Európai vidra

Az európai vidra (Lutra lutra) a ragadozók rendjén belül, a menyétfélék családjában, a vidrák alcsaládjába tartozik.

Elterjedése:

Európában és Ázsiában elterjedt fajról van, szó, az északon a Sarkkörig, délen pedig Észak-Afrikáig húzódik az elterjedési területe. A II. Világháború után viszont néhány európai iparosodott országból kihalt. Magyarország egész területén megtalálható, bár a Kisalföldön, a Duna-Tisza közének középső részein és a középhegységekben ritkább. A haza állományok egymással összefüggnek, nem fragmentáltak.

Vadmacska

Kép: Vilda - Rollin Verlinde
Forrás: IUCN

A vadmacska (Felis silvestris) a ragadózók rendjébe tartozó, általánosan elterjedt macskaféle. Megjelenése hasonlít a házimacskához, de nincs annyi változata. A vadmacska mindig szürkésbarna, hasoldalon és a lábak belső részén okkersárga. Rajzolata változatos: elmosódott, cirmos, markáns vagy harántcsíkos. Hossza, farokkal együtt 80-110 cm, súlya általában 4-6 kg. Mérete élőhelyek, alfajok szerint változó lehet.

A vadmacskák félénk, kultúra kerülő állatok. Nem kedvelik az ember által zavart területeket. Magányosan élnek, csak párzáskor állnak párokba, territóriumuk 3 négyzetkilométer is lehet, tápláléktól függően. 

Magyarországon a középhegységeinkben (Északi- Dunántúli-középhegység) a Gödöllői-dombságon, és a nagyobb folyóink ártereiben találhatók meg.

Jelenleg a házimacskával (Felis silvestris catus) együtt hat alfaja létezik. Régebben többnek gondolták, de a DNS vizsgálatok öt vadonélőre és a házimacskára szűkítették a rokonságot. A házimacska a DNS-e alapján a Felis silvestris lybica alfajhoz tartozik, mely Észak-Afrika, Közel-Kelet, Közép-Ázsia nyugati részén áll, de végül úgy döntöttek, hogy önálló alfajként kezelik majd.

A vadmacska kisemlősökkel, madarakkal, halakkal és ízeltlábúakkal táplálkozik.

Természetvédelmi helyzete az IUCN vörös listáján nem szerepel, nem fenyegetett, de Magyarországon fokozottan védett.

Forrás: IUCN, Wikipedia

Jegesmedve DNS lábnyomból

Egy sarkvidéki expedíció során, tudósok a hóban hagyott nyomokon, fagyott bőrsejtekből izoláltak jegesmedve DNS-t. A felfedezés nagy áttörés lehet a kutatásokban, mivel eddig a DNS-t drága és invazív módon tudtak csak kinyerni. A lábnyomból nyert DNS jelentősen csökkenti a beruházások méretét, így könnyebb lesz a populációkat nyomon követni.

Körülbelül tíz mancslenyomatból gyűjtötték össze a havat, amit aztán leolvasztottak. A sejteket különböző szűrőkön fogták fel. A DNS-ek között nem csupán jegesmedve, de az egyik lábnyom mellett fóka és sirály DNS-t is találtak. A WWF kutatói arra következtetnek, hogy a jegesmedve épp elejtett egy fókát, a sirály pedig potyafalatok reményében ment oda.

A kinyerés technológiájának finomításának egyelőre egy csapat tudós dolgozik, hogy minél több információt kideríthessenek az állatról. Molekuláris markereket használnak, hogy egyedileg is azonosíthassák a medvéket. Ez abból fontos, hogy az állatok a különböző területeket hogyan használják, és miként kapcsolódnak egymáshoz.

A tudósok abban reménykednek, hogy nem csupán jegesmedvékre, de más ritka és nehezen megfigyelhető állat esetében is tudják alkalmazni majd a kinyerést, és nem csupán hóval, de akár sárból is. Nehezítő tényező, hogy a melegebb területeken a DNS lebomlása gyorsabb.

Forrás: IFL Science
Kép: News Watch - NG

Hangyák és a mállás

Huszonöt évvel ezelőtt, Ronald Dorn, az Arizona Állami Egyetem kutatója elkezdett egy hosszútávú vizsgálatot az ásvány kőzetek mállásával kapcsolatban. A vizsgálat a különböző környezeti körülmények hatásait vizsgálta. A kísérletet úgy végezte, hogy szemcsésre zúzott bazaltot fél méteres lyukakba szórta különböző helyszíneket (sima föld, fás-gyökeres talaj, hangyaboly, műanyag edény stb.). Ötévente mintákat vett, huszonöt évvel később, pedig elektronmikroszkóp alatt készített vizsgálatot. A legnagyobb mállást a hangyabolyban tapasztalta. Míg a gyökerek 10-40x nagyobb mértékű mállást okoztak, mint a referenciaként használt műanyag edényben lévő, addig a hangyák az 50-175x-ös nagyságot is elérték. Emellett, a bazaltból itt alakult ki a legtöbb karbonát is.

A pontos okot, hogy miért a hangyák esetében a legnagyobb az erózió, még nem tudják, de az a feltevés, hogy a hangyáknál a kőzetek mozgatása miatt nőtt meg így az erózió.

A mállási folyamatok nagyon fontosak a Föld természetes hőszabályzó renderében. Egyes ásványi anyagok lebomlás közben reakcióba lépnek a szén-dioxiddal, megkötik azt. Melegedő klíma a mállási folyamatoknak kedvez, ami viszont hosszabb távon lehűlést jelenthet.

Forrás: Index

Kép: Wikipedia, Richard Bartz

Felvételről tanulnak a selyemmajmok

A Biology Letter című szaklakban jelent meg egy érdekes tanulmány, mely a brazil fehérpamacsos selyemmajmok tanulásáról szól. A Bécsi Egyetem viselkedés kutatói két, fogságban élő selyemmajmot vettek fel, ahogy különböző módon nyitnak ki egy szerkezetet a benne lévő jutalom falatért. Az egyiknek csapóajtót kellett felnyitnia, a másiknak pedig fiókot kihúznia. Az egészet felvették és két ötperces videót készítettek belőlük.

Kép: Michael Gäbler
Forrás: Wikipedia

 A felvételek elkészítése után Brazília északi részén, egy esőerdőben felállítottak egy képernyőt, mellé pedig a jutalomfalatokat rejtő szerkezetet. Az étellel csalták a monitorhoz a majomcsaládokat, pontosan videónként hármat.

Kép: Manfred Werner / Tsui
Forrás: Wikipedia

A hat családból öt egyed tanulta meg kinyitni a szerkezeteket a videó alapján. Emellett hat kontrollcsoportot is megvizsgáltak, akik csak egy állóképet láttak a szerkezet mellett. Közülük egyetlen egyed volt képes kinyitni a fiókos szerkezetet, ami bizonyítja, hogy az első hat család a videó alapján jutott sikerre.

A videó alapú tanulás fontos kulcsa lehet a további vadonban történő vizsgálatoknak, de akár még az állatkerti tartásban is lehet szerepe.

Forrás: Híradó.hu

Álterhesség a gondoskodásért

Kínában az óriáspandákat kutató szakemberek új viselkedési formát fedeztek fel a pandáknál. A Chingendu Óriáspanda Tenyésztő Kutatási Központban le kellett mondani a 6 éves, Ai Hin névre keresztelt, nőstény panda élő adásban történő ellését, ugyanis kiderült, hogy az állat valójában nem vemhes.

Halálos marás egy kígyófejtől

Kínában egy levágott sziámi kobra (Naja siamensis) feje okozott halálos tragédiát, miután 20 perccel a halála után megmart egy szakácsot. A kígyóból különleges levesspecialitás, Guangdong született volna. Néhány kígyófaj, köztük a kobrák is akár egy óráig is aktívvak maradhatnak, ha elvesztették testük egy részét, vagy akár egészét. A kobrák esetében, amíg a méregmirigyek és a harapóizmok sértetlenek, a fej képes a harapásra.

A jelenség alapja a kígyók lassú anyagcseréjében keresendő, ezért az agyuk és más szöveteik még akár egy órát is képesek túlélni, ha megszűnik az anyagcsere.

Forrás: IFL Science
Fordító: Trubacs Zoltán

Búvárkodj otthonról

Amerikai tudósok olyan speciális vízalatti panoráma felvételekkel kísérleteznek, melyek segítségével hamarosan talán már nem csak a városok utcáit tekinthetjük meg az internetről, vagy Magyarország túraútvonalait járhatjuk be, mint a Google Streetview esetében, hanem az Amerika partjai melletti tengerek víz alatti élővilágát is megtekinthetjük. Az első, halszemoptikával készült képek egy része már a héten elérhető lesz.

A képek mellé olyan adatokkal szolgálnak majd, melyek a korallok védelmére, helyreállítására vonatkoznak, ezek között a sikerek és a sikertelenségek is megjelennek. A képek a kutatók munkáját is segíteni fogják, és a tudósok abban is reménykednek, hogy a látványvilág felkelti az emberek érdeklődését, jobban megértik majd a tengeri rezervátumok jelentőségét, és segít a környezet- és természetvédelmi szemléletformálásban is.

A fotózási technológia ugyanaz, mint a Google Streetview esetében. A felszerelés közel 65 kilogrammos, a búvárok 1-1 órás merülések alkalmával készítik a felvételeket, ez alatt közel 20x akkora területet képesek felvenni, mint más vízalatti kamerákkal. Emellett GPS koordinátákat is rögzítenek.

Reméljük hamarosan elérhetőek lesznek a felvételek, és megismerhetjük a tengerek világát.

Forrás: Greeninfo

Kép: Érdekes Világ; http://vizimadok.network.hu/

Eartship

Az Earthship, nyers fordításban földhajó egy önfenntartó építmény. Lényege, hogy megújuló forrásokból nyeri az energiát, és minden felhasznált részlete újrahasznosított, és újrahasznosít.

Egy jó Eartship ház akár 30-40 évig is képes eltartani egy családot. Az épület nehezen lebomló hulladékból - sörös doboz, gumiabroncs, üveghulladék - épülnek fel. A legdrágább része a megújuló forrásokat energiává átalakító szerkezetek, de mivel ezeket 1-2 generáción át lehet használni, így megtérülő befektetésnek számít.

A ház a földön bárhol megállja a helyét. Tervezője, Mike Reynolds, úgy alkotta meg, hogy a sivatagtól az északi sarkig bárhol 22 °C legyen a belső hőmérséklet, és bármilyen körülmények között képes a víz összegyűjtésére. Ez utóbbit a levegőből és a csapadékból történik, és az összegyűjtött víz ezután egy speciális szűrőn halad keresztül, hogy biológiailag is tiszta legyen (baktériummentes). 

A használt vizet a ház szintén képes megtisztítani. A vécéöblítésre használt vizet egy betontartályba gyűjtik, melyben hő hatására öntisztuló folyamatok indulnak meg. És a víz később még öntözésre használható.

Mindemellett az Earthship házakhoz üvegházak is tartoznak, így lehetőség nyílik zöldséget és gyümölcsöt termeszteni. Emellett halastó, tyúkok tartására megfelelő terület is hozzáépíthető, így zöldség mellett húsféleséget is lehet tenyészteni.

Egy ilyen házban a rezsi minimálisra, sőt akár nullára is csökkenthető lenne.

Forrás és képek: Álmaim otthona

Mesterséges levél

Julian Melchiorri angol egyetemista, és a Tufts Egyetem kutatói közösen fejlesztették ki azt a mesterséges levelet, mely képes oxigént termelni fény hatására. A levél a selyem egy speciális fehérjéjéből és az algák anyagából áll, és bármilyen felületet be lehet vele vonni.

A találmány az űrkutatás szempontjából még fontosabb, hiszen egy hosszútávú űrutazáshoz növényekre lenne, aminek termesztése nem megoldott, szinte lehetetlen, ám ezt az új felület megoldást nyújthat erre a problémára.

Forrás és képek: Mi volt ma