Ásotthalmi Láprét

Az Ásotthalmi Láprét Természetvédelmi Terület 1990-ben alakult meg. A területet a látogatók egyszerűen Csodarétnek nevezik, a területen megtalálható számtalan ritka, védett vagy fokozottan védett növény miatt. A helyiek a területet Királyhalmi rétként emlegetik.

A terület Mórahalomtól 5 kilométerre dél-nyugatra, Ásotthalomtól 3 kilométerre keletre, Kissortól 2 kilométerre észak-nyugatra helyezkedik el, a területe 95 hektár, státusza pedig természetvédelmi és NATURA2000 terület. A lépréten áthalad a Madarász-tói csatorna, és keleti részének csaknem közepén helyezkedik el az Ásott-halom elnevezésű, 106 méter magas domb, merről a falu a nevét kapta.

Szibériai nőszirom

A láprét két részre bontható. A keleti rész, avagy maga a Csodarét, és a nyugati, mely egy 60 hektáros „Bővítmény”. Idéntől a terület a Körös-Ér Tájvédelmi Körzet része. A terület a Dorozsmai-Majsai homokház területén fekszik 80 és 140 méter tengerszint feletti magasságban. A területen 90-180 centiméter alatt apró szemcsés finom homok, felette 60-120 centi vastag karbonátiszap található, amire 30-60 centiméter vastagságban finom homokkal kevert, apró szemű futóhomok települt. A földréteg legfelső 60 centimétere talajosodott, és található benne humusz tartalom is. A láprét a mérsékelte forró, száraz kontinentális éghajlati területhez tartozik. Magyarország legnagyobb napfénytartamú területei közé tartozik, és a csapadék mennyisége az országos átlag alatt van. A terület az utóbbi években folyamatosan szárad, ami folyamatosan növeli a növényzet szerkezetének változását.

A területen öt főbb növénytársulás található meg:

1. pusztai csenkeszes homokpusztarét

2. lappangó sásos

3. serevényes füzes

4. kiszáradó láprét

5. nádas

Tavaszi hérics

Ezekben a társulásokban számtalan értékes, ritka, védett és fokozottan védett növény található. Ilyen pl.: tavaszi hérics, konkoly, vitézvirág, Budai imola, szibériai nőszirom, korcs nőszirom, tarka nőszirom, pókbangó, poloskaszagú kosbor, mocsári kosbor, agárkosbor, homoki árvalányhaj, festő zsoltina, egyhajú virág, kisfészkű aszat, mocsári kardvirág, Jávorka-fényperje stb.

Ragyás futrinka

Állatvilága szintén változatos.

Csiga faunája igen értékes. Itt él pl. a gombcsiga, lapos tányércsiga, pannoncsiga, kis borostyánkőcsiga.

Pannon csiga

Ízeltlábúak közül kiemelkedőek a kabóca fajok: kurtaszárnyú kabóca, lándzsafejű kabóca, barnasávos törpekabóca, sápadt kabóca, foltosfejű kabóca, homokléces kabóca stb.

Bogarak és lepkék tekintetében meg kell említenünk néhány fajt, ilyen a ragyás futrinka, sünbogár, gyászos homokbogár, barnás virágcincér, homoki szemeslepke, sakktáblalepke vagy a vörös csüngőlepke.

Madarászati szempontból a terület igen értékes. Megfigyelhető a területen pl. a búbos banka, a barna rétihéja, a búbos pacsirta, a kis őrgébics, sárga billegető és barázdabillegető is. Vonulási időszakban található fürj vagy piroslábú cankó is a területen.

Forrás: F. Nikolett – B. Viktória – Ásotthalmi Láprét feldolgozása 2009. (SZTE – TÉTKA)

Kapcsolódó bejegyzés: Megalakult a Körös-Ér Tájvédelmi Körzet