A Science-ben jelent meg az az átfogó tudományos cikk, mely a nagyragadozók eltűnésének következményét vizsgálja a Föld ökológiájára. A cikkben a kutatók a harmincegy nagyragadozó faj közül hetet választottak ki a vizsgálatokhoz: afrikai oroszlán, leopárd, eurázsiai hiúz, szürke farkas, puma, tengeri vidra és dingó.
Jaguár |
A legnagyobb ragadozók 75%-nak csökken az egyedszáma, és tizenhét faj élőhelye csökkent már le több mint felére. Délkelet-Ázsia, Dél- és Kelet-Afrika és az Amazonas vidéke azok a területek, ahol jelenleg sok nagyragadozót kipusztulás fenyeget. Nyugat-Európába és az Egyesült Államok keleti vidékén már kiirtották a nagy ragadozókat (egy-két kivételtől eltekintve).
Szürke farkas |
Globálisan azt lehet mondani, hogy az negatív hozzáállás ezekhez az állatokhoz, vadászatuk (szőrme, gyógyszer, trófea) és az élőhelyeik folyamatos csökkenése miatt folyamatosan csökken a nagyragadozók száma, pedig egyre jobban kezdjük megérteni, mennyire fontosak is az ökológiai egyensúly fennmaradásában:
- kordában tartják a növényevők szaporodását, ez által az egészséges növényzet fennmaradásában segítenek
- közvetve csökkentik a globális felmelegedést
- növelik a biodiverzitást
- szabályozzák a betegségek terjedését
A kutatók úgy látják, ha a jövőben nem lesz változás, akkor a nagyragadozók eltűnése az ökoszisztémák leromlásához fog vezetni. Csökken a flóra sokszínűsége és a produktivitása. A növényevők elszaporodása, a flóra leromlása a felmelegedést fogja elősegíteni. Az embereknek minél hamarabb meg kell érteniük, mennyire fontos együtt élni a nagyragadozókkal, és biztosítani túlélésüket a Földön.
Forrás: Origo
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése