Hétvégi rövid hírek

Fejlesztik a nyíregyházi botanikus kertet

EU-s és állami támogatásokból végeznek majd természetvédelmi rekonstrukciós fejlesztést a Tuzson János Botanikus Kerten Nyíregyházán.

További infók: Híradó.hu

Holdakon is kutatják az életet

Csillagászok szerint nem csupán az exobolygókat, de azok holdjain is érdemes lenne az életet kutatni.

További infók: Híradó.hu

Kapcsolódó bejegyzés: Hét lakható bolygó

A legnagyobb galaxis

Az NGC 6872 az ismert univerzum eddigi legnagyobb galaxisa. A látványos óriás 5x nagyobb a Tejútgalaxisnál, és közel 212 millió fényévre fekszik.

További infók: Híradó.hu

Eltűnnek a bengáli erdők

Folyamatosan csökkennek a mangrove erdők a Sunbard erdőségben, ami súlyos következményekhez vezethet. Egyetlen év alatt 200 méternyi partszakasz tűnt el.

További infók: Híradó.hu

Hidegebb, mint az abszolút nulla fok

Német kutatóknak sikerült 0 Kelvin-fok alatti hőmérsékletet elérniük, egy kálium atomokból álló kvantumgázon végzett kísérlettel. Ezzel áttörték az ismert fizika egyik legismertebb korlátját, az abszolút 0 fokot.

További infók: Index

Szentjánosbogárból LED lámpa

 A szentjánosbogarak biolumineszcens fénnyel képesek magukhoz vonzani zsákmányukat, vagy jelezni társaiknak helyzetükről. Ez a struktúrát tanulmányozták Belga, Kanadai és Francia tudósok, akik ezáltal képesek voltak növelni a LED lámpa fénykibocsájtását.

Lemásolták a szentjánosbogarak külső vázának, azaz a kitinnek a szerkezetét, és ezáltal létrehoztak a LED réteget, mely akár 55%-kal is megnövelheti a fénykibocsájtást. Ez a réteget a régi dióda rendszerrel kombinálva növelni lehet a LED lámpák energiatakarékosságát.

Szentjánosbogár a Photuris nemzetségből

A szentjánosbogarak egy kémiai reakció által hozzák létre a fényt, ami az úgynevezett photocycles sejtekben játszódik le. Ezek után a fény a kutikulán halad keresztül, ahol a lassabban áramlik, mint a levegőben. Ez az eltérés azt jelenti, hogy a fény egy része visszatükröződik, habár néhány szentjánosbogár kutikulájának olyan speciális felületi geometriával rendelkezik, mely minimalizálja a visszaverődéseket, több fényt enged át, ezáltal nem olyan fényesek.

Szentjánosbogár a Photuris nemzetségből

A kutatók a Latin-Amerikában és az USÁ-ban talált Photuris nemzettség kutikuláját vizsgálták meg közelebbről. Azt találták, hogy néhány kutikulát nagy, egyenetlen élek borítanak, aminek az alakja egy gyártetőhöz hasonlít: kiálló és döntött. Ezek a kiemelkedések minden 10 mikrométeren 3 mikrométert emelnek. A kutatók megduplázták ezt a mintázatot azzal, hogy egy könnyű-érzékeny-anyagba lézerrel alakították ki a kiemelkedéseket a LED tetején. Lézergravírozással kialakított mintázat magassága és szélessége 5 mikrométer, ami a maximum fénykitermelést okoz.

A kutatások eredményét tudományos folyóiratokban közölték, miközben tovább vizsgálják a szentjánosbogarakat, hogy tovább tökéletesítsék a réteget.

Forrás: Ecoseed.org

Koponya-hernyó

A Phyllodes imperialis – molylepke faj hernyója különleges látványt nyújt.

Imágo

Ez az állatfaj az ausztrál, szubtrópusi esőerdők mélyén él. Imágó formája igen egyedi: alsó szárnyai rózsaszínűek. Ám mégsem ez az, amitől ez a faj megdöbbenti az embereket. Hanem hernyó formájának vizuális védekezése. A petéből való kikelés után, a hernyó leginkább kiszáradt levélre emlékeztet, ám, ahogy egyre nő, és levedli szűk bőrét, egy új és nagyon különleges mintázattal egészül ki a kinézete. Ez leginkább egy veszélyes koponyára emlékeztet, nagy szemekkel és fogakkal. Ez a színezet segíti az állatot a ragadozók ellen.

Hernyó

A Phyllodes imperialis speciális tápnövényen él, ami egy esőerdei vadszőlő faj. Viszont az erdők folyamatos és egyre növekedő kitermelése miatt, ez a növény egyre kevesebb helyen található meg, így a koponya-hernyó erősen veszélyeztetett fajjá vált.

Hernyó-koponya

Forrás: Greenfo

Réti Sast mentettek meg Szegeden

Az új évben is számtalan beteg, sérült állat kerülhet be a Szegedi Vadaspark Természetvédelmi Mentőközpontja. Január elsején máris bekerült egy macskabagoly, másnap pedig egy vörös vércse, de olyan súlyosak voltak a sérüléseik, hogy nekik nem tudtak már segíteni. Ám a nemrégen mérgezés gyanújával bekerült réti sas, már ma el is hagyta a Vadasparkot.

Az állatot Bócsa közelében találták meg, egy mérgezett róka tetem mellett, amiből valószínűleg evett, így másodlagos mérgezést szenvedhetett el. A Kiskunsági Nemzeti Park természetvédelmi őre fedezte fel a madarat, és vitte be a Vadasparkba, ahol az Mentőközpont állatorvosa kezelésbe vette, és a gyógyítás sikeresnek bizonyult. Mivel fészkelési időszak felé közeledünk, ezért a gyors visszakerülése a vadonba, fontos szempontnak számított. Szerencsére nem kellett sokáig bent tartani, a KNP Igazgatóság emberei ma 1-kor engedték szabadon Bócsán az állatot, természetesen miután meggyűrűzték. Ezzel ő Szeged első mentett madara.

Forrás: Greenfo

Japánok lefilmeztek egy óriáskalmárt

 A világon először sikerült lefilmezni egy óriáskalmárt az óceán mélyén. Az óriáskalmár a világ legnagyobb gerinctelen állatfaja. A hatalmas lábasfejű egyedet 630 méter mélyen találták meg 2012. július 10-én a Chichi-szigettől 15 kilométerre. Ez a sziget a Csendes-óceánon fekszik. A kutatók búvárhajóját közel 900 méter mélységig követte az állat, amit a kutatók csalival csalogattak maguk után, aztán az állat eltűnt a mélyben.

Óriáskalmár

A felvételeket a Japán nemzeti Tudományos Múzeum, az NHK japán köztévé és a Discovery Channel csatorna közös kutatása készítette. A csapat vezetője Kubodera Tsunemi japán óriáskalmár-kutató volt. A háromszemélyes búvárhajóval több, mint százszor merültek le a mélyben az állatot keresve, és mintegy 400 órát töltöttek az óceánban, mire sikerül megcsinálni a felvételt. A lefilmezett egyed egy a csápjaival együtt több, mint 8 méter hosszú, sérült – két fő tapogatókarja hiányzott – állat volt.

Óriáskalmár

Az felvétel azért szenzációs, mert eddig csupán állóképek készültek az óriáskalmárokról a tenger mélyén, mozgófelvételt még nem sikerült csinálni. A felvétel január folyamán látható lesz a National Discovery csatornán – a japán köztévén is –, és tudományos folyóiratban is publikálva lesz a felfedezés.

Forrás: Hiradó.hu
Kapcsolódó bejegyzés: Érdekes videók - Rövid hírek!; Az óráskalmár egyetlen faj?

Korall 125 méter mélyen

A Nagy-Korallzátony északi részén, a Ribbon-zátonynál a kutatók távirányítású tengeralattjáróval találtak rá a 125 méter mélységben lévő, közönséges – a világ korallzátonyait alkotó – Acropora korallra. Ez az óceánokban általánosan elterjedt faj eddig csupán 100 méter mélységig terjedt el, alatta nem lehetett megtalálni a vizekben.

A korallok olyan polipkolóniákból állnak, melyek kemény külső vázat alakítanak ki maguknak. Ezek az állatkák szoros szimbiózisban élnek algákkal, melyek tápanyagokkal látják el őket. Mivel ehhez fényre van szükség, ezért általában sekély, átlátszó vizekben találni meg korallokat, habár van példa a mélyebben élő korallokra is.

A kutatók hoztak fel mintát a víz alól, így elkezdődhetnek a vizsgálatok a mélyben zajló folyamatokról, és annak a még ismeretlen körülménynek a megfejtéséről, hogy ezek a korallok, melyek a területen eddig 60 méterig jelentek meg, hogyan élhetnek meg ebben a mélységben.

Októberben már megjelent a hír, hogy a Nagy-Korallzátony, a vizek felmelegedése és a töviskoronás tengericsillag fogyasztása miatt hanyatlik. Az állatfaj populációja jelentősen megnőtt a mezőgazdaságból az óceánba kerülő extra tápanyagoknak köszönhetően.

Forrás: Hirado.hu

Hasonló bejegyzések: Válságban a Karibi Korallzátony, Eltűnt a Nagy-Korallzátony fele

Délvidéki földikutya

A délvidéki földikutya (Nannospalax leucodon montanosyrmiensis) a földikutyák egyik alfaja. Régen nagyon elterjedt volt hazánkban, de a mezőgazdaság miatt az élőhelye rendkívül összezsugorodott. Ma már fokozottan védett és kihalással veszélyeztetett faj.

Fő elterjedési területe Magyarországon Ásotthalom és Kelebia környéke, Szerbiában pedig Újvidéken található. A világállománya alig 300 egyedből áll, amiből közel 200 hazánkban él.

Életmódja leginkább a vakondéhoz hasonlítható. Testfelépítése a föld alatti élethez alkalmazkodott: nincs fülkagylója, és a szeme is gombostűfejnyi, és a szőre alatt található. A föld alatt a falak kopogtatásával kommunikál és tájékozódik, méghozzá nagyon precízen.

A rágcsálók közé tartozik, metszőfogaival vájja ki az akár 100 méteres barlangrendszerét. Habár az állat mindössze kb. 200 gramm, mégis akár több kiló földet is képes megmozgatni. Az idejük nagy részében magányosan élnek, és gyökerekkel táplálkoznak.

Forrás: HVG

Kapcsolódó bejegyzés: Megalakult a Körös Ér Tájvédelmi Körzet

Ásotthalmi Láprét

Az Ásotthalmi Láprét Természetvédelmi Terület 1990-ben alakult meg. A területet a látogatók egyszerűen Csodarétnek nevezik, a területen megtalálható számtalan ritka, védett vagy fokozottan védett növény miatt. A helyiek a területet Királyhalmi rétként emlegetik.

Megalakult a Körös-Ér Tájvédelmi Körzet

Megalakult az Ásotthalmi Csodarétet és a délvidéki földikutyák élőhelyeit magába foglaló 2.128 ha nagyságú Körös-Ér Tájvédelmi Körzet. A Bács-Kiskun és Csongrád megyében elhelyezkedő, Kelebia-Ásotthalom-Mórahalom-Öttömös közigazgatási területén található TK egyedülálló természeti értékek megőrzését segíti elő. A körzet megalakításának célja a területen található egyedi növényvilág, és a hozzátartozó állatvilág védelme. Ilyen például a tartós szegfű, az egyhajú virág, a homoki kikerics, tarka sáfrány, vagy a délvidéki földikutya.

Délvidéki földikutya

Ez az állatfaj mára a kihalás szélére került, és mindössze kb. 300 egyede él a világon, amiből 200 példány ezen a területen él. A TK kialakítása nagyban elősegíti a Szerbiával való együttműködést is a természeti területek, főként a földikutya élőhelyeinek védelme érdekében, ugyanis a határ túloldalán lévő Szelebényi-puszta és a Szabadkai-erdő szintén a földikutya fontos élőhelye, melyek kiemelt természetvédelmi oltalmat élveznek. Ez fontos lépés volt, ugyanis az állatfaj védelme, csak a két ország együttműködésével valósulhat meg.

Forrás: Greenfo.hu

Kapcsolódó bejegyzések:

Ismerdmeg 9. – Ásotthalmi Láprét

Ismerdmeg 10. – Délvidéki földikutya

Nőtt a tigrisek száma

 A tigrisek egyedszáma nagyon lecsökkent az utóbbi időben az orvvadászat, élőhelypusztulás és a zsákmányfajok eltűnése következtében. És ez a szám még sosem volt olyan alacsony, mint most. A Wildlife Conservation Society szerint mindössze 3200 tigris él a vadonban. Most viszont három helyen is nőtt a tigrisek egyedszáma.

Az első fontos hely India. Itt a Wildlife Conservation Society 25 évvel ezelőtt kezdte meg programját a nagymacskák védelme érdekében, aminek eredményeképpen mára Karnataka állam Nyugati-Ghátok részében a tigrisek kezdenek egyre nagyobb területeket elfoglalni. Az utóbbi 10 évben több, mint 600 egyedet figyeltek meg.

Emellett a szintén indiai Nagarahole és Bandipur Nemzeti Parkokban a tigrisek egyedszáma elérte az telítettségi szintet, így fiatal példányok kezdtek el terjeszkedni ökológiai folyosókon és erdei menedékekben.

A sikert elősegítette a szigorú orvvadászat ellenes őrjáratok, és a falvakban élő lakosság segítsége is. Ezáltal főként a tigrisek zsákmányfajainak populációi növekedtek meg.

A másik fontos hely, ahol a tigrisek populációja növekedni kezdett, az Thaiföld, a Huai Kha Khaeng menedék. Ez egy közel 2700 km²-es védett terület a tigrisek számára. Itt is fontos szerepet az orvvadászat visszaszorítása volt. Ezzel a lépéssel a 2007 óta az állomány folyamatosan növekedhet, és tavaly elérte a rekord számú – 50 egyed – növekedést.

A harmadik ország Oroszország, ahol a kormány új törvénytervezetet mutatott be, mely alapján a védett állatok birtoklása, szállítása és kereskedelme büntethető lesz. Ezzel az orvvadászok utolsó törvényi kiskapuját akarják felszámolni, és szigorítani a védelmet.

Emellett október elején megnyitották a Középső Usszuri Vadmedencék ökológiai folyosót, mely összekötőként működik majd az oroszországi Sihote-Aliny tigrispopuláció – amuri tigrisek – és a kínai Hejlung-csuang provincia tigrisélőhelyei között, és biztosítja a tigrisek biztonságos vándorlását a két ország között.

Forrás: Greenfo