvelt fészkelőhelyük a nagyfeszültségű villanyoszlopok. A hazai állományok nagy része ide helyezett műfészkekben költ. A megfigyelések szerint a költőládákban nagyobb a felnevelés sikere.

Korea megváltoztatta a döntését – Bálnavadászat

 A Koreai Köztársaság 2012 júniusában döntött úgy, hogy kihasználja a bálnavadászati egyezmény kiskapuját, mely lehetővé teszi a bálnavadászatot, amennyiben az tudományos célokat támogat. A bejelentést, mind a WWF, mind IWC – bálnavadászattal foglalkozó nemzetközi bizottság –, és hozzájuk csatlakozva több kormány is elítélte, arra hivatkozva, hogy elérhetőek azok a technológiák, melyek képesek vizsgálatokat végezni anélkül, hogy a bálnákat bántani kellett.

Hosszúszárnyú bálna

Szerencsére, ezen a héten az IWC körlevelében bejelentette, hogy a Koreai Köztársaság lemond a tudományos célú bálnavadászatról. Amennyiben mégis vadászni akarták volna a pl. a veszélyeztetett hosszúszárnyú bálnák vadászatát, az azt az üzenetet hordozta volna, hogy még a legveszélyeztetettebb bálnák vadászata is megengedett.

A WWF örömmel fogadta, és gratulált a Koreai Köztársaságnak a döntésért, és reméli, hogy ezzel közelebb jutottak a bálnák megőrzéséhez és védelméhez.

Immáron már csak Japán az egyetlen ország, amely „tudományos”-nak nevezett célok mögé bújva bálnákra vadászik, miközben egyértelműen a vízemlősök húsa a japán piacokra kerül. A japán vadászat már olyan óceánra is kiterjedt, melyen tilos a vadászat. A WWF reméli, hogy Korea döntése után a japánok is belátják, hogy a bálnák megölésével végzett tudományos kutatás idejét múlt, és a bálnákat meg kell védeni.

Forrás: Greenfo

Korábban virágzanak a növények

 Az egyre melegedő klíma problémát okozhat a növények körében. A klímaváltozás miatt a virágos növények nyílási időszaka egyre korábbra tolódik, de a beporzók aktivitási ideje nem biztos, hogy képes alkalmazkodni hozzájuk. Ennek vizsgálata ugyan még ma is tart, ám a veszély nem lebecsülendő.

Egy az USÁ-ban készült tanulmány szerint, 2012-ben olyan korán virágoztak a növények, mint korábban még sohasem. Massachusetts-ben egy helyen egy hónappal hamarabb kezdődött el a nyílási időszak, mint adatrögzítések kezdetén, 1852-ben.

A kutatók szerint a hőmérséklet növekedés hatására 4 nap/°C lehet a virágzás előretolódásának üteme. A tanulmány egyik írója, Elizabeth Ellwood szerint, minél nagyobb klímaváltozás, annál hamarabb fognak virágozni a növények.

A klímaváltozás nem elvetendő dolog. A kutatások és vizsgálatok alapján 2012. 1880 óta a tíz legmelegebb évei közé tartozik, ráadásul az USÁ-ban mért adatok szerint 1,83 °C-kal a 20. századi átlaghőmérséklet felett teljesített.

1880 óta a világ éves átlaghőmérséklete 0,8 °C-kal emelkedett, ami nem elhanyagolható. Az egyre növekvő hőmérséklethez a természet alkalmazkodik, egyes fajok északabbra vonulnak, vagy éppen feljebb a hegyekbe, növényeknél pedig a korábbi virágzás lehet bizonyíték.

Az viszont, hogy a felmelegedés természetes folyamat-e vagy valóban az emberiség CO₂ kibocsájtásának következménye, ezen megoszlanak a vélemények.

Forrás: Híradó.hu

Új gyíkfaj Madagaszkáron!

 A francia Nemzeti Kutatási Tanács (CNRS) szakemberinek irányítása alatt dolgozó nemzetközi kutatócsoport új gyíkfajt fedezett fel az afrikai szigeten. Az új hüllő a vakondgyíkfélék (Scincidae) osztályába tartozik. A francia, madagaszkári, amerikai és német kutatók a szigetország száraz, északnyugati részén fedezték fel az állatot. Ez a gyíkfaj föld alatti életmódra specializálódott, bőre fehér – hiányoznak belőle a festékanyagok –, szeme visszafejlődtek, végtagjai közül pedig csak a mellső lábai maradtak meg, de azok is inkább uszonyokra hasonlítanak.

Index.hu

A CNRS közleménye szerint az állat a kétéltűek, hüllők, emlősök és madarak anatómiai jellegzetességeit is magán hordozza, emellett kinézete hasonlít a cetfélékre, ezért is nevezték el az új gyíkfajt Hermann Melville amerikai író fehér bálnája után Sirenoscincus mobydick-nek.

Az új faj leírását a Zoosydtema című folyóiratban publikálták.

Forrás: Index

Hasonló bejegyzések: Új gyíkfaj – Ausztrália

Szélturbina az Apple-től

 2011 júniusában az Apple szabadalmi kérelmet nyújtott be egy új technológiájú szélturbinára. A technológia lényege, hogy a lapátok forgatónyomatékát a turbina hővé alakítja, és ezt a hőt használja fel elektromos áram termelésére.

Ez merőben új technológia a hagyományos szélturbinákkal szemben, amik a szél kinetikus energiáját alakítják mechanikus energiává, és végül ezt alakítják át árammá, ami által az áramtermelés képessége a szélerősségtől függ.

Ám az Apple új szabadalmában a hőtároló folyadék kiegyenlíti a szélenergia ingadozást, így folyamatos áramtermelést tesz lehetővé.

Forrás: Híradó.hu

Hasonló bejegyzések: Szélturbinák a tengeren, Víztermelő szélturbina, Állatbarát szélturbina

FÁNK új lakói: Rövidcsőrű hangyászsün

A Rövidcsőrű hangyászsün (Tachyglossus aculeatus) a hangyászsünök családjába tartozik, és annak az öt állatfajnak a tagja, melyeknél legjobban megmaradtak a hüllőkre jellemző ősi jellegek. Emellett viszont számos emlősre jellemző tulajdonságot is magával hordoz.

Élőhely

Természetes élőhelye Ausztrália, Indonéz szigetvilág, Pápua-Új Guinea. Átterjedésének egyik leheséges magyarázata, hogy a jégkorszak alatt az óceán szintje alacsonyabb volt, így az Ausztrál kontinenst földhíd kötötte össze a szigetekkel. Valószínűleg ugyanezért őshonos Tazmániában is.

Megjelenése és életmódja

Testhossza: 35 – 55 cm

Súlya: 2 – 6 kg.

Teste zömök, hengeres, megjelenése életmódjához alkalmazkodott. Fogatlan hosszú szájszervvel és ragadós nyelvvel rendelkezik, melyekkel a legkönnyebb a hangyák fogyasztása. A rovarok kitinpáncélját szarutüskékkel zúzza össze a szájában. Erős karmaival a mellső lábán képes a rothadó fát és a termeszvárat is megbontani. Tüskéit védekezésre használja, ha veszélyt sejt összegömbölyödik, vagy beássa magát a homokba.

Szemei aprók, hallójárata egészen hátul helyezkedik el.

Rendelkezik méregmiriggyel, akárcsak a kacsacsőrű emlős.

A nőstény június és augusztus között rak le egy lágy héjú tojást, melyből 10 nap múltán kel ki a kis hangyászsün. Ezek után az anya az erszényében neveli tovább, de ez az erszény nem olyan fejlett, mint az ausztrál erszényeseké.

A FÁNK egyik új lakója

Emlős, ősi bélyegekkel

A hangyászsün egy olyan emlős, mely a hüllőkre jellemző bélyegeket visel magán. Ezek az ősi bélyegek:

– lágy héjú tojással szaporodik

– kloáka: a szaporodási, emésztési és kiválasztási szervrendszer közös kivezető járata

– nyakcsigolyákhoz bordák kapcsolódnak

– vállövben hollócsontjuk és köztes kulcscsontjuk van

Ennek ellenére, emlősnek számít, ugyanis az emlősök egyik legjellegzetesebb tulajdonságát – tejjel táplálja utódját – a hangyászsün is örökölte.

Az evolúció során ezek az állatok az egyik legkorábban ágaztak el a törzsfán. Találtak hangyászsün leleteket 115 millió éves kőzetekben is, amit azt jelenti, hogy ez a csoport már akkor is létezett.

FÁNK

A rövidcsőrű hangyászsünöket ma már a Fővárosi Állat- és Növénykertben is meg lehet tekinteni. Habár az elmúlt heteket – az előírásnak megfelelően – karanténban töltötték, de hamarosan elfoglalják új helyüket az állatsimogató mellett, a wombatokkal szemben.

Forrás, további információk: Híradó.hu, Greenfo, Wikipedia

Hétvégi rövid hírek

Fejlesztik a nyíregyházi botanikus kertet

EU-s és állami támogatásokból végeznek majd természetvédelmi rekonstrukciós fejlesztést a Tuzson János Botanikus Kerten Nyíregyházán.

További infók: Híradó.hu

Holdakon is kutatják az életet

Csillagászok szerint nem csupán az exobolygókat, de azok holdjain is érdemes lenne az életet kutatni.

További infók: Híradó.hu

Kapcsolódó bejegyzés: Hét lakható bolygó

A legnagyobb galaxis

Az NGC 6872 az ismert univerzum eddigi legnagyobb galaxisa. A látványos óriás 5x nagyobb a Tejútgalaxisnál, és közel 212 millió fényévre fekszik.

További infók: Híradó.hu

Eltűnnek a bengáli erdők

Folyamatosan csökkennek a mangrove erdők a Sunbard erdőségben, ami súlyos következményekhez vezethet. Egyetlen év alatt 200 méternyi partszakasz tűnt el.

További infók: Híradó.hu

Hidegebb, mint az abszolút nulla fok

Német kutatóknak sikerült 0 Kelvin-fok alatti hőmérsékletet elérniük, egy kálium atomokból álló kvantumgázon végzett kísérlettel. Ezzel áttörték az ismert fizika egyik legismertebb korlátját, az abszolút 0 fokot.

További infók: Index

Szentjánosbogárból LED lámpa

 A szentjánosbogarak biolumineszcens fénnyel képesek magukhoz vonzani zsákmányukat, vagy jelezni társaiknak helyzetükről. Ez a struktúrát tanulmányozták Belga, Kanadai és Francia tudósok, akik ezáltal képesek voltak növelni a LED lámpa fénykibocsájtását.

Lemásolták a szentjánosbogarak külső vázának, azaz a kitinnek a szerkezetét, és ezáltal létrehoztak a LED réteget, mely akár 55%-kal is megnövelheti a fénykibocsájtást. Ez a réteget a régi dióda rendszerrel kombinálva növelni lehet a LED lámpák energiatakarékosságát.

Szentjánosbogár a Photuris nemzetségből

A szentjánosbogarak egy kémiai reakció által hozzák létre a fényt, ami az úgynevezett photocycles sejtekben játszódik le. Ezek után a fény a kutikulán halad keresztül, ahol a lassabban áramlik, mint a levegőben. Ez az eltérés azt jelenti, hogy a fény egy része visszatükröződik, habár néhány szentjánosbogár kutikulájának olyan speciális felületi geometriával rendelkezik, mely minimalizálja a visszaverődéseket, több fényt enged át, ezáltal nem olyan fényesek.

Szentjánosbogár a Photuris nemzetségből

A kutatók a Latin-Amerikában és az USÁ-ban talált Photuris nemzettség kutikuláját vizsgálták meg közelebbről. Azt találták, hogy néhány kutikulát nagy, egyenetlen élek borítanak, aminek az alakja egy gyártetőhöz hasonlít: kiálló és döntött. Ezek a kiemelkedések minden 10 mikrométeren 3 mikrométert emelnek. A kutatók megduplázták ezt a mintázatot azzal, hogy egy könnyű-érzékeny-anyagba lézerrel alakították ki a kiemelkedéseket a LED tetején. Lézergravírozással kialakított mintázat magassága és szélessége 5 mikrométer, ami a maximum fénykitermelést okoz.

A kutatások eredményét tudományos folyóiratokban közölték, miközben tovább vizsgálják a szentjánosbogarakat, hogy tovább tökéletesítsék a réteget.

Forrás: Ecoseed.org

Koponya-hernyó

A Phyllodes imperialis – molylepke faj hernyója különleges látványt nyújt.

Imágo

Ez az állatfaj az ausztrál, szubtrópusi esőerdők mélyén él. Imágó formája igen egyedi: alsó szárnyai rózsaszínűek. Ám mégsem ez az, amitől ez a faj megdöbbenti az embereket. Hanem hernyó formájának vizuális védekezése. A petéből való kikelés után, a hernyó leginkább kiszáradt levélre emlékeztet, ám, ahogy egyre nő, és levedli szűk bőrét, egy új és nagyon különleges mintázattal egészül ki a kinézete. Ez leginkább egy veszélyes koponyára emlékeztet, nagy szemekkel és fogakkal. Ez a színezet segíti az állatot a ragadozók ellen.

Hernyó

A Phyllodes imperialis speciális tápnövényen él, ami egy esőerdei vadszőlő faj. Viszont az erdők folyamatos és egyre növekedő kitermelése miatt, ez a növény egyre kevesebb helyen található meg, így a koponya-hernyó erősen veszélyeztetett fajjá vált.

Hernyó-koponya

Forrás: Greenfo

Réti Sast mentettek meg Szegeden

Az új évben is számtalan beteg, sérült állat kerülhet be a Szegedi Vadaspark Természetvédelmi Mentőközpontja. Január elsején máris bekerült egy macskabagoly, másnap pedig egy vörös vércse, de olyan súlyosak voltak a sérüléseik, hogy nekik nem tudtak már segíteni. Ám a nemrégen mérgezés gyanújával bekerült réti sas, már ma el is hagyta a Vadasparkot.

Az állatot Bócsa közelében találták meg, egy mérgezett róka tetem mellett, amiből valószínűleg evett, így másodlagos mérgezést szenvedhetett el. A Kiskunsági Nemzeti Park természetvédelmi őre fedezte fel a madarat, és vitte be a Vadasparkba, ahol az Mentőközpont állatorvosa kezelésbe vette, és a gyógyítás sikeresnek bizonyult. Mivel fészkelési időszak felé közeledünk, ezért a gyors visszakerülése a vadonba, fontos szempontnak számított. Szerencsére nem kellett sokáig bent tartani, a KNP Igazgatóság emberei ma 1-kor engedték szabadon Bócsán az állatot, természetesen miután meggyűrűzték. Ezzel ő Szeged első mentett madara.

Forrás: Greenfo

Japánok lefilmeztek egy óriáskalmárt

 A világon először sikerült lefilmezni egy óriáskalmárt az óceán mélyén. Az óriáskalmár a világ legnagyobb gerinctelen állatfaja. A hatalmas lábasfejű egyedet 630 méter mélyen találták meg 2012. július 10-én a Chichi-szigettől 15 kilométerre. Ez a sziget a Csendes-óceánon fekszik. A kutatók búvárhajóját közel 900 méter mélységig követte az állat, amit a kutatók csalival csalogattak maguk után, aztán az állat eltűnt a mélyben.

Óriáskalmár

A felvételeket a Japán nemzeti Tudományos Múzeum, az NHK japán köztévé és a Discovery Channel csatorna közös kutatása készítette. A csapat vezetője Kubodera Tsunemi japán óriáskalmár-kutató volt. A háromszemélyes búvárhajóval több, mint százszor merültek le a mélyben az állatot keresve, és mintegy 400 órát töltöttek az óceánban, mire sikerül megcsinálni a felvételt. A lefilmezett egyed egy a csápjaival együtt több, mint 8 méter hosszú, sérült – két fő tapogatókarja hiányzott – állat volt.

Óriáskalmár

Az felvétel azért szenzációs, mert eddig csupán állóképek készültek az óriáskalmárokról a tenger mélyén, mozgófelvételt még nem sikerült csinálni. A felvétel január folyamán látható lesz a National Discovery csatornán – a japán köztévén is –, és tudományos folyóiratban is publikálva lesz a felfedezés.

Forrás: Hiradó.hu
Kapcsolódó bejegyzés: Érdekes videók - Rövid hírek!; Az óráskalmár egyetlen faj?

Korall 125 méter mélyen

A Nagy-Korallzátony északi részén, a Ribbon-zátonynál a kutatók távirányítású tengeralattjáróval találtak rá a 125 méter mélységben lévő, közönséges – a világ korallzátonyait alkotó – Acropora korallra. Ez az óceánokban általánosan elterjedt faj eddig csupán 100 méter mélységig terjedt el, alatta nem lehetett megtalálni a vizekben.

A korallok olyan polipkolóniákból állnak, melyek kemény külső vázat alakítanak ki maguknak. Ezek az állatkák szoros szimbiózisban élnek algákkal, melyek tápanyagokkal látják el őket. Mivel ehhez fényre van szükség, ezért általában sekély, átlátszó vizekben találni meg korallokat, habár van példa a mélyebben élő korallokra is.

A kutatók hoztak fel mintát a víz alól, így elkezdődhetnek a vizsgálatok a mélyben zajló folyamatokról, és annak a még ismeretlen körülménynek a megfejtéséről, hogy ezek a korallok, melyek a területen eddig 60 méterig jelentek meg, hogyan élhetnek meg ebben a mélységben.

Októberben már megjelent a hír, hogy a Nagy-Korallzátony, a vizek felmelegedése és a töviskoronás tengericsillag fogyasztása miatt hanyatlik. Az állatfaj populációja jelentősen megnőtt a mezőgazdaságból az óceánba kerülő extra tápanyagoknak köszönhetően.

Forrás: Hirado.hu

Hasonló bejegyzések: Válságban a Karibi Korallzátony, Eltűnt a Nagy-Korallzátony fele

Délvidéki földikutya

A délvidéki földikutya (Nannospalax leucodon montanosyrmiensis) a földikutyák egyik alfaja. Régen nagyon elterjedt volt hazánkban, de a mezőgazdaság miatt az élőhelye rendkívül összezsugorodott. Ma már fokozottan védett és kihalással veszélyeztetett faj.

Fő elterjedési területe Magyarországon Ásotthalom és Kelebia környéke, Szerbiában pedig Újvidéken található. A világállománya alig 300 egyedből áll, amiből közel 200 hazánkban él.

Életmódja leginkább a vakondéhoz hasonlítható. Testfelépítése a föld alatti élethez alkalmazkodott: nincs fülkagylója, és a szeme is gombostűfejnyi, és a szőre alatt található. A föld alatt a falak kopogtatásával kommunikál és tájékozódik, méghozzá nagyon precízen.

A rágcsálók közé tartozik, metszőfogaival vájja ki az akár 100 méteres barlangrendszerét. Habár az állat mindössze kb. 200 gramm, mégis akár több kiló földet is képes megmozgatni. Az idejük nagy részében magányosan élnek, és gyökerekkel táplálkoznak.

Forrás: HVG

Kapcsolódó bejegyzés: Megalakult a Körös Ér Tájvédelmi Körzet

Ásotthalmi Láprét

Az Ásotthalmi Láprét Természetvédelmi Terület 1990-ben alakult meg. A területet a látogatók egyszerűen Csodarétnek nevezik, a területen megtalálható számtalan ritka, védett vagy fokozottan védett növény miatt. A helyiek a területet Királyhalmi rétként emlegetik.

Megalakult a Körös-Ér Tájvédelmi Körzet

Megalakult az Ásotthalmi Csodarétet és a délvidéki földikutyák élőhelyeit magába foglaló 2.128 ha nagyságú Körös-Ér Tájvédelmi Körzet. A Bács-Kiskun és Csongrád megyében elhelyezkedő, Kelebia-Ásotthalom-Mórahalom-Öttömös közigazgatási területén található TK egyedülálló természeti értékek megőrzését segíti elő. A körzet megalakításának célja a területen található egyedi növényvilág, és a hozzátartozó állatvilág védelme. Ilyen például a tartós szegfű, az egyhajú virág, a homoki kikerics, tarka sáfrány, vagy a délvidéki földikutya.

Délvidéki földikutya

Ez az állatfaj mára a kihalás szélére került, és mindössze kb. 300 egyede él a világon, amiből 200 példány ezen a területen él. A TK kialakítása nagyban elősegíti a Szerbiával való együttműködést is a természeti területek, főként a földikutya élőhelyeinek védelme érdekében, ugyanis a határ túloldalán lévő Szelebényi-puszta és a Szabadkai-erdő szintén a földikutya fontos élőhelye, melyek kiemelt természetvédelmi oltalmat élveznek. Ez fontos lépés volt, ugyanis az állatfaj védelme, csak a két ország együttműködésével valósulhat meg.

Forrás: Greenfo.hu

Kapcsolódó bejegyzések:

Ismerdmeg 9. – Ásotthalmi Láprét

Ismerdmeg 10. – Délvidéki földikutya

Nőtt a tigrisek száma

 A tigrisek egyedszáma nagyon lecsökkent az utóbbi időben az orvvadászat, élőhelypusztulás és a zsákmányfajok eltűnése következtében. És ez a szám még sosem volt olyan alacsony, mint most. A Wildlife Conservation Society szerint mindössze 3200 tigris él a vadonban. Most viszont három helyen is nőtt a tigrisek egyedszáma.

Az első fontos hely India. Itt a Wildlife Conservation Society 25 évvel ezelőtt kezdte meg programját a nagymacskák védelme érdekében, aminek eredményeképpen mára Karnataka állam Nyugati-Ghátok részében a tigrisek kezdenek egyre nagyobb területeket elfoglalni. Az utóbbi 10 évben több, mint 600 egyedet figyeltek meg.

Emellett a szintén indiai Nagarahole és Bandipur Nemzeti Parkokban a tigrisek egyedszáma elérte az telítettségi szintet, így fiatal példányok kezdtek el terjeszkedni ökológiai folyosókon és erdei menedékekben.

A sikert elősegítette a szigorú orvvadászat ellenes őrjáratok, és a falvakban élő lakosság segítsége is. Ezáltal főként a tigrisek zsákmányfajainak populációi növekedtek meg.

A másik fontos hely, ahol a tigrisek populációja növekedni kezdett, az Thaiföld, a Huai Kha Khaeng menedék. Ez egy közel 2700 km²-es védett terület a tigrisek számára. Itt is fontos szerepet az orvvadászat visszaszorítása volt. Ezzel a lépéssel a 2007 óta az állomány folyamatosan növekedhet, és tavaly elérte a rekord számú – 50 egyed – növekedést.

A harmadik ország Oroszország, ahol a kormány új törvénytervezetet mutatott be, mely alapján a védett állatok birtoklása, szállítása és kereskedelme büntethető lesz. Ezzel az orvvadászok utolsó törvényi kiskapuját akarják felszámolni, és szigorítani a védelmet.

Emellett október elején megnyitották a Középső Usszuri Vadmedencék ökológiai folyosót, mely összekötőként működik majd az oroszországi Sihote-Aliny tigrispopuláció – amuri tigrisek – és a kínai Hejlung-csuang provincia tigrisélőhelyei között, és biztosítja a tigrisek biztonságos vándorlását a két ország között.

Forrás: Greenfo